Vers Öveges professzorral, novella kertvárosi Grinccsel és haiku az ATM-ről: irodalmi selejtező a Városkapcsolóban

Mindenkit szeretettel köszöntünk az ELMŰ-ÉMÁSZ és az Urbanista közös játékának, a Városkapcsolónak az utolsó fordulóján. A verseny célja, bemutatni a városi elektromosságot a legkülönfélébb módokon. Bár zömmel fényképek érkeztek, az első verses-novellás selejtező után hirtelen elkezdtek áradni a szöveges alkotások is. Ezeket olvashatjátok alant. A legjobbakra szavazzatok az írás végén található linkkel (vagy itt), hogy alkotója a döntőbe kerülhessen (ahol már garantált ajándék vár rá). A játék részleteit itt olvashatjátok, most pedig szavazásra és irodalmi élvezetekre fel!

 

 

Kassai Tünde

Hiányzol

Elmentél. Sosem tudtuk diszkréten kezelni az ügyeinket, most is észrevette a fél ház, hogy gáz van, az aranyos szomszéd néni át is jött hozzám, kifejezte a részvétét, aztán együtt keseregtünk egy sort, de nem lett tőle sokkal jobb.

Olyan üres nélküled az egész lakás, még anyát is felhívtam, hogy kipanaszkodjam magamat. Annyira megszeppentem a hirtelen rámzuhanó, néma csendtől, hogy hirtelen azt sem tudtam, mit kezdjek magammal. Rémes, hogy mennyire meghatározod a mindennapjaimat, eddig sosem vettem észre, pedig már réges-rég függök Tőled. Nem csoda, hiszen szinte mindenki rajong érted, aki csak ismer.

Tudom, hogy sokszor nagy közöttünk a feszültség, de a jó dolgokért mindig is meg kellett szenvednie az embernek, édes. Ettől lesznek még szebbek az együtt eltöltött pillanatok, ezért tudjuk egymást jobban értékelni, hát nem érted?

Olyan kicsi voltam, amikor először találkoztunk, hogy már nem is emlékszem rá, és Te végigkísérted az egész eddigi életemet. Ott voltál karácsonykor, beragyogtad az egész fahéjillatú ünnepet, ott voltál velem, amikor kiderült, hogy felvettek az egyetemre, és szétüvöltöttem az agyamat a számítógép monitora előtt, és ott is, a szökőkútnál, amikor a sok tornacipős meg szandálos láb szökdelése nyomán feltörtek és alábuktak a vízsugarak, és olyan volt, mintha csak a város szívdobogását diktáltuk volna.

Hát ezért, ezért nem dobhatjuk el ezt az egészet csak így! Félek, nem fogsz visszajönni, mert te jó vagy az ellenállásban, makacs vagy és önfejű, nem parancsol neked senki, de tudod, mit? Most mégis szép nyugodtan leülök a földre lótuszülésben, előkaparom a remény-morzsákat a zsebemből, és azt mondom, hogy: Ohmmm...

 

Tetszett Kassai Tünde írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

Lázár Zsolt

Áram vagyok,

Elektromos kisülések egyirányú, tömeges
áramlása, ahogy bemutatott Öveges
professzor egy fekete-fehér tévén
keresztül, a nappalidban '69 végén.

Pont olyan érzés találkozni velem,
mint ha rád talál az igaz szerelem.
Megrázó élmény vagyok, tápláló erő,
sötétségben fény, csontjaidnak velő.

Kétszázhuszas vagyok, de 30-as is lehetek
hazámnak egy vörösréz vezetéket nevezek.
Csak pár percet pihenek, és máris anyáznak
Olyan vagyok Pestnek, mint puska a vadásznak.

 

Tetszett Lázár Zsolt írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

HN

Kertvárosi Grinch

Sohasem rajongtam a karácsonyért, de meg merem kockáztatni, hogy az idei a legrohadtabb mind közül.

A kölykök reggel óta be vannak sózva, annyira várják az ajándékot. Az asszony morcos, mert egy kicsit összekaptunk délután. Én meg feszült vagyok. Nem tudom, mi tudná feldobni a hangulatomat…

Mindig a kapkodás! Minden az utolsó pillanatra marad, és amikor már azt hinném, nagyjából elkészültem, őnagysága még a nyakamba sóz egy újabb feladatot. Legutóbb azt találta ki, díszítsem fel a házunk előtt álló, kis fenyőfát. Szerinte pompásan fog kinézni színes égősorral. Szerintem meg felesleges rongyrázás az ilyesmi. Különben se jó ötlet kivinni az utcára egy hosszabbítót. Próbáltam megmagyarázni, milyen veszélyekkel járhat, ha nedvességet kap a kábel, de a nőknek hiába beszél az ember!

Végül persze nekem kellett beadni a derekamat. Mint mindig…

Az a szerencsétlen fenyő nem lesz sokkal szebb pár égőtől. Meglehetősen csenevész. Több helyen elszáradtak, megbarnultak a levelei. Már az is felér egy kisebbfajta csodával, hogy még életben van.

Amúgy egész formás lenne, ha a szomszéd korcs kutyája nem érezné szent kötelességének, hogy minden nap meglocsolja a tövét.

Félreértés ne essék, világéletemben szerettem az állatokat. Főleg a kutyákat. Egészen addig, amíg nem találkoztam Fifivel.

Ennél rosszindulatúbb teremtmény még nem lakott az utcánkban. Állítom, szántszándékkal keresi az alkalmat, mivel tudna legjobban feldühíteni. Tevékenysége nem csak abból áll, hogy naponta telibe hugyozza a fenyőmet. Ó, tud ő cifrábbat is!

Ha például lenyírom a ház előtti kis füves területet, tuti, hogy Fifi hamarosan elhelyezi a közepén a gőzölgő névjegyét. Előfordult, hogy csak bevittem a fűnyírót, de mire visszamentem a kábelért, addigra Fifi a maga sajátos módján már ki is fejezte elismerését. Az egész utam nem tartott tovább két percnél, ám ennyi épp elég volt neki az akcióra.

Aztán csillogó gombszemekkel figyeli a szomszéd kerítés mögül, hogyan dühöngök.

A kis mocsok úgy jár ki a résen, ahogy neki tetszik. Persze, sosem olyankor piszkít a házam elé, amikor rajtakaphatnám, de tudom, hogy ő az, mert az ablakból már sokszor láttam alkotás közben. Olyankor hiába kopogok neki az üvegen. Csak felpillant, de nem hagyja abba. Aztán kihívóan rám néz, kapar kettőt-hármat a hátsó lábával és visszatrappol a szomszédba. Méghozzá büszkén!

Mondjuk, van is mire.

Apám, akkora kupac, amit ez a kis szutyok összehoz, valóban nem gyenge teljesítmény. Nem is értem, hogy fér ennyi cucc egy ilyen vakarcsba! Szerintem egész héten nekem gyűjtögeti.

Fifinél rafináltabb döggel még nem találkoztam. Biztos vagyok benne, hogy élvezi a helyzetet.

Amikor megosztottam ez irányú gyanúmat az asszonnyal, azt mondta, hülye vagyok. Szerinte egy állat nem képes ilyen komplex gondolkodásra.

Na, ja! Egy normál állat nem is! De Fifi korántsem tekinthető annak. Ez egy gonosztevő, egy haramia, egy… egy rosszindulatú kutyagumigyár.

Esküszöm, élvezi, hogy szívat. Látszik azon a bozontos, sunyi fején.

Oké, tudom, más állatok is képesek kifejezni a jókedvüket. Láttam már én is vigyorgó kutyát, de ez valami más. Nem az a fajta boldogság, ami a hazaérkező gazdinak szól. Neeem! Fifi képén határozott káröröm látszik.

Na szóval, végül feldíszítettem az utcai kisfenyőt olcsó kínai égősorral. Meg kell hagyni, a sötétben nem is nézett ki olyan rosszul. Persze szépségben nem versenyezhetett a nappaliban álló nordmannal.

Most itt áll a feldíszített szobában az egész család. Végre eljött az áhított pillanat: karácsony szent éjjele. Lekapcsolom a benti lámpákat. Csak a fán világítanak diszkréten az apró színes égők. Elindítom a zenét, és együtt énekeljük:

- Mennyből az angyal, eljött hozz…

Ekkor hirtelen elsötétül minden.

- …átok… - fejezem be egymagam a félbemaradt strófát.

A gyerekek visítanak. Az asszony morog:

- Nem hiszem el! Áramszünet karácsonykor?

Tényleg furcsa. A redőny résein keresztül látom, hogy a szomszédban világos van.

- Ez nem áramszünet - mondom. - Talán csak egy biztosíték lesz az. Rögtön visszakapcsolom.

Míg az elemlámpát keresem, nem látják a sötétben az arcomat.

Hát van Isten!

Vigyorgok, mint a vadalma. Sejtem, mi okozhatta a zárlatot.

Nyehehe! Boldog karácsonyt, Fifi!

Tetszett HN írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

 

Gábor1225

Lámpaoltás

Vak tévelygésünk
egyszerre megszüntető
világosodás.

Tetszett Gábor1225 írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

 

Gábor1225

Retró lámpakaró

Oly émelyítő
az orrunkat érő szag,
tartós szerkezet.

Tetszett Gábor1225 írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

 

Gábor1225

Díszfény

Kivilágított
utcák, terek és hidak
Advent ünnepén.

Tetszett Gábor1225 írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

 

Gábor1225

Elektronsors

A rejtőzködő
láthatatlanságuknak
fény lesz a ténye.

Tetszett Gábor1225 írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

 

Gábor1225

ATM

Villogó zöld száj
kártyádat gyorsan elnyeli,
pénzköteget ad.

Tetszett Gábor1225 írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

 

Sziki Bálint

A kábelek is dolgoznak

 

Tetszett Sziki Bálint írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

Sziki Bálint

Szeged, Tisza part ("Lapos")*

 

Tetszett Sziki Bálint képe? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

Apple

Éjszakai fények

A fáklyák, tűzikosarak, zsír- és olajlámpák viaszgyertyák kora régen elégtek.

Éjszakai fények mesterséges fénye vezet előre, mutatja az utat. Hosszú utcákban a fénycsík a modern műanyag lámpatestek kifeszített sodronyokon lebegnek, feladata hogy a fényt összefogják.

Hiányát akkor vesszük észre, ha nem világít, ha pislákol, ha a szél fújja s hintázik felettünk.

Most pihen, mozdulatlan.

Egyenesen kivezet a térre, hol sejtelmes árnyak osonnak mellettünk, néha három árnyék jelenik meg, mintha valaki követne bennünket. Megijedünk tőle, félve, visszafordulunk csak mi, a magunk árnyjátéka vetődik a földre.

A félhomály egy magányos padhoz vezet, randevú és a csenddel ölelsz meg. A mámor egy zsákutcába vezet, ahol a fény megrekedt falnak ütközik, mi fordulunk, másik irányba indulunk, a fény marad, sugarait a falra szórja, de a vaskos fal nem engedi, megfogja.

Andrássy úton haladó autók lámpái vörösen, fehéren menetelnek a Hősök terére csak a zöld hiányzik a színsorból.

Hiányos színek között átrohanunk a másik oldalra. A kirakatok a fénysprektum színeivel erősítenek az ibolya, kék, zöld, sárga, narancs és vörösben fürdőznek. A fény nemes játéka. A drágakövek csiszolt fényei a fénycsövek, higanylámpák, sárga fényű nátrium, és halogénlámpák fényéit visszaveri. A magasba felnézve a házak ablakai fölött díszes lámpatartó karok sorakoznak, az épületeket estére fényárba öltöztetik fel.

A sarkon befordulunk a művész negyed éjszakai élet színe a rivalda fénye, minket is a főbejárat felé terel, művészbejáró ajtaja régen bezárt. A műsor már bent javában tart. Későn érkező vendégek a taxiból kiszállva lábuk alatt világító nyíl vezet, vendégbejáró mögött a puha vörös bársonyban eltűnnek. A sétáló utcaszakasz egyik világító kőkocka kiterjesztésén futurisztikus fém rudakon ül - és szivarozik Kálmán Imre operett király szobra egy működő laptop társaságában a flash alkalmazás fut, kékhalál állapotában már fagy. Két éra találkozik, melléülve hárman csodálkozunk.

Ellenkező irányba haladunk.

Átkelünk, a hídon, vaskos lánca megtart kecses ívének fényeit most kapcsolták. A pillérek a folyó sodrását tűrik, a hajó keltette hullámokat megtörik. Rakpart két oldalán a folyó kanyarodó útját fényes lámpasor kíséri, láncfüzért alkotva a hajósokat vezeti, közben a folyót is átöleli utat mutatva Fekete - tenger felé vezeti.

A Dunát elhagyva haladunk befelé, a kivilágított alagút végét látjuk, a gépek zaját a hegy gyomra elnyeli. A szabadságszobor áll mindenek felet. Alulról megvilágítva hatalmas megnyúlt alakja, vigyáz a városra.

A hegy fái között, mint valami palást a rejtőzködő fényben sétálunk, Egy fa ága nyúl felénk kapaszkodna belénk, de elhajolva kikerüljük.

A régi kovácsoltvas lámpák formája ma is mindenkit elkápráztat a kemény vas megformálva lágyan esik alá, borostyán szoknyájában felöltözve, mintha felénk kúszna.

 

Tetszett Apple írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!

 

 

Nash Russel

2012- Zsinórvége

 

Rövidesen megszűnnek a kapcsolók, mert az elektromosság továbbításához már nem lesz szükség kábelekre többé. Pár év múlva elfejtik, milyen érzés is volt lekapcsolni a villanyt vagy kihúzni a dugókat a konektorokból. Gyakorolj! Sosem tudhatod, mikor szerelik le őket végleg. Ne várd meg még nálad is kopogtatnak!

 

*A fénykép úgy került az irodalmi selejtezőbe, hogy Bálint képet és írást is küldött és nem akartuk két selejtezőben indítani a két alkotást.   

 

 

Tetszett Nash Russel írása? Kattints ide és adj neki egy lájkot, hogy a döntőbe kerülhessen!