Előre kiszagolható a vulkánkitörés

Chih-Chieh Su és Chih-An Huh a Geophysical Research Letters-ben publikált megfigyelése szerint a Fülöp-szigeteki Mayon vulkán 1999-es és 2000-es kitörései alkalmával is a polónium-210 koncentráció jelentős növekedése volt megfigyelhető a vulkántól 1320 km-re északra fekvő Nankangban, már napokkal, sőt hetekkel a kitörés előtt is.

Mivel a szél ebben az időben a Fülöp-szigetek felől szállított levegőt Tajvanra, a két kutató szerint a polónium-210 nyilvánvalóan a kitörni készülő vulkán által "fölböfögött" radonból származhatott. Teóriájukat alátámasztja két másik kitörés, a Szent Ilonáé az Egyesült Államokban 1980-ban, és az El Chichoné Mexikóban 1982-ben, amikor a kitöréseket megelőző időszakban szintén a polónium-210 koncentrációjának növekedését mérték a vulkánok környékén.

Veszélyt jelez a polónium

A polónium-210 a csak néhány napos felezési idejű radon-222 bomlásterméke, amely a friss magmából lökődik ki, kis adagokban. A radon-, illetve a polóniumkoncentráció növekedése egy tűzhányó körzetében tehát azt jelenti, hogy a magmakamra friss anyaggal telítődött, ami közeli kitörést valószínűsít.

A Föld 1562 aktív vulkánja évente több tucat kitörést produkál. Az egyik leglátványosabb és legveszélyesebb természeti jelenségből ebben az évben is jónéhányat volt már alkalmunk megcsodálni-elszenvedni - az óvatlan turisták, vagy az otthonukhoz utolsó pillanatig ragaszkodó környékbeliek számára néha tragikusan végződő módon. Többek között kitört a Kilauea a Hawaii szigeteken, az Etna Szicíliában, a Nyiragongo Kongóban - több mint 100 áldozattal - de Japánból, Ecuadorból, a Fülöp-szigetekről, Új-Zélandról, Mexikóból, és Oroszországból (Kamcsatka) is vulkáni aktivitásról érkeztek jelentések.

A vulkánkitöréseket általában olyan jelenségek előzik meg, amelyeket a laikusok is minimum nyugtalanítónak tartanak: kisebb-nagyobb földmozgások, néha deformálódások is - talajemelkedések, süllyedések a vulkán közelében -, esetleg füstszivárgás és gázkiáramlások (pl. széndioxid és kéngáz).

Nem mindig tudják előre

Szakemberek ezekből a jelekből, azok intenzitását is vizsgálva általában elég nagy valószínűséggel meg tudják mondani, hogy lesz-e kitörés, s ha igen, mikor. De a kitörések néha teljesen váratlanul, csaknem minden előzmény nélkül következnek be. 1993-ban például a kolumbiai Galeras vulkán kráterében hat vulkánkutató is életét vesztette egy ilyen meglepetésszerű kitörésben; ha lettek volna egyértelmű figyelmeztető jelek, ők bizonyára észlelték volna azokat.

A kínai kutatók most azt ajánlják, hogy a vulkanológusok kitörés-előrejelzési munkájukhoz használják fel a radon-koncentráció mérését, ill. vizsgálják meg az aktív vulkánok körzetében lehullott esővizet is. A radon ugyanis a levegőben apró plutóniumrészecskékké bomlik, ezek egy része az esővízzel a kitörni készülő vulkánok környékének talajára kerül. Más vulkánkutatók viszont arra figyelmeztetnek, hogy a Mayon csak egy a Föld több mint másfélezer aktív vulkánja közül; a módszer használhatóságát sokkal több vulkán környékén végzett adatgyűjtéssel kellene megerősíteni.