Lehet-e a Budapest alpesi síparadicsom? Kormányzati ötletek a Svábhegyre: lássuk mi az, ami hasznosítható belőle!

2013.04.15. 20:12
7 hozzászólás

solio: vasárnapi "mozi"

Fotó: solio: vasárnapi "mozi" című kollázsa a Normafáról 

A múlt héten több helyen is megírták a Pénzcentrum nyomán, hogy a kormánynak komoly tervei vannak a Normafával, mellyel kapcsolatban az "alpesi síparadicsom" kifejezés is felbukkant a cikkben. Mivel ilyen furcsaságot kormányzati körökből utoljára akkor hallottunk, mikor Szőcs Géza a konflisforgalom visszaállítását tervezte az Andrássy útra a Dózsa György úti alagút fölött, gondoltam az akkori tervekhez hasonlóan érdemes kicsit ezt is szétcincálni: mi az ami tetszik, mi az, ami nem.

A koncepció lényege, hogy "a Budapesten illetve a Hegyvidéken élők számára megpróbálják visszaállítani a környéken a 70-es évekig működő intenzív, egyedülálló síéletet". Ám tovább olvasva hamar kiderül, hogy ennél sokkal több kézzel fogható részlete nincs is, vagy ha van, azt épp oly hétpecsétes titokként őrzik, mint a Liget fejlesztéséét (melyről Smiló Dávidék már társasjátékot is gyártottak, Mutyipoly néven).

Fogaskerekűvel a Normafáig

A cikkben említett összes konkrétum négy sílift, hóágyúk telepítése és több parkolóhely kiépítése. A legfőbb fejlesztés csak "optimális esetben" jönne létre, ez pedig a fogaskerekű meghosszabbítása: "a sínpálya egészen a Normafáig érne, ezért télen tökéletes közlekedési eszköz lenne a helyreállított sípályák megközelítéséhez."

A fogas meghosszabbítása már elég régóta tervben van. Lefelé már egészen természetesnek veszi mindenki: a Széll Kálmán tér látványtervein is szerepel (igaz, Moszkva-korában is nagyon szerették volna).

A felfelé hosszabbítás már nem ennyire evidens, de szó volt már erről is. Magam részéről nem tartom hülyeségnek, de megvannak a veszélyei. Ha belegondolunk, a fogas éppen ilyen városszéli, természetközeli helyek megközelítésére települt, ám a megépülése után teljesen benőtte a város az egész vonalát. Ha most tovább visszük, alighanem ugyanez a folyamat játszódik le újra.

Persze, ha a cél éppen az, hogy minél többen közelítsék meg az új rekreációs központot, akkor mégiscsak jobb a kötött pálya, mintha mondjuk az autóforgalmat növelnénk a környék úthálózatának fejlesztésével. Vagy épp új parkolóhelyek kialakításával, ami viszont szintén szerepel a tervben...

Lássuk, miből lehet dolgozni

Első látásra nem túl jók az adottságok, hiszen a vonatkozó Wikipédia-szócikk szerint (melyet szó szerint bekopizott a cikkbe a Pénzcentrum, forrásmegjelölés nélkül - ejnye-bejnye) a síelhető napok száma mindössze 40-50 (sőt manapság állítólag már annyi sem). Ennél még az amúgy mediterránnak mondott Pécs síterepének is jobbak az adottságai.

A normafai irtás állítólag eredetileg nem sípályának, hanem szőlőnek készült, csak az a filoxéravész idején (vagyis úgy 110-120 évvel ezelőtt) kipusztult. Hogy igaz-e vagy sem azt nem tudom, de annyi bizonyos, hogy a szőlőnek és a sípályáknak nem éppen ugyanaz a klíma kedvez (na meg az is, hogy a Svábhegyen komoly borászkodás folyt annak idején).

Bár a havas napok száma kevés, más tulajdonságai kiválóak: egy világvárosban található, mesés kilátással. Aki járt már ott havas hétvégén az tudja, hogy micsoda forgalom van ma is. Hát még mi volt ott egykor. A már idézett Wikipédia-szócikk szerint hét lesiklópálya és négy felvonó működött, a szánkópálya mellé pedig kutakat telepítettek, hogy megfelelő jéggel lássák el. 

Két sífutóköre ma is megvan (az egyik öt kilométeres, a másik 1200 méteres, kivilágított), ám ami izgalmasabb, hogy egykor két síugrósánca is volt:

 

 "Az első síugrósáncot 1924-ben avatták fel, de ezt 5 év alatt kinőtte a közönség ezért egy nagyobb nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas középsánc (normálsánc) is épült. Ezt később műhó burkolattal látták el. A kisebbik gyakorlás célját szolgálta. A középsánc vasszerkezetes tornyát az 1960-as évek végén bontották le. A leérkező lejtőjének műhó burkolatát mind a mai napig használja egy gyermek síiskola."

 

Aki nem hiszi, nézze meg a régi filmhíradókat. Itt például norvég bajnokok tartanak rajta bemutatót:

 

Mai szemmel nézve nagyon mókás, hogy az első lökés után eldobják a botjukat és a kezükkel kalimpálva hajtják magukat előre a levegőben, de akkoriban ez volt a módi. 

Különös látvány a Magyar Sí Klub 1933-as lesiklóversenye is, melyről már a filmhíradó elején feltűnő inzert is azt írja: "SOK BUKÁS TARKÍTOTTA A HÓ HELYETT JÉGEN ÉS FALEVELEKEN LEFUTOTT SVÁBHEGYI VERSENYT".

  

Nos ez utóbbin jól látszik, hogy alpesi síparadicsom kialakítására sok esély nincs, de az is, hogy a sportéletben igenis nagyon nagy lehetőségek vannak.

Mit lehetne tenni?

A síélet fellendítése, az egykori pályák rendbetétele, a felvonók üzembe helyezése, vagy akár a cikkben emlegetett hóágyúk telepítése azt hiszem a kevésbé fontos lépések közé tartozik. Mikor legutóbb ottjártunk egy szép havas januári vasárnapon - akkor mentünk fel Budapest legszebb neoromán épületébe is - a legendás síházban már nem tudtunk ebédelni, mert minden asztal foglalt volt. Mégpedig előre voltak lefoglalva. 

Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen jól megy arra az üzlet, akkor miért nem nyílik több étterem, fogadó stb. Vagy akár az a kérdés is felmerülhet, hogy miért van tele szellemszállókkal a környék - mint amilyen például a Hotel Olimpia és étterme, mely így festett a BUPAP  tavalyi Szellemek a Svábhegyen című túráján (melyen a szökőkútból lett kilátót, a különös, pontatlan napórát, egy korántsem budapestinek tűnő sváb parasztházat és a Jókai-kert téltemetőit is érintettük):

IMG 1874

Hátborzongató, hogy bár már pereg a festék és hullanak a deszkák a bezárt szállodáról, az ablakok mögött még ott vannak a függönyök. (Még több kép az üres Olimpia Hotelről itt).

Pedig potenciál lenne bennük, néhány éve fel is röppent a hír, hogy például Budapest harmadik Hiltonja a Normafánál lenne (persze sajnos nem lett, bár ki tudja, lehet hogy a pornókirály spirituális központjaként is szépen felvirágzik).

Nos, ami miatt nem érdemes túl sok vendéglőt nyitni a környéken, az épp a kevés síelhető napban keresendő. Gondoljunk bele, hogy az évi negyven napból hány esik napsütéses hétvégére - nagyjából ennyiből kellene kihozni az egész éves bevételt.

Vagyis a fejlesztéseknek nem is annyira a sícentrumra, hóágyúzásra, felvonóépítésre kellene koncentrálnia, hanem olyan fejlesztésekre, amelyek egész évben odavonzzák a látogatókat. Fejleszteni való lenne ebben is. Mondjuk a szétszórt, de a városlakóknak ma is "egzotikus" közlekedési eszközök (fogas, gyermekvasút, libegő) rendszerbe foglalása, népszerűsítése és egyértelműbb bekapcsolása a városi tömegközlekedésbe. (Érdekes, hogy a három tervezett libegőből épp a legkisebb épült meg és épp az, amelyik nem kapcsolódott az akkori Úttörővasúthoz.)

Mivel ma már nincs településfejlesztés ingatlanfejlesztés nélkül, nagyon oda kellene figyelni arra, hogy egyrészt ne történhessen zöldmezős beruházásban semmi. Rengeteg a kihasználatlan épület, tessék azokkal foglalkozni. Ugyanakkor az sem lehet normális, hogy tisztán közpénzből növeljük meg az ott található ingatlanok értékét: valaki megvesz egy lepusztult ingatlant fillérekért, aztán elévezetik a fogast, parkolót építenek oda és hirtelen hopp sokkal többet ért. Az ilyeneknek PPP-ben kellene zajlania, de nem kelet-európai módra: a magántőkének azért kellene beszállni a fejlesztésbe, mert ő is haszonélvezője lesz majd az eredményeknek.

A fenti gondolatmenet kissé csapongó volt pornókirályoktól szellemszállófüggönyökön át a levegőben kalimpáló norvégokig, úgyhogy most összefoglalnám a lényeget:

 

  • Jó, hogy fejlesztik a Normafát? Jó.
  • Mit fejlesszenek? Sízést is, de inkább a rekreációt, ami egész évben vonzó lehet.
  • Mit ne építsenek? Zöldmezősen semmit se.
  • Hogyan építsenek? A magántőke vegye ki a részét a közterületek fejlesztéséből is.
  • Mit csináljanak építés helyett? Népszerűsítsék a kirándulást, a hegyeket, a hegyi tömeg közlekedést.
  • Hogyan fejlesszék a közlekedést? Kapcsolják rendszerbe a hegyvidéki tömegközlekedést és kössék jobban be a városi közlekedésbe.
  • Épüljenek parkolók? Ne, mert megnövekszik a gépkocsiforgalom.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?