Lenyomja-e az Árkád 2 az Arénát? Helyzetjelentés a bevásárlóközpontok piacáról a kamu plázastop idején

A szegedi Árkádról készült képét Sándorház töltötte fel az Urbanista Indafotó-gyűjteményébe. Kösz!

Volt-e hatása a plázastopnak? Lenyomja-e az Árkád 2 az Arénát? Miért nem épülnek bevásárlóközpontok vidéken? A CBRE a múlt héten ismét évet értékelt és jósolt a sajtó képviselőinek. Elég sok izgalmas téma hangzott el, most lássuk a kiskereskedős-bevásárlóközpontos témakört, az irodapiacra és a bevásárlóutcákra hamarosan visszatérünk!

Kezdjük azzal, hogy nem ma kezdődött a kiskereskedelem hanyatlása – bár töretlenül tart ma is. A forgalom 2007 óta negatívban van, vagyis az alábbi grafikonon látható emelkedések pusztán annyit jelentenek, hogy azokban az években lassabban csökkent a forgalom. A legoptimistább forgatókönyv is csak a trend megállításával számol, de növekedésről egyelőre szó sincs.

 

Nagyításért katt a képre!

 

Ebben benne van az áfakulcs emelése, amit nem tudtak továbbpasszolni a vásárlóknak (nem véletlenül, a vásárlóerőnk néhány éve még erősebb volt: magunk mögött hagytuk Portugáliát is, most már a románok is a nyomunkban vannak). Vagyis a bevételükből kellett (volna) kigazdálkodniuk a plusz költséget.

Ez természetesen megjelenik az új átadásokon, ami drasztikusan lecsökkent 2012-re. (Persze ismerve a hazai bevásárlóközpontok megjelenésének színvonalát és építészeti/városképi értékét, ezen annyira nem tudok szomorkodni.)

 

Nagyításért katt a képre!

 

A nemzetközi láncok egyre nehezebben döntenek országunk mellett, ha új üzlet nyitásáról van szó. A nehéz döntést szó szerint kell érteni, a korábbi egy hónapos átfutási idő helyett 3-4 hónapig tart az előkészítés. Egyszerűen azért, mert nagyon nem könnyű a gazdasági környezetet (akárcsak az árfolyamot) előre jelezni.

A megrendült bizalom és a lanyhuló érdeklődés eredményeként viszont jobb alkupozícióba kerültek a bérlők. Pár éve, ha valakinek egy menő bevásárlóközpontban vagy bolthelyiségben lejárt a bérleti ideje, általában automatikusan hosszabbított. Ma már jobban megfontolják a költözést, esetleg kedvezőbb feltételeket tudnak kicsikarni a tulajdonostól.

A plázák közt jelentősen széthúzott a mezőny. A top 5 házban (Allee, Aréna, Árkád, Mammut, Westend) napi 35-50 ezer ember fordul meg naponta. Az élbolytól jelentősen leszakadva következik a második vonal, mint amilyen a MOM, a Corvin vagy a mostanában kicsit beerősítő Pólus 10-20 ezer látogatóval.

Az Árkád bővítésével (szeptemberben várható az első bővítési ütem átadása), alighanem az élboly is átrendeződik. Az elmúlt években az Aréna combosodott meg többek közt az ingyen parkolás lehetőségével vagy épp azzal, hogy viszonylag távoli területekről is vonzott vásárlókat (például Óbudáról könnyebben megközelíthető, mint bármelyik budai pláza, vagy akár a Westend).

Viszont a kínálata semmivel sem lesz jobb, mint a hasonló méretűvé duzzadó Árkád, ahová szintén ugyanolyan fontos márkák költöznek be, mint az Arénába. Jön például (2009-es ígéretéhez híven)  a Van Graaf és egy amerikai márka is, amelyik már régóta tervezi, hogy megveti a lábát nálunk. Innentől kezdve a Hungária-gyűrűn érkező vásárlónak szinte ugyanolyan távolságba két azonos kínálatú ház között lehet majd választania – miközben az Árkád megőrzi a hagyományos tömegközlekedéssel érkező közönségét is. Arról nem is beszélve, hogy az új helyiségeket is olcsóbban kínálja majd, mint a az Aréna.

Új bevásárlóközpont építése viszont nem nagyon merül fel. Még akkor sem, ha a kormány által meghirdetett plázastop gyakorlatilag egy vicc: piaci elemzők szerint, aki akarja, az megkaphatja az engedélyt. A valódi ok a fejlesztési stopra természetesen a gazdasági válság. Korábban egy új ház építése növelni tudta a kiskereskedelmi forgalmat, ma már csak szétaprózza a meglevőt.

Ha nincs legalább 60%-os bérbe adottság előre, a bankok nem adnak hitelt a fejlesztésre. És általában nincs…

És akkor ez még csak Budapest, az ország többi részében még rosszabb a helyzet: tovább mélyül a szakadék ezen a téren is. Nem véletlen, hogy a vidéken alig épülnek plázák, inkább a strip-mallok erősítenek és a hipermarketek is nagyobb figyelmet fordítanak a divatárura. Például a Tesco, amelyik egész ügyesen felépítette az FF brand-jét, mely teljesen vállalható lett és alighanem jobban cseng a neve, mint az élelmiszertermékeié. Sőt egy ideje a legnépszerűbb ruházati bolt Magyarországon.

Folytatás hamarosan itt az Urbanistán bevásárlóutcákkal, irodapiaccal, sőt lehet arról is szót ejtek, milyen a jó és a rossz sajtótájékoztató.