Lechner épületei olyanok, mint a Lázár Ervin-mesék, amit a gyerekek legalább úgy élveznek, mint a mesét olvasó felnőttek

2014.06.10. 11:36
A Földtani Intézet egy papírsárkányról fényképezve
A Földtani Intézet egy papírsárkányról fényképezve
Fotó: Komikite / http://indafoto.hu/komikite

Vannak dolgok az építészetben, amik már gyerekkoromban is tetszettek és most is. Lechner épületei pont ilyenek. Lehet mondani erre persze, hogy itt a bizonyíték: milyen gyerekesek a tarkabarka tetők és a mintás falak. De itt egyáltalán nem erről van szó. Olyanok ezek, mint mondjuk a Lázár Ervin-mesék, amelyek a mesét hallgató gyerekeknek legalább akkora élvezetet okoznak, mint a mesét olvasó felnőtteknek.

Épp ma száz éve halt meg Lechner Ödön. Amikor azon gondolkodtam, hogy sok más blogger mellett mivel lehetne a legjobban megemlékezni róla, arra jutottam, hogy Zsolnay-munkákkal. Igaz nem ő volt az egyetlen, aki alkalmazta ennek a gyárnak az akkoriban igen menő termékeit (kiváltképp az eozinmázas kerámiát és a pirogránitot). Schulek Mátyás-templomán vagy Neuschloss Elefántházán épp úgy megtaláljuk ezeket az elemeket, mint Steindl Országházán.

Ám Zsolnay neve azért mégis leginkább Lechnerével nőtt össze. Olyanok mint Cseh Tamás és Bereményi Géza. Mindketten dolgoztak másokkal is, de azért leginkább kettejüket együtt szeretjük, ismerjük, rajongjuk.

Bár Lechner Ödön már gyerekként megszerette az agyagot és a kerámiát (édesapjának téglagyára volt Kőbányán), csak bő évtizedes építész múlttal a háta mögött használt először Zsolnay termékeket. Mégpedig ennek a háznak a tetőjén:

Igen, ez az a rengeteg nevet viselt, ma leginkább Balettintézetként ismert, eredetileg MÁV-székháznak emelt épület az Andrássy út 23 alatt, szemben az Operaházzal. Épp a teteje az, ami a legtöbbet vesztett szépségéből. Ilyen volt ugyanis egykor:

És ha már belelendült, telerakott vele egy teljes homlokzatot:

P1090720
Fotó: szerelmem Budapest

A Váci utcai Thonet-házról van szó: a híres bútorgyárosok áruházáról (melyről még több képet és részletes leírást a Szerelmem, Budapest posztjában találtok).

Ekkor már ismerte egy ideje egymást Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos: az 1879-es párizsi világkiállításon találkoztak. Ami jól mutatja, hogy egyrészt már akkor is az üzleti és szakmai kapcsolatok építéséről szóltak az ilyen vásárok. Na meg azt is, hogy nagy nemzeti építészeink nem otthon ücsörögtek a tulipános ládán egész nap, hanem folyamatosan követték a nemzetközi trendeket - pedig az akkoriban sokkal nehezebb volt, mint manapság.

Lechner is Londonban szippantotta magában a népi építészet alapjait - persze leginkább az indiai és más keleti formakincset -, hogy azután hazatérve rátaláljon a magyar motívumokra, illetve részben megteremtse azokat. (Erről a formakincsről a Miénk a ház! blog írt egy remek posztot.)

Szűcshímzés rajza és majolika az Iparművészeti Múzeumon
Szűcshímzés rajza és majolika az Iparművészeti Múzeumon
Fotó: Miénk a Ház!

A hatás pedig kölcsönös volt: Lechner Ödön építészetét formálták Zsolnay Vilmos termékei, a pécsi keramikus-nagyiparos érdeklődését viszont a pesti építész irányított a népművészet felé.

Az első - már majdnem igazi - Lechner-Zsolnay-palota a Kecskeméti Városháza, amit 1896-ban adtak át. (Vagyis azért ne legyünk igazságtalanok: Pártos Gyula építészről se feledkezzünk meg, hiszen ő volt Lechner jobbkeze. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatnánk, ő volt, aki a mester álmait összhangba hozta realitásokkal.)

Erről az épületről, mely a legfontosabb lépés a Drechser-palotától (vagyis a fent említett Balettintézettől) az Iparművészeti múzeum felé, Szende Andris írt bővebben a kecskeméti szecessziót bemutató sorozatában, ahonnan az alábbi képet is nyúltam:

A kecskeméti városháza
A kecskeméti városháza
Fotó: Táj-kert blog

Innentől pedig már a jól ismert best of következik. A zöld Iparművészeti Múzeum (1896), melynek épülete bejárható virtuálisan a múzeum honlapján, s ahol ezt a képet is találjátok:

282%5B1%5D
Fotó: Iparművészeti Múzeum

A kék Földtani Intézet a Stefánia úton (1899), melyről a Manda blog írt összefoglaló posztot az évfordulóra, korábban pedig a Check my Budapest készített remek képeket.

A szintén ebben az évben felszentelt Szent László templom Kőbányán, melyről a Lásd Budapestet blog emlékezett meg:

P1220153%5B1%5D
Fotó: Kovács Veronika / Vero / Lásd Budapestet!

Az 1901-re elkészült, hiper-modern és egykor nagyon klassz szecessziós bútorokkal berendezett Postatakarékpénztár, mely egész biztos az angyaloknak épült, mert a szűk Hold utcából ma már nem látni a díszes tetejét. A környék szecessziós épületeiről a Szerelmem Budapest írt nem is olyan rég.

És a sort persze lehetne folytatni. A fenti bejegyzésbe igyekeztem néhány más megemlékező posztot is belegyömöszölni, de valamennyit nem lehetett - hiszen Lechner azért jóval több volt mint a Zsolnay-termékek alkalmazója.

Nézzétek meg, hogyan emlékezett meg róluk a többi blog:

Ismerd meg Magyarország építészeti kincseit!

kedvelj a Facebookon és kövess Instagramon!