Csendrendelet Erzsébetvárosban. Az első változat szerint a New York-szállónak is be kellett volna zárnia este tízkor

A Magyar Turizmus Zrt. marketingstratégiájának egyik alappillére lett a "budapesti romkocsma". Nem rossz ötlet, még ha nem is igazán friss a téma. De tényleg jellemző a fővárosra, Magyarországra (akár szóösszetevői külön-külön is), a külföldiek imádják, beszélnek róla, terjesztik. Szóval végre van valami arculatelemünk, amit nem egy kreatív ügynökség izzadott ki magából Budapestnek, hanem csak úgy jött és működik. Egy csöppent ront ugyan a vonzerejükön, hogy Erzsébetváros alpolgármestere kitalálta, este tízkor zárjon be minden kereskedelmi egység a VII. kerületben, na de miért ne lehetne betiltani az életveszélyes fürdést a Balatonon vagy az egészségre káros alkoholt Tokajban. Az attól még vonzana turistákat nem?

Az eredetileg állítólag egyetlen mondatból álló rendeletterv abszurditására alkotói is rájöttek. Így valószínűleg finomítva terjesztik be pénteken a közgyűlés elé. A finomításba belefér az is, hogy a záróra éjfélre módosul, na meg az is, hogy némiképp csökkentik az érintettek körét. Így például a New York-szálló vendégeinek nem kell éjjel pizsamában toporogniuk a Körúton reggel hatig, hogy visszaengedjék őket az ágyukba.

Persze még ebben a változatban is van bár furcsaság és nem csak az, hogy a VI. kerületihez hasonlóan a nyári szünet előtti közgyűlésen szeretnék elfogadni, így legközelebb már csak ősszel - esetleg a csak a választások után - foglalkozhatnak vele ismét.

Foglalkozni pedig kellene vele, mert vannak azért problémás részei. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint például egyenesen alkotmányellenes az egész, hiszen a kerület vendéglátóhelyei egyértelműen versenyhátrányba kerülnek a szomszédosakkal szemben. Arról nem is beszélve, hogy jogilag sincs minden rendben az ügyben (korlátozást a közgyűlés nem, csak a jegyző rendelhetne el).

A helyeket képviselő Élő Erzsébetvárosért Egyesület a tegnapi sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy van egy tök jól körülírható probléma: az utcán mászkáló, hangoskodó emberek. Erről folyamatosan egy éven keresztül folyt egyeztetés az önkormányzattal. Ennek során bevezettek egy csomó intézkedést, például a csendre ügyelő Bagolyszolgálatot, az éjjel is nyitva tartó Klauzál téri vécét, takarítják a helyek előtti utcaszakaszt, egyeztettek a megfelelő taxidrosztok kialakításáról stb. Aztán mindezt elfeljtette az alpolgár és a egy héttel az utolsó közgyűlés előtt bejelentette a tervet.

Az egésznek van azonban egy kis filozófiai háttere is, amit jó lenne végigzongorázni. Egyfelől egy önkormányzatnak egyetlen feladata van: az ott lakók érdekeinek védelme, hiszen "önmagukat kormányozzák". Egy kerületi önkormányzatnak minimális haszna van a turizmusból, egész egyszerűen nem érdekelt benne. Egy kisvárosnak, amelynek adófizető vállalkozásai vannak, annak érdeke lehet vendégeket csalogatni (feltéve, hogy oda vannak bejelentve azok a vállalkozások), egy kerületnek elvileg nem.

Persze a kerület lakói is szerethetnek szórakozni, a kocsmákba, éttermekbe pedig nem csak a világ másik végéről járnak. Az önkormányzat által olyan előszeretettel emlegetett "lakók érdekei" tehát egyáltalán nem olyan egyértelműek. Ahogy a tegnapi sajtájon fogalmazott valaki: "nem csak azok a lakók, akik a fogadóórákra járnak". Ezzel együtt elhiszem, hogy a kerületi önkormányzatnak nincs nagyon veszteni valója egy ilyen rendelettel. Na de...

Legalább ilyen fontos az is, hogy itt két önkormányzatról van szó. Erzsébetváros ugyanis Budapest Főváros része. Márpedig ha Budapest érdekeit nézem, akkor már nem ilyen kettős a helyzet, hanem egyértelműen a szórakozóhelyek felé billen a mérleg: iparűzési adót fizetnek a városnak, növelik a vonzerejét és a helyeket használó fővárosiak elenyésző aránya lakik a közvetlen közelükbe.

Ha sikerül a fenti kérdéseket (kit tekintünk lakónak? mit tekintünk önkormányzatnak?) tisztázni, akkor még mindig nyitva marad a nagy fő fő kérdés, hogy vajon mit akar a főváros - ez húsz év alatt nem nagyon derült ki más kérdésekben sem. Ha úgy dönt hogy alkoholmentes Tokajjá vagy fürdésmentes Balatonná akar válni, akkor persze lemondhat az éjszakai életéről, de ez olyan mintha Párizs mondana le róla. Ugyanis már száz éve is messze földön híres orfeuméletünk volt - ezt nem kellene elfelejteni.