A számítógépes modell egyfajta genetikai algoritmuson alapul, amely utánozni próbálja a Charles Darwin természettudós által megfogalmazott evolúciós elvet.
A karosszéria elemeinek vagy a gumiabroncsok kiképzésének apró módosítása előre nem látható, mégis döntő előnyt hozhat a versenyeken, állítja Peter Bentley, a londoni University College digitális biológia szakcsoportjának vezetője.
Kombinált tulajdonságok
A szimulált környezetben a számítógép milliónyi változatban kombinálja az autók győztes tulajdonságait, az optimális megoldás után kutatva. A több tucat beállítási és méretbeli paramétert egymástól független "fenotípusként" öröklik elődeiktől a virtuális versenyautók.
Minden legjobbnak tűnő megoldás a természet adta minta alapján öröklődik. Csak a leggyorsabbak élhetik túl a versenyeket és adhatják tovább "génjeiket" a következő generációnak. Utóbbiak aztán a két "szülő" tulajdonságait kombinálják magukban, és a megmérettetésen dől el mennyire volt sikeres a próbálkozás.
Javultak az eredmények
A kutatók a rugózástól a motor és kerékparamétereken át a féknyomásig összesen 68 tulajdonságot variálnak, a virtuális versenyautók pedig szimulált versenypályákon bizonyíthatnak.
A kísérlet meglepő eredményeket hozott: a számítógépes modellben a darwini versenyautók 0,88 másodperccel tudták javítani a köridejüket. A való életben ezt az újszerű fejlesztési modellt még sehol nem alkalmazzák.