Mit kellene bontani és építeni a Bosnyákon, hogy valóban Zugló főtere legyen? Merthogy most az Örs vezér az - vendégposzt

2013.05.21. 22:47

Vajon kell-e, lehet-e valamit kezdeni a Bosnyák térrel? Na és ha igen, akkor mit? Ezeket a kérdéseket boncolgatja Palotabarát, a BPXV. bloggere, aki ismét vendégposzttal jelentkezik az Urbanistán. Íme:

Jó pár éve - tán két polgármesterrel ezelőtt volt -, hogy a helyi újságban az önkormányzat arról kérdezte a helyieket, hogy hol legyen a kerület főtere? Nem emlékszem valamennyi válaszlehetőségre, de biztosan benne volt az Egressy tér, a Bosnyák tér és az Örs vezér tere.

Végül a Bosnyákra esett a választás, s ezt követően kezdődött a Mundo-projekt, ami egy új pláza építését jelentette a Bosnyákhoz közel, de a tulajdonképpeni fősodortól azért távolabb, a mai sportpálya helyén, a Rákos-patak sarkán. Aztán volt hír, hogy lesz Mundo, volt, hogy nem lesz - ma még nincs, az biztos.


A Mundo bevásárlóközpont terve. Forrás: Építészfórum.

Akárki akármit is mond, Zugló főtere egyelőre a Kőbányával közös Örs vezér tere. A polgármesteri hivatal adatai szerint évente egymillió ember fordul meg a Bosnyákon, a Wikipédia szerint ellenben csak az Örs metróállomásán 28 millió utast lehetne összeszámolni egy évben - és akkor ebben nincsenek benne azok, akik például busszal jönnek, HÉV-vel mennek, vagy pl. csak beautóznak a Sugárba.

Jelenleg a Bosnyákon csak buszok megállói és végállomásai találhatók, no meg a 3-as villamos halad itt át, amit hétköznapokon kiegészít a 62-es és a 62A. Metró majd lesz egyszer, s ha ez bekövetkezik, talán tényleg fő tér lesz belőle, addig azonban aligha. Szóval Zugló egyik fontos tere a Bosnyák, de nem a legfontosabb, és nem is a fő. 

Ha már a Sugár felemlegetése kapcsán szóba került az üzleti forgalom, érdemes megemlíteni, hogy a rendszerváltás után a Magyar Posta gondolt egyet, és épített egy saját palotát Zugló egyik lehetetlen pontján (ahol ma sem áll meg a 32-es), és oda költöztette a Bosnyák és Kassai téri hivatalokat, így a Bosnyákon megszűnt a posta is.

Pár éve a városszerte ismert térképbolt is elköltözött egy megállónyira. A remiz melletti üzletsoron 12 boltot számoltam meg, ebből 7 tartósan zárva van, nyilván nem azért, mert szar helyen vannak, hanem mert a Sugár-Árkád-IKEA és a Pólus bevásárlóközpontok metszéspontjában nehéz életben maradni.

Persze, meg kell említeni a Bosnyák téri piacot is: 1991-ben emelték a mai vásárcsarnok épületet, amikor elköltözött innen a "nagybani", ami a hatvanas évektől borzolta a környékbeliek kedélyállapotát.

Ebben a helyzetben látott neki az önkormányzat, hogy nagyszabású, és nagy költségvetésű (361 milla) projekt keretében felújítsa a teret. "Itt épül Zugló főtere" hirdeti a tájékoztató tábla. Minden négyzetméternek örülni kell, ami megújul, de ez a térnek egy nagyon kis szegletét érinti majd: érdemben a templom, és a Cartografia irodaháza közé szorult terecske és parkoló felújítására szorítkozik, az utóbbi felszámolásával. Ennél azért a tér jóval nagyobb, és lenne mit felújítani másutt is. Nézzük hogy mutat építészetileg. Idebiggyesztek egy térképvázlatot azoknak, akik nem látják át a helyet részletesen.

A tér három meghatározó épületéből kettő nem idevaló.

A bosnyák téri remiz jóval több mint száz éve költözött ide, ami akkoriban még jócskán a város szélét jelentette. Nem volt még Nagy Lajos király útja  , sőt, még XIV. kerület sem. Aztán a város jól körülnőtte, túlszaladt rajta, a remiz meg itt maradt.

Sajnos mindenkinek útban van, jellegzetes ipari épület arculatával kilóg a tér egyébként is kaotikus építészeti képéből, ráadásul olyan szűk, hogy ha egy villamos a telephelyen belül egyik vágányról a másikra akar menni, ki kell jönnie a Nagy Lajos király útjára, percekre megfogva az autóforgalmat. Ma már helyi védelmet élvez (legalábbis a kezelőépület és a csarnok), így valószínűleg szerves része marad a térnek, de szinte bármit el lehetne képzelni a helyén: parkot, irodaépületet, közértet.

A másik meghatározó épület a Cartographia irodaháza. Én nagy kedvelője vagyok Budapest háború utáni építészetének, nincs az az ocsmány irodaház, amiben ne találnék valami szépet, vagy érdekeset, ez alól talán két kivétel van: ez itt a Bosnyák téren és a nem mesze található Zugló Hotel. A hatvanas években folytattak nagy diskurzust az építészek a magasházakról , nagyjából abban maradtak, hogy jó, ha egyes épületek kiemelkednek a többi közül, és városképi sziluettként hangsúlyt adnak környezetüknek. Az irodaház e koncepció mentén született, s maradt a nyakunkon. Ha eltűnne és a helyét beparkosítanák, sokat javulna a tér képe.

A harmadik fontos épület a Páduai Szent Antal templom (ugyanígy hívják a Pasaréti téri templomot is), aminek a tornyát a tér megújítása kapcsán akarják megépíteni. A templom 1941-ben épült, nem néztem utána, hogy a tér emeletes lakóházai mikoriak, de jól harmonizálnak egymással, ha csak a térnek ezt a részt nézzük, úgy tűnik, mint egy negyvenes évekbeli német város.

A tér legcsúfabb része épp a templom főbejáratával szemben található szakasz, ami a Bosnyák tér 1-4. szám közé esik.

A kocsiszín lepukkant homlokzatú épületei mellett alkalmi bódék, üres üzlethelyiségek húzódnak, s két - egyébként helyes -, kis tornyos lakóépület , melyek vakolata már pereg, minden négyzetcentimétere felújítás után kiált. 

Ezt a szakaszt is meg kellene újítani, illetve a foghíjaira emelt földszintes üzletek helyén egyszerű, a tér képébe illő társasházakkal beépíteni. A remiz? Elköltözhetne...

A villamosok egy korábbi koncepció szerint a Nagy Lajos király útja Angyalföld felé való meghosszabbításával Rákosrendezőig közlekednének (szó volt róla, hogy a kisföldalatti végállomása is oda költözik). Egy másik elképzelés szerint maga a Rákosrendező költözne el a Hungária körúthoz. Mindenesetre a vasút mellett elegendő hely lenne egy modern villamosremiz számára. A felszabaduló telek a védettséget élvező épületek megtartásával parkosítás után valamilyen közösségi/kulturális funkciót kaphatna - igaz, ezt a funkciót a város szinte minden "nem-tudunk-vele-mit-kezdeni" épületével kapcsolatban emlegetik, kérdés, hogy be tudja-e tölteni a neki szánt szerepet? 

A tér egyetlen szobra Péter Zsuzsa 1970-es alkotása. A Köztérkép (ex-Szoborlap) adatlapja szerint a modell itt dolgozott a Kartográfiai Vállalatnál, s nem sokkal a szobor elkészülte után - attól függetlenül persze - a férjével együtt disszidált.

Maga az alkotás egyébként kedves, zsánerszobornak egész jó (kár, hogy egy mukk nincs kiírva rá), azonban mint a tér egyetlen köztéri műalkotása érdemi mondanivaló nélkül gyenge. A tér jelentősége komolyabb, hangsúlyosabb műalkotást kíván. Az Örs vezér terén van A magyar repülés úttörőinek emlékműve. Ide a Bosnyákra mi kívánkozik? Talán a tér nevéből adódóan egy, a nemzetiségek békés együttélését hirdető mű? 

Korábban is a téren voltak, és most egy helyre csoportosították Budapest régi földmérési pontjeleit (van olyan kerület, ahol még szabadon vannak ezek).

Az érdekes és értékes szabadtéri kiállítás jelenleg kiürítetlen kukák és szeméthalmok között látható. Már talán az is sokat segítene rajta, ha a szemeteskukákat valahova odébb tennék, és lenne egy néhány soros felirat arról, hogy mik ezek a a fém- és kő oszlopok. A rendezési terv szerint egyébként világítást is kapnak majd - reméljük a szemétkupacokat lesz aki rendszeresen elviszi.

A tér nem szép, de erről nem tehet. Sem az állapotát, állagát, sem építészeti arculatát tekintve nem tartozik Pest előnyös terei közé. Ami van, az egy adottság, ekként is kell kezelni. Az önkormányzat erőfeszítései sajnos csak a tér egy részének a megújítását jelenti. Mint minden városi pontot, a Bosnyák teret is az elhanyagoltság, magárahagyatottság öli.

Pedig valamikor ez a tér is új volt, a park rendezett. Az el nem hordott szemét, a koszlott, lepukkant épületek, a málló vakolat nem sejtet felhőtlen jövőt: ha nem lesz ember, aki vigyázza, figyelje a parkot, s ha nem lesz pénz, hogy karbantartsák, felújítsák a rendbehozott részeket, akkor bizony kidobott pénz lesz ez a 361 millió is...

A Bosnyák tér rendezésének terve.
Forrás a XIV. ker. önkormányzat előterjesztése. Nagyobb felbontásért kattintsatok a képre!