Szolnokon épül Európa leghosszabb gyalogoshídja (vagy nem - frissítve)

Miközben időről időre felröppen a Dunán átívelő budapesti gyalogoshíd terve (igaz mostanában már csak Duna-ágakon, például a Kopaszi-gátnál vagy a Margitszigetre), teljesen elkerülte a figyelmemet egy igazán grandiózus elképzelés. Pedig a Tisza fölé tervezett kerékpáros-gyalogos átjáróra, mely állítólag az Európai Unió legnagyobbja lesz, már 2007-ben pályázatot írtak ki. A www.tiszafovarosa.hu oldalról származó információk és néhány látványterv alant. (Sajnos azt, ami a mezei bloggert és felteszem az olvasókat is legjobban érdekelné, ti. milyen hosszú lesz az új rekorder, sajnos nem találtam a honlapon. A látványtervek is inkább a hídfők térségére koncentrálnak, mintsem magára a hídra, de azért érdekes)

Előzmények

Szolnok városának történelmi városmagja, és az ebből kinőtt modern város a Tisza jobb partján, a Zagyva torkolatának környezetében alakult ki. A bal parton a "Tiszaliget" körgáttal védett területén egy pihenésre és a szabadidő eltöltésére szolgáló városrész alakult ki a XX. században. A parkos, ligetes területen strandfürdő, üdülők, tenisz- és labdarúgópályák, valamint két sportcsarnok és más a szabadidős tevékenységekhez kötődő építmények is létesültek. A közeljövő fejlesztési tervei között szerepel egy fürdő építése a termálvizek hasznosítására, és a Szolnoki Gazdasági Főiskola "Campus"-ának felépítése.

A város használhatósága, a lakosok életminőségének javítása (gyalogosan és kerékpárral is jól megközelíthető legyen a belvárosból a ligeti oldal), a fejlesztések előmozdítása érdekében már régen felmerült egy gyalogos-kerékpáros Tisza-híd létesítésének gondolata, melyre a Város Önkormányzata 2007 júliusában pályázatot is kiírt.

A pályázat célkitűzése egy olyan átkelési kapcsolat tervezésének elindítása volt, mely egyedi hídszerkezete és annak megjelenése révén a város jelképévé is válhat, ugyanakkor a város felőli hídfőben levő tér átépítésével és forgalmi kapcsolatainak megoldásával szervesen illeszkedik a város testébe, vonzásával pedig egyfajta - rendezvények, hídi-vásár tartására is alkalmas - közösségi központ is kialakulhat. A híd helyszíne a régi városrendezési terveken már szerepelt, a Tiszát a Szapáry utca vonalában keresztezi.

A pályázatot a szerkezettervező Pont-Terv Zrt és az A.D.U. Építész Iroda Kft közös pályázatának szimmetrikus ívhídja nyerte meg. Jelen terv e szerkezet terveinek engedélyezési szintű kidolgozása. A csatlakozó terek rendezésének és a feljárók építészeti kialakításának engedélyezési terveit az A.D.U. Építész Iroda Kft készíti.

A tervezés során – elsősorban a csatlakozó terek rendezésével kapcsolatban – több alkalommal a Megbízóval és annak szakértőivel közös egyeztetés is történt. A végleges megoldás a tervzsürinek bemutatott több változat kiértékelése alapján született meg. További egyeztetések történtek a KÖTIKÖVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság, Kiemelt Ügyek Központja Hajózási, Tengerészeti és Kikötői Osztályával.

Tervezési program

Tervezett gyalogos-kerékpáros Tisza-hídhoz kapcsolódó hídfők, valamint környezetük kialakítása az építészeti tervezés fő feladata. A tervezett új Tiszahídnak használhatónak kell lennie egyaránt gyalogosoknak, kerékpárosoknak, és mozgáskorlátozottaknak. A hídhoz közvetlen kapcsolatot kell teremteni mindkét oldalon a töltéskoronákon kialakított szélső sétányokkal és a belsőbb területekkel egyaránt, úgy hogy azok használati értéke ne csökkenjen, és minden előírásnak megfeleljen.

Az önkormányzat célkitűzése a gyalogos-kerékpáros híd várossal való találkozási pontjainak megfelelő színvonalú hasznosítása.

A Tiszai hajósok terét vegyes funkcióval szeretné tovább használni a Város. Cél egy olyan városi tér kialakítása, ami egyaránt alkalmas rendezvények megtartására, pihenésre, egyéb esetekben, pedig megfelelő számú gépkocsi elhelyezésére. Ennek megfelelően a tervezés során kialakítandó nagy egybefüggő burkolt területrészek, és ligetes jellegű beszögellések is a területen.

A Tiszaligeti hídfő környezete ligetes jellegű, meglévő dús növényállománnyal. Itt fő cél a minél kisebb beavatkozás a természeti környezetbe. Fontos megtartani a Tiszaliget fő funkciójának – pihenéslehetőségét a hídfő környezetében is. Ebből következően cél egy olyan építmény létrehozása, ami egyben folyamatos közlekedési útvonal és pihenő-, gyülekező pont.

Mindkét hídfő és környezetének kialakítása során fontos szempont az érintett szakhatóságokkal való folyamatos egyeztetés, az engedélyezési eljárás minél gördülékenyebb lezajlása érdekében.

Építészeti leírás

Tervezők célja a hídfők és környezetük megtervezése során, olyan mesterséges környezet kialakítása, ami mind funkcionálisan, mind architektúrájában megfelelően illeszkedik tágabb környezetébe; a teljes város kiemelt pontja lehet; és méltóképpen kapcsolódik a szimbolikus formálású új gyalogos-kerékpáros Tisza-hídhoz.

A tervezési feladat bonyolultságát meghatározza, az árvízvédelmi töltéskoronán kialakított sétánnyal való kapcsolat mindkét Tisza parti oldalon. A szintbeli találkozás nem megoldható a szükséges hajózási űrszelvények kötelező biztosítása miatt, így a tervezett hídfő-rámpáknak szükséges átívelnie a sétányok felett, ami meghatározza a minimális magasságát az ártéri híd és a rámpák csatlakozásának.

A híd közvetlen kapocs lesz a hamisíthatatlan városi tér és a fás, laza beépítésű liget között. Építészeti kialakítás szempontjából a két oldalt a meglévő környezeti korlátok (felhasználható szabad terület, kialakult környezet) lehetőségeinek keretein belül egységes arculatúvá terveztük, ami elsősorban az ismétlődő építészeti elemek, anyaghasználat szempontjából jelenik meg. A kubatúrájuk megegyező formálását kizárta az egymással szöges ellentétben lévő tervezési környezet.

A kerékpáros funkció kialakításának érdekében szükséges az előírásoknak megfelelő fel-, és lehajtó rámpák kialakítása (jellemzően 4,5%-os lejtés, aminek egyben lévő hossza sehol nem éri el a 100 méteres hosszúságot). A rámpák megtervezésénél elsődleges célkitűzés, hogy határozott térfalként illeszkedjenek környezetükbe, ne pedig közlekedési műtárgyként. Erre a törekvésre erősít rá, hogy mind a két oldalon a felhajtórámpákat alépítményekkel együtt terveztük, ami a szükséges funkciókkal megtölthető. Az így kialakuló együttesek sokkal inkább megformált épületek hosszú előtetőkkel (ami funkciójában a híddal való összekötést biztosítja), mint egy-egy környezetét megerőszakoló városképbe benyúló híd induló-érkező pontja.

A mozgáskorlátozottak feljutását a hídra mindkét oldalon egységesen formált lift biztosítja. A liftek engedélyezése a vonatkozó jogszabályok értelmében külön eljárásban fog lezajlani, a kiviteli terv során választott gyártóval együttműködésben. A liftek tömegformálása egy pengefalból és egy üvegkubusból tevődik össze, ahol a pengefalaknak meghatározó szerepe van a rámpák által kialakított térfalak összhatásában.

A gyalogosok elsődleges feljutása lépcsőkön keresztül lehetséges, amik a töltéskoronákon futó sétányokkal és a belső területekkel összekapcsolva lettek elhelyezve. A lépcsők formálásában is jelentőséggel bírnak a pengefalak, amelyek elősegítik az egységes architektúra kialakulását. A lépcsőfokokat előlap nélkül terveztük, hogy átláthatóak legyenek, kiemelve az "előtető" hangulatú összekötőelemek könnyedségét.

A rámpák környezetének kialakításánál fontos szempont a városképbe illeszkedés, ami mindkét hídfő esetén más. A Tiszai hajósok tere városi tér, a Tiszaligeti oldal pedig ligetes pihenőövezet. A rámpák és környezetük karakterének meghatározásánál ez vezérelte a tervezőket. A tervezett térbútorokat az MMCITÉ termékcsaládjai közül válogattuk, igazodva Szolnok belvárosában megjelenő, szintén ettől a gyártótól származó térbútorokhoz.

(A tippért köszönet Viktornak!)
 

Frissítve: Nos mint a kommentekből kiderül, egyáltalán nem valószínű, hogy ez lesz Európa leghosszabb gyalogos hídja

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!