Mi lesz a Római-parttal? Tiltakozást szerveznek a kemping beépítése ellen

2009.07.01. 09:34

Többen is szóltatok, írtatok, hogy nincs minden rendben a Rómain. A Népszabi júniusi cikkének linkje mellett a Ébert Ágoston, a Rómaifürdői Telepegyesület főtitkárának a levele is a postaládánkban landolt. Egy kis történelem és még több jelenlegi probléma alant:

A kemping beépítésének hírére: mi lesz veled Rómaifürdő?

Több mint száz éve bölcs és előrelátó őseink megteremtették Rómaifürdőt. A Duna árterét a Szentenderi - Kalászi - Monostori - Nánási úttal határolt területen feltöltötték. Minden közművel: víz - csatorna - villany és gázművel ellátták és az utakat szilárd burkolattal fedték be. Az utcákat a XX. század elején fásították: a Zaránd, az Emőd és a Rozgonyi Piroska utcán gesztenye, a Dósa és a Keve utcán platán fasorokat ültettek. Nagy méretű telkeket mértek ki. Két épület fővárosi védelem alatt áll. A strand és a kemping területén 1896-ban közparkot hoztak létre. A közpark 1967-ig a Szentendrei ut felöli oldalán a Kertészeti Egyetem Botanikus Kertjeként, a Duna felöli oldalt szabadtéri szinpaddal, középen tóval pihenő parknak használták. Késöbb részleteiben ismertetjük a vonatkozó szakvéleményt: “...az óriási platán fáknak megőrzése ...városökológiai szerepük miatt természetvédelmi feladatnak minősíthető.”A területen hatvanas évek közepétől napjainkig folyamatosan üzemel a kemping.

A múlt század első felében Rómaifürdő csipkerózsika álmát aludta. A század közepétől a tel-kek lassan megfeleződtek, a beépítésük besűrűsödött. A hetvenes években két ormótlan társasház kezdte meg Rómaifürdő hangulatának rombolását. A „társasházasodás" folyamata folytatódott a Monostori úton. Napjainkban a Dósa utcában két családi ház alakul át többlakásos házzá. Ezek az épületek a családi házas környezetet, méretükkel és funkciójukkal átformálják, besűrítik. A beépí-tetlen telkek elfogytak, a kihalással megüresedő házak átépülnek, reméljük nem társasházakkal. Rómifürdő és a Duna part egyre jobban felértékelődik. Ez a magyarázata a terület gátlástalan átépü-lésének.

Sokkoló hatás érte Rómait a kilenevenes évek elején, a TUTTO-MOBILI réme fenyegetett. Három lakossági fórum elementáris tiltakozása, több ezer tiltakozó aláírás elsodorta a rémálmot.

A lufi a lakosság felháborodásának eredményekét kipukkadt. Ez volt az első és imereteink szerint utolsó eset, hogy a lakossági ellenállás meghíusított bevásárló központ létesítését. Ne feledjük, óriási volt a sajtóvisszhang és ami fontosabb az 1994-es választások előtt álltunk.

Ujabb rémálom: 1997-ben beépül a kemping apartmanokkal. Itt már Tarlós polgármester úr átérezte a tervezett beépítés tarthatatlanságát. A lakossági fórum és az erőteljes ellenállás, az önkormányzat egyetértésével levette napirendről a tervezett ujabb lakótelepet. Nyertünk tíz évet, de azt nem tudhattuk, hogy közben övezet átnevzésével újabb, még rombolóbb lehetőség megteremtette hatalmas, új funkciójú létesítmények építését. Nem építettek be fékeket az övezeti előírásokba, an-nak ellenére, hogy erre a jogszabályok lehetőséget adnak. A tulajdonszerzéskor érvénybenlévő és az új besorolás nyújtotta többlet lehetőségek között óriási az eltérés a magánérdek javára, a közösségi érdek kárára. Jogászok bevonásával vizsgáljuk az eljárás törvényességét.

Az alsó rakpart meghosszabbítása a Nánási útra hatalmas forgalmat zúdított. Sovány vigasz, hogy ezt előre jeleztük, a Nánási út a Szentendrei út - lámpa nélküli - egérútjává vált. A Duna felé igyekvők egyetlen jelzett gyalogátkelő helyet sem találnak az Emőd utca és a Pók utca között. Gyalogos halál szükséges, néhány kiló fehér festék helyett? Csúcsforgalom idején bedugoló Nánási út forgalma korábban csendes belső utcáinkon keresi a kiutat. A gépkocsik a parton nem találnak helyet, Rómaifürdő eddig csendes, nyugalmas utcáin parkolnak.

Duna partunk korábbi hangulata már a múlté. A csónakházak, a védettek is, elfogytak. Helyüket üdülőnek nevezett lakóparkok foglalják el. A funkciónális védelem alatt álló ,,Bibic” csónakházat lebontoták, majd csónakháznak nevezett, ,,újjáépített” létesítményén felirat: ,, Kétszintes 400m2-es apartman eladó”. Az nyílván költői kérdés, hogy a több méter magasságban lévő beton mellvéden át hogyan jut be az épületbe a csónak? A Rozgonyi Piroska utcától délre, alig négyszáz méter hosszan Budapest „vigalmi negyede" alakult ki, sajátos balkáni „bájjal". Térdig járva a porban, gyerekeiket sétáltató szülők között mázsás súlyú kerékpárosok hatalmas sebességgel cikáznak. A gépkocsik elöl elvileg lezárt területen elegáns autók parkolnak, vagy vonszolják csatahajó méretű motorcsónakjaikat. Na, és a motorcsónakok. Hely kell számukra, telket töltenek fel, minden fát kiirtva. A fák pusztulnak. Irtják. Budapestről fotóalbum jelent meg, 2000-ben készült légi felvéte-lekkel. Későbbi kiadásának felvételei 2004-ben készültek. A felvételeket összehasonlítva már érzé-kelhető a fák ritkulása. Ezeket a fotókat a legutolsó légi felvételekkel összehasonlítva az összkép még lehangolóbb. Felvételek tömegét kaptam a kivágott fákról.

Térjünk vissza a Duna-parti állapotokra. Ez telik tőlünk? Ismerem a választ: a főváros a felelős, mondják a kerület vezetői. A fővárosnál a válasz fordított: kerület szabályozza a területet és adja ki az engedélyeket és tartja számon a fákat. Lényeg közös: nincs a területnek egyetlen gazdája és nincs elképzelés mivé akarják ezt a kis ékszert formálni. Majd elfeledtem, pénz sincs. Vacsora után Japán-ban élő építész barátomat meghívtam Duna-parti sétára. Ámul. Megkapja a partszakasz hangulata. Szörnyülködik az állapotokon. Nem érti az egészet. Azonnali a véleménye, fantasztikus lehetőséget lát a terület adottságaiban. Hol van még egy világváros, ahol a város szívéhez ilyen közel, ilyen adot-tságú terület található? Neki hiszek, valami nagy baj van a szemlélettel.

Azt hittük ez lesz a legutolsó sokk: a Duna-parton, Rozgonyi Piroska utca végén – természe-tesen ujabb fairtással – lakótelep épül. Felfalják Rómaifürdőt. Elég volt!

Térjünk vissza Ó-Rómaira. A Zaránd utcán sétálunk a templom felé. Orrfacsaró bűz terjed. Itt vezet mélyen a föld alatt a 140 cm átmérőjű „Észak - budai főgyűjtő csatorna". A bűz még a csatla-kozó utcákon is érződik. Valószínűleg szakszerűtlenül építették meg és az üzemeltetéssel is gond van. A száz éve csatornázott területen 2005. óta van bűz, ekkor épült az új, nagy csatorna. Több száz tiltakozó aláírása után léptek az ügyben, megváltozott a csatorna rendszer üzemeltétése, nem itt engedik le a szippantos kocsik szennyét. Javult a helyzet, de hogy véglegesen megszünte a bűz, az csak őszre derül ki.

Keve - Zaránd - Rozgonyi utca fái még zöldülnek. Emőd utcában már alig mardt fa. Kiszáradt annál több. Főkert 2006 decemberében 150 fa kivágását tervezte. Óriási felzúdulás. Eredmény: ,,csak” 50 fát vágtak ki, igaz ültettek helyükre, majd 80 év múlva ugyanolyanra nőnek, mint amit kivágtak a Főkert ,,szakvéleménye” alapján. Ujságban olvasom, a Nagymező utcai platánok okán, hogy mit ér az ilyen szakvélemény. Tanulság lehet, csak kontrolált ,,szakvéleményt” szabad elfo-gadni, ami nemcsak a megrendelő igényét elégíti ki.

Török Ferenc képviselönktől újabb sokkoló hír: a kemping területén össesen 43.000 m2- t meg-haladó alapterületű irodaház komplexumot terveznek. A méret érzékeléséhez, a Szentendrei út és Cetz János utca sarkán ennél kisebb alapterületű a létesítmény. Másik példa, az Árpád híd pesti híd-főjénél az ikertorony mellé még egyet kell elképzelnünk, hogy érzékeljük a tervezett méretet. A kapcsolódó gépkocsi forgalom elszomorító: legalább 1000 gépkocsit kell terepszint alatt elhelyezni. Amennyiben a kocsik egymás után megállnának 5000 m (5m x 1000db) sort alkotnának, nem tévedés, 5 km! Ez a távolság: a Rómaifürdői Kempingtől a Margit hidig érne. Az építési helyen közel száz fát vágnak ki. Bejártuk a területet, ezek közel harmada platán, nem egy 1 m-es átmérőjű. Mindezt tervezik a ,, Fővárosi jelentőségű védett természeti értéknek” mínősített területen. (Lásd Óbuda-Békásmegyer Városépítési Szabályzata 3/A mellékletének – korlátozások címszavát.) A ha-talmas mennyiségű gépkocsit csak terepszint alatt lehet elhelyezni, mindezt a strand hidrológiailag védett körzetén belül! Ezeknek az érvényben lévő szabályoknak miként felel meg a tervezett beru-házás, ezt senki sem kérte számon a bizottsági ülésen?

Megismertük és áttanulmányoztuk az Önkormányzat Városrendezési Bizottságának ELŐTERJESZÉSI anyagát és JEGYZŐKÖNYVÉT. Az anyagban még nyoma sincs, mi indokolja a gigantikus méretű, környezetidegen, természetromboló IRODA KOMPLEXUM tervét. Mi módon felel meg az elképzelés a fentvázolt korlátozásoknak? A bizottság 6 igen és 2 tartózkodás melett elfogadta az elképzelést. A Rómaifürdő Telepegyesület ülésén a részvevők kérték, hogy a cikkben név szerint szerepeljenek a szavazók, a jegyzőkönyv szerint íme: Mihalik Zoltán (VKKB elnöke), bizottsági tagok: Páll Attila,Pauli Antal,Désiné Német Éva,Sáringer Kálmán. Sorjáznak a kérdések, néhányat ismételve: környezetvédelmi és közlekedési hatástanulmányt nem tartalmazott az általunk ismegismert előterjesztés és senki sem hiányolta. A terület hidrológiai védelem alatt áll. Sem a tervekben sem a bizot-tsági ülésen ez a probléma fel sem merült. A gépkocsik, - az építési helyen,- csak terepszint alatt, kétszintes mélygarázsban férnek el. A megismert anyagban még nem is utaltak erre a problémára. A terület fővárosi korlátozás alatt áll, mint hévíznyerő helyvédelmi területe. Ne feledjük, kétszer is ,,elment” a strand víze, utoljára az aluljáró építése során.

Szabad-e Budapest egészében is jelentős zöldfelületet intenzíven, környezet idegen funkcióval (irodaház) beépíteni? A válasz egyértelműen nem! A kemping és strand utolsó összefüggő zöld-felületünk. Méretét azzal érzékelhetjük, a zöld felülete a Városliget felületének hetede.

Nézzük a birtokunkban lévő dokumentumokat: A területet 1967-ben ,,VÉDETT TERÜLET”-té nyilvánították. A terület, 1998- ig a terület az akkor érvénybenlévő BVSZ szerint: (1. mellékletben a terület:A.) Védett parkok (.. 9./) III-ker...,,Emőd-Dósa-Monostori-Szentendrei út által határolt területén lévő értékes faállomány.” A bevezető mondatokban utaltunk Kézdy András kertészmérnök - Kertészeti Egyetem - ZÖLDTERÜLETRE vonatkozó szakvéleményéből: ,,A fák többségének főként az óriási platán fáknak természeti, mikroklimatikus és esztétikai értéke méretük és lombtömegük folytán rendkívüli nagy. Élettartamuk lehetőségszerinti meghosszabbítása városökológiai szerepük miatt természetvédelmi feladatnak minősíthető.”

Kérdés hová tünt az OBVSZ-ből ez a védelem?

Egyetlen működő kemping a Fővárosban. Kizárólag irodaház építésével hasznosítható a terület? Ez év végére az irodák negyede üres lehet Magyarországon. Alkalmunk volt megismerni azt az el-képzelést, hogy békásmegyeri lakóteleptől északra hatalmas irodaház, bevásárló központ létesítését tervezik. Kérdésként merül fel: a tervezett beépítés – funkciója, nagyságrendje – szerepel-e Budapest III. kerület ,,VÁROS-FEJLESZTÉSI KOCEPCIO”-jában? Készült-e jogszabályban előírt terület értékelemzés?

Tájékozódás után, érzékelve a lakosság elementáris felháborodását, április 2-án levélben fordultunk Bús Balázs polgármesterhez. Reméljük alkalmunk lesz véleményünket kifejteni. Bár- kivel beszéltünk, első kérdésük az volt: Mikor gyűjtötök tiltakozó aláírást, hol írjuk alá ? Előbb egyeztetünk. A problémát széleskörben feltáró anyagot készítünk a lakosság tájékoztatására.

A lap legközelebbi számában bővebb anyagot adunk közre és ezután Lakossági Fórumot szervezünk. A Rómaifürdő Telepegyesület és a Rómaifürdői Települési-értékvédelmi Egylet megújult vezetéssel szervezi a lakosság tájékoztatását. Társ környezetvédelmi civil szervezetekkel és a médiákkal felvettük a kapcsolatot. A várhatóan létrejön az egyeztetés az önkormányzat vezeté-sével, ennek eredményétől tesszük függővé további lépéseineket. Ne türelmetlenkedjünk, még egyeztetés stádiumában vagyunk és az elképzelés csupán javaslat, bár sajnálatos módon ezt a Városrendezési Bizottság egyhangúlag jóváhagyta.

Mi lesz veled Rómaifürdő? A jövőbe tekintve nem vagyok maradéktalanul optimista. Amennyiben összefogunk és határozottak vagyunk, van remény, hogy megmentsük Rómaifürdő utolsó értékét. Reményt ad a korábbi aktivitásunk: nincs TUTTO MOBILI, a KEMPINGET többszöri nekifutásra még nem építették be, a csatorna is kevésbé bűzölög, közel száz fa kivágását megakadályoztuk. Ami szomorú lenne ha a kemping ily módon történő beépítésének ügyét az általunk választott testülettel kellene megvívnuk. Rendben van ez? Nincs rendben, erről kivánunk egyeztetni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, marad az aláírás gyűjtés és az egyre szélesedő nyilvánosság.

Nem tünik merész jóslásnak, hogy a jelenlegi, nyilván adszurd terv meghiusul. A megismert elképzelés, a környezet rombolásával, csak a telek tulajdonosának érdekeit szolgálja. Azt az állás-pontot képviseljük, hogy olyan szabályozást kell végrehajtani, ami egyszer és mindenkorra helyére teszi a terület sorsát, a közösség érdekeit előtérbe helyezve. A terület értékeinek, elsősorban zöldfelületének megőrzésének egyetlen ésszerű megoldása: keping, sport- szabaidő és egészségügyi rekreáció,a Dósa utcai oldalon a meglévő szálloda épület ésszerű bővítésével (emelet+tetőtér) hasznosítani. Nem áll meg az az érvelés, hogy ez a tulajdon korlátozását jelenti. A vásárláskor a telek kemping volt, komoly beépítési korlátozással! Csupán a megismert KTSZ teremtene új lehetősége-ket a magánérdek számára. A zöldterület megörzése érdekében fa regisztert kell készíteni, a fák védelmi zónájával, meg kell pontosan határozni a hidrológiai védelemből fakadó követelményeket, tisztázni kell az országos és fővárosi műemlékvédelmi, tervezésre kiható szempontokat és ezeket a telekkönyvbe be kell jegyezni. Ezek a korlátok több mint évtizede léteznek mai is élő előírások formájában és a mindenkori tulajdonos számára ismertek voltak. Egyszerű a probléma megoldása: ezeket kell betartatni és számon kérni.

Ne döntsenek rólunk, nélkülünk !