Vizi E. Szilveszter: Kevés a pénz, jók a kutatók a magyar tudományban
További Tudomány cikkek
"A legjobb tudományos lapokban, mint például a Nature-ben és a Science-ben megjelent dolgozatok számát tekintve az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk. Változatlanul néhány terület, mindenekelőtt az idegtudomány és az elméleti fizika szerepel kiemelkedően" - mondta az MTA elnöke. Véleménye szerint a magyar kutatók az elmúlt időszakban aránylag eredményesen szerepeltek az Európai Unió VI. keretprogramjának pályázatain, emellett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által kiírt pályázatok révén jelentős infrastrukturális beruházások valósulhattak meg. Példaként a 2005-ös évet említette, amikor az akadémiai kutatóintézetek bankszámlájára az NKTH-tól 3.310,1 millió forint érkezett. "Ez enyhítette a műszerezettség elavultságát és lehetővé tette, hogy modern technikát, módszertant vezethessenek be" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.
Elégedett a támogatással, vagyis mégsem
Az elnök elmondta, az ország rossz gazdasági helyzetét figyelembe véve elégedett a kormányzati támogatás mértékével, igaz véleménye szerint az Országgyűlés által biztosított költségvetési források nem teszik lehetővé a Magyar Tudományos Akadémia számára a kiemelt fejlesztéseket. Vizi E. Szilveszter a problémák között említette azt is, hogy az NKTH legújabb jelentése szerint 2007-ben az innovációs alapból mindössze 3,5 milliárd forint jut pályázatokra, ami - mint fogalmazott - "elfogadhatatlanul kevés, hiszen ennek az összegnek 30-40 milliárdosnak kellene lennie".
Vizi E. Szilveszter szerint a pénzhiánynak valószínűleg a helytelen gazdálkodás az oka, vagyis az, hogy korábban túlságosan sok pénzt pályáztattak meg, és a kifizetések áthúzódó jellege nem teszi lehetővé, hogy az innovációs alapba befolyó pénzekből nagyobb összeget lehessen új kiírásokra szánni. Kifejtette: a VII. uniós keretprogram - amelyen keresztül Brüsszel a 2007 és 2013 közötti kutatásokat finanszírozza - 54 milliárd euróval gazdálkodhat. Amennyiben a magyarok csak ugyanolyan eredményességgel pályáznak, mint az EU többi 24 tagországának kutatói, akkor évente 30-40 milliárd forintot nyerhetnek ebből a központi keretből.
Kellene saját pénz is
"A pályázatokhoz azonban saját erő is szükséges. Nagyon nagy gondja a magyar tudományos közéletnek, hogy nincs forgóalapja. Az évi 30-40 milliárd forint elnyeréséhez 5-6 milliárd forintnyi forgótőke kellene" - hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Vizi E. Szilveszter ugyanakkor úgy vélte: a magyar kutatók, ha jól pályáznak, tudják finanszírozni kutatásaikat. A pályázóknak az Akadémia is segítséget nyújt - jegyezte meg. "Létrehozunk egy olyan részleget, amely a VII. keretprogram pályázataival kapcsolatos lehetőségeket tárja fel, és segíti a pályázatok megírását" - mondta.
Az Akadémia elnöke kiemelte: jövőre - a reformelgondolásoknak megfelelően - egyrészt azokat a kutatócsoportokat kívánják kiemelten támogatni, amelyek külföldi pályázatokon már elnyertek különböző összegeket, másrészt pedig azokat, akik a magyar gazdaság szereplőivel kötött szerződések alapján dolgoznak. Mint mondta, az Akadémia a múltban a társadalom felé nyitott - ez volt a Mindentudás Egyeteme, most pedig a gazdaság felé nyit. "Eredeti gondolatokat, eredeti szabadalmakat kívánunk a kis- és középvállalkozások rendelkezésére bocsátani" - fogalmazott Vizi E. Szilveszter. Hozzátette, hogy az MTA szorosabb együttműködést kíván kialakítani a felsőoktatási intézményekkel is. Az akadémiai intézetek a jövőben például részt vehetnek a doktori iskolák munkájában, vezetésében. "Változatlanul az egyetemek adják a PhD-hallgatókat, akik a jól felszerelt akadémiai intézetekben végezhetik kutatásaikat" - hangsúlyozta az MTA elnöke.