Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

Megsemmisül a Jules Verne

2008.09.29. 10:55
Hétfőn kell megsemmisülnie a Jules Verne-ről elnevezett európai önműködő teherűrhajónak, amely április óta volt összekapcsolva a Nemzetközi Űrállomással. Az űrjármű szeptember elején vált le az űrállomásról.

A teherűrhajó szeptember elején hulladékkal megrakva állt önmegsemmisítő pályára. Hétfőn, szeptember 29-én kezd süllyedni a sűrűbb légkörbe, ahol terv szerint el kell égnie. Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) számításai szerint a Jules Verne a Csendes-óceán déli vizei fölött semmisül meg Új-Zéland és Chile között, a Húsvét-szigetektől délre egy 2700 kilométer hosszú, 200 kilométer széles, lakatlan sávban. A 13,5 tonnás, 10 méter hosszú automata teherűrhajó zöme elég, amikor a levegővel való súrlódás hatására 1.500 fokra hevül fel. Az alkatrészek egyharmada azonban túlélheti a hőséget, ezek az óceán vizébe hullnak majd.

Senki sem tudja előre megmondani, mekkorák lesznek a vízbe zuhanó darabok. Becslések szerint a legnagyobbak tömege 10 és 500 kiló között lehet. Az Európai Űrkutatási Hivatal figyelmeztetést adott ki a hajózók számára.

A Jules Verne megsemmisülését szándékosan éjjelre időzítik, hogy a tudósok jobban megfigyelhessék, hogyan viselkednek nagy tárgyak a Föld légkörébe érve. Az amerikai űrhivatal, a NASA két radarral, ultraibolya és más érzékelőkkel megpakolt repülőgéppel fogja figyelni a teherűrhajó elégését. A Nemzetközi Űrállomás űrhajósai filmezni fogják a Jules Verne végét. Az űrkutatás történetében ez lesz a második legnagyobb kontrollált megsemmisítés. Az első a Mir orosz űrállomásé volt 2001. március 23-án. A Jules Verne 10 tonna, a Mir 135 tonna volt.

Az európai automata teherszállító űrhajó áprilisban 7,5 tonna felszerelést, vizet és levegőt vitt az űrállomásra. Ez volt a modell első bevetése. Azóta az űrállomás ideiglenes hálószobájaként és szabadidős helyeként szolgált. Négy alkalommal a teherűrhajó hajtóműveivel korrigálták az űrállomás pályáját. Augusztus 27-én pedig szintén a teherhajó rakétájával manőverezték ki az űrállomást egy veszélyes űrtörmelékhalom útjából.

A Jules Verne 50 köbméter űrtartalmú, vagyis nagyjából akkora, mint egy nagy szállítókonténer. Kifejlesztése és előállítása 1,3 milliárd euróba (308,7 milliárd forintba) került. Ez volt eddig Európa legdrágább hozzájárulása a Nemzetközi Űrállomáshoz. A Jules Verne-t négy hasonló teherűrhajó fogja követni, amelyek egyenként 300 millió euróba (71 milliárd forintba) kerülnek.