Lehet, hogy mégis jó a mobilgát? Szentendrén láthatóvá tették a Dunát, igaz egyesek szerint odalett a gyönyörű korzó

Fotó: Gilicze Bálint

A címben szereplő kérdést nem azért tettem fel, mert a fővárost is meggyőző ingatlanlobbi kamu civilszervezete megvesztegetett. Egyáltalán nem. A véleményem ma is pont ugyanaz a római-parti fejlesztésről, mint amit egy címben megfogalmaztam két hónapja: "hárommilliárd forint közpénzből pusztítjuk el Buda utolsó természetközeli Duna-partját, hogy néhány szabálytalanul épült ingatlan tulajdonosának kedvébe járjunk". Sőt időközben kiderült, hogy "tízszeres szorzóval hazudott a Városháza mobilgát-ügyben", vagyis a beígért "20-70 idős és beteg fa kivágása helyett" "435 fát vágna ki a Római-parton, de a mobilgát-építésnek áldozatul eshet további több mint ezer ártéri fa is". Úgy látszik, itt épül a Nemzet Duna-partja.

Mindezek ellenére a mobilgát-technológia nem az ördögtől való dolog, csak helyén kell használni. (Olyan ez, mint szalmaerőmű, amely egy környezetkímélő, megújuló energiát felhasználó létesítmény - feltéve, hogy nem egy világörökségi borvidékre telepítik.) Ahol egy természetes árteret tesznek vele tönkre ott átok, ahol egy bazi nagy gátat váltanak ki vele, ott talán áldás.

Hogy Szentendrén milyen lesz, azt még nem láttam, de pár fényképet kaptam és azok alapján akár még jól is elsülhet. Aki nem járt arra még soha, annak elmesélem: a belvárost egy jó két méter magas gát választja el a Dunától. Ez tulajdonképp fel sem tűnt sokáig, mert gyermekkorom óta megszoktam, de belegondolva teljesen abszurd. Képzeljük el, hogy Budapesten a Vörösmarty vagy a Batthyány téren egy két méteres fal állna a kilátás irányába.

Így nézett ki a közelmúltig:

Fotó: norc.hu*

Persze érthető, hogy meg kellett védeni az alacsonyan fekvő várost, a házaknál látszik, hogy az út szintje még így is magasabban van az egykori utcaszintnél. Ám az elmúlt években már ez is kevés volt az árvízvédelemhez és többször is homokzsákokkal kellett megerősíteni, hogy elkerüljék a katasztrófát. Mit lehetne tenni? Még magasabb gátat építeni? Vagy egy olyat, amelyiket árvízkor könnyebben fel lehet építeni? És ha úgyis csak árvízkor építjük fel, akkor minek az év többi napján ez a hatalmas töltés?

Itt jött képbe a mobil gát, amelyet Magyarországon még nem alkalmaztak korábban. Ennek lényege, hogy az év nagy részében csak pár tartóelem látszik, amelyet aztán vész esetén néhány óra alatt ki lehet egészíteni a védőpanelekkel. A technikai részletekbe nem mennék bele, arra ott van egy remek poszt a Vízparti Fejlesztések blogon, ahol szemléltető példák is látszanak, és végigveszik a szentendrei sztorit is.

Ha kész lesz, így fog kinézni (nagyjából a fenti norcos kép szögéből):

Itt van még több kép róla a Szete oldalán (ahonnan a fenti látványtervet is vettem), itt pedig egy csomó kérdés és válasz csokorba gyűjtve (bár kissé ziláltan).

Az egész poszthoz pedig az apropót az adta, hogy Gilicze Bálint barátom küldött pár képet, amit a parton lőtt az egyik kávézó teraszán ücsörögve, ugyanis meglepte, hogy látszik a Duna.

Hogy milyen volt korábban a kilátás azt elég nehéz megmutatni, ugyanis hiába kutatjuk a Flickrt meg az Indafotót, innen senkinek nem volt kedve fotózni a töltés oldalát. A Norcon* mindenesetre így nézett ki:

Nekem tetszik a változás - mindezt persze csak pár fotó alapján írom. Ha egyszer arra járok, elmesélem milyen lett.

És nektek mi a véleményetek?

*Mielőtt megkérdeznétek, miért nem a vadiúj, csilivili Google Street View-val nézem az utcaképet (melyről tegnap én is írtam), elárulom: az autók tetejére szerelt zsiráfnyaka miatt sokkal magasabbról fotóz, mint az emberi szem, ezért szinte "átlát a gát felett".