Bernadett
0 °C
4 °C

Megfejtették a veszélyes behurcolt fajok titkát

2008.03.11. 11:45
A behurcolt fajok helyi ökológiai egyensúlyt veszélyeztető szaporodásának titkát fejtették meg francia kutatók. Az úgynevezett invazív - általában emberi közvetítéssel transzportált - fajok fenyegetik új élőhelyük környezeti épségét, gyakran ki is pusztítják a természetes élővilágot.

Patrice David, a Nemzeti Evolúciós és Ökológiai Központ munkatársa vezette azt a francia kutatócsoportot, amely a Martinique szigetére betelepült édesvízi maláji tornyoscsigák (Melanoides tuberculata) genetikai változatosságát, viselkedési, fiziológiai jellemzőit, és fajtörténetét vizsgálta.

A tornyoscsigák minden bizonnyal a hobbiakváriumok kellékeként - véletlenül - a hozzájuk szállított dísznövényekkel érkeztek a karibi szigetre. Ma is gyakorlatilag minden szakboltban kaphatóak. A csoport elsősorban a csigák termékenységét, fiatalkori méretét és ivarérettségét meghatározó génekre koncentrált. Tapasztalatik szerint a martinique-i populációban ezek a kulcsgének nagy szóródást mutatnak, ez pedig a faj a genetikai változóképességét - és vele a környezethez való alkalmazkodás potenciálját - jelenti.

Tornyoscsiga

David szerint ekkora fajon belüli különbségeket még egyetlen állatfajnál sem tapasztaltak. Ezzel pedig megdőlt az ökológusok korábbi teóriája, amely szerint a behurcolt vendégfajok evolúciós zsákutcát jelentenek, mivel a kevésszámú új környezetbe érkező egyed nem nyújt elegendő genetikai variánst az alkalmazkodáshoz. A kutatás fajtörténeti részéből kiderült, hogy a Martinique-on élő tornyoscsigák öt fő hullámban érkeztek a szigetre. A genetikailag eltérő ősök Ázsia különböző területeiről származnak. David hozzáfűzi, hogy a megnövekedett emberi migrációval együtt közlekedő behurcolt fajokra manapság ez a jellemző. "Nem egyszerre érkeznek az egyedek, a ismétlődő beáramlás miatt nagyobb az esély a genetikai változatosságra is" - magyarázta az ökológus a New Scientist című folyóiratban.

A megfigyelések megmutatják, hogy mekkora veszélyt jelentenek a helyi ökológiai rendszerekre a több hullámban érkező "idegenek". "[A kutatás] okot szolgáltat arra, hogy felügyeljük a fajok forgalmát, különösen olyan helyen, ahol már megjelentek bizonyos invazív fajok. Láthatjuk, hogy minden egyes újabb csoport olyan genetikai hatással jár, mintha bombát robbantottunk volna" - vonja le a következtetést Dadid Lodge, az indianai Notre Dame Egyetem kutatója.