Titkos üvegtorony a Duna partján. Egész Budapest látszik belőle, de az alatta levő irodákat tilos fényképezni

2011.10.30. 19:02
65 hozzászólás

IMG 1134

Volt már egyszer szó a Piarista Központ átépítéséről és arról, hogy mi is lesz majd a tetőterében. A fejlesztők akkor meg is invitáltak megnézni az átalakítást, én meg azóta is adós vagyok nekik egy átfogó poszttal. Pedig közben nem csak az irodaszint készült el, hanem az egész épület, tele izgalmas, példamutató részletekkel. Mivel a Média Építészeti Díja kapcsán magam is végigjártam az egész komplexumot (az egyik legjobb induló projektnek tartottam a döntőbe jutottak közül, sajnálom, hogy díjazatlan maradt), írok majd róla egy átfogó cikket is. Addig is hadd ragadjak ki egy klassz részletet, a tetejére biggyesztett tornyot.

Mint a fotósorozaton látszik, eredetileg itt is egy hagyományos torony ült a tetőn, ami aztán a világháborúban a tetővel együtt eltűnt. A felújításnál jött az ötlet, hogy a padlásteret beépítsék és bérbe adják irodának, az utcaszintet pedig üzleteknek. Hörgéseket megelőzendő, nem állami pénzből épülő iskoláról van szó: a felújítást, átépítést épp ezek a bérleti díjak fedezték a piaristáknak. Ennek egyébként régi hagyománya van a rendben, na de térjünk vissza a tetőtérbe.

A belső két, sőt valójában három szintes irodát valami amcsi tanácsadó cég vette ki - amelyik megtiltotta, hogy képeket közöljünk a belső térről. Elég jól berendezték amúgy, bár a maximális helykihasználtság miatt kissé szűkösen érzi magát az ember benne (nem lett olyan, mint ahogy a linkelt látványterveken kinéz). Persze ezzel együtt klassz munkahely lehet, kilátással a Gellért-hegyre, a Dunára, meg a megújult Március 15-e térre.

Na és ugye bármikor felsétálhat az ember a toronyba kicsit lazulni (legalábbis így képzelem, mert nem ismerem a belső munkarendet). Kívülről nézve ez az egyetlen utalás arra, hogy eltelt majd egy évszázad az épület építése óta. Belül tele van remek kortárs megoldásokkal az egész (hála Golda János, Kovács Zoltán és Mészáros Erzsébet tervezőknek), ami kívülre csak ezen az egy ponton buggyan ki az épületből.

A legjobb benne, hogy egyszerre merész és szerény. Úgy mer elütni az eredeti neobarokk épülettől, hogy valójában csak nagyon keveseknél üti ki a biztosítékot. (Biztosan lesznek kommentek, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják, de tegye a szívére a kezét minden felháborodó, hogy mennyi idő után kezdte el zavarni a kinövés.)

A kilátás pedig természetesen pazar, a belógatott üveggömbök pedig nagyon jópofák. Nem is állhattam meg, hogy myspace-tinisen bele ne kattintsak a tükörbe. (A kép baloldalán Kovács Dani, a hg.hu főszerkesztője görbül a térben.) Még több fotó a toronyból és toronyról a képre vagy ide kattintva.