Marad-e az 56-os emlékmű? Mekkora lesz a legmagasabb új múzeum?

50 kérdés a Liget Projektről II. rész

2014.10.20. 09:40 Módosítva: 2014-10-20 09:42:24
76 hozzászólás

Hatalmas vihart kavart a múlt héten a Liget Projektről szóló közösségi interjúnk első része, melyben a Városliget Zrt. válaszolt a kérdéseitekre. Most itt a második rész, ami még érzékenyebb témákat érint: jönnek az épületek, a zöldfelületek, a közlekedés és a finanszírozás kérdései. Mivel rengeteg félreértésre adott okot az első rész, nem darabolom tovább a válaszokat, megkapjátok egy adagban az összeset, mazsolázzatok belőle kedvetekre.

Szintén totál félreértés volt, hogy ez valami kampány lenne a Múzeumi Negyed ügye mellett. Egy interjúnál amúgy is teljesen abszurd ez, főleg hogy a kérdéseket is az olvasók küldték, no meg készítettem már interjút olyannal is, aki épp az ellenvéleményen van. Ráadásul soha nem titkoltam, hogy

a projektet feleslegesnek, a helyszínválasztást pedig károsnak tartom, az új épületek emelését ellenzem, s ha már muszáj megvalósítani, akkor sokkal inkább a  Városliget+ programot támogatom, mint ezt.

Szerencsére ez egy blog, ahol nem lenne kötelező kiegyensúlyozottságra törekedni, hiszen minden bloggernek elég leírnia, mit gondol - ez egy véleményműfaj.

Közösségi interjú

Mivel nem ismerem a Városliget mindne zegét-zugát, és nem vagyok napi használója, titeket kértelek meg, hogy küldjetek kérdéseket

Kommentben, Facebookon és zömmel mailben érkeztek a kérdések, amiket aztán összevontam, csoportosítottam, lerövidítettem, vagy csak egyszerűen kihámoztam a hosszú leírásból.

Ezzel az 50 kérdéssel érkeztem azután a  Liget bejárására, de a helyszínen nem volt alkalmam mindet feltenni, így végül levélben küldtem el őket a Városliget Zrt.-nek.

Amit itt olvashattok, azok az ő írásbeli válaszaik.

Ezzel együtt, amikor megkeresett a Városliget Zrt., hogy szívesen megmutatnák a projekt részleteit, ráadásul tök korrekt módon elfogadták azt a feltételemet is, hogy viszem magammal az olvasók kérdéseit is, akkor örömmel mondtam igent. (Lásd az oldalsó keretest a közösségi interjú készítéséről.)

Egyrészt rengetegen vannak, akik úgy támadják a projektet, hogy nem is ismerik valójában, másrészt olyan fejlesztéseket támadnak, amelyek nem is valósulnak meg. Számomra is fontos volt megtudni, hogy például tényleg nem lesz szállásfunkciójú épület a Ligetben, vagy hogy a beépítési magasság nem olyan óriási, mint sokan hiszik. A héten is jött például levél arról, hogy nem bontják-e a véletlenül az 56-os emlékművet, mert munkásokat láttak mellette, pedig a válaszokból egyértelműen kiderül: nem tervezik az eltávolítását. 

Persze nem kaptunk minden kérdésre konkrét választ - naiv dolog lett volna ezt feltételezni -, de nagyon fontos, volt, hogy megpróbáltuk feltenni azokat. Mint ahogy az is nagyon fontos, hogy egy helyen meglegyenek összegyűjtve ezek az állítások.  Hogy tudjuk, mire számíthatunk, és hogy legyen valami, amihez visszanyúlhatunk egy-két év múlva. Amolyan GYIK. Ezért meg köszönet a városligeteseknek - viszonylag kevés állami nagyberuházásnál veszik a fáradságot, hogy ennyi kérdésre összeszedjék a válaszokat, még akkor is, ha amúgy ez lenne a természetes.

Íme akkor a maradék kérdéseitek - melyekre helyenként összevonva érkezett felelet.

Az alapkérdéseket és a helyszínválasztást érintő (1-7), valamint a múzeumi intézményekről szóló válaszokat (8-13) az összeállítás első részében találjátok.

 
III. Parkfejlesztés

14-22.* Általánosságban a parkfejlesztésről

 

(*összevont válaszként érkezett több kérdésre, ezeket az oldalsó keretesben találjátok)

14. Általában családi élményparkról és nem múzeumi negyedről beszélnek. Ez mit jelent? Összeegyeztethető ez a pihenni vágyók igényeivel?

15. Melyek a Városliget közpark funkcióit erősítő konkrét tervek?

16. Mivel lesznek burkolva az utak?

17. Fejlesztik-e a közvilágítást? Sokan futnak a Ligetben, ám szinte teljesen sötét van este.

18. Sportpályákkal (foci, kondipark stb.) mi lesz?

19. Nyílnak-e további vécék? Milyenek?

20. Épülnek új játszóterek?

21. Lesz egységes koncepció a Liget szobraira? Ha igen, miért kellett hasraütésszerűen szobrot állítani Kunanbajevnek?

22. Mi lesz az Időkerékkel?

A Liget Budapest projekt nem csupán az új múzeumok létrehozásáról szól, hanem a Városliget teljes zöldfelületi megújításáról, annak szolgáltatásainak fejlesztéséről, egy világszínvonalú kulturális szabadidőpark létrehozása a cél, amely alkalmas mindenfajta kikapcsolódásra, legyen az kultúra, rekreáció, gasztronómia, vagy a parkban a zöldfelületek élvezete.

Azt szeretnénk, hogy végre ismét lehessen úgy használni a parkot amilyenek ezt annak idején megtervezték: virágos kertek, sétányok, változatos és rendezett parkfelület, s természetesen az aktív kikapcsolódás megannyi mai eszközével és térkialakításával.

A Városliget napjainkban egy leromlott állapotú park. A park teljes megújítására 2015-ben hirdetjük meg a tájépítészeti tervpályázatot, így az, hogy pontosan hogyan fog kinézni a Városliget, és milyen funkciókat biztosít, a pályázat lezárultával lehet majd megmondani.

A megújításnak központi eleme a zöldfelületek frissítése, gazdagítása, valamint a rekreációs funkciók megőrzése és bővítése, összesen mintegy 650 ezer négyzetméteren, hisz az eddigi 60 százalékos zöldfelületi arány 65 százalékra fog nőni a Ligetben. Ez a jelentős és egyben növekvő zöldfelület a városligeti egyéb fejlesztésektől teljesen függetlenül, a megújított zöldterületek megfelelő karbantartásával, minden további nélkül nemcsak a jelenlegi parkhasználókat fogja tudni sokkal magasabb színvonalon kiszolgálni, hanem sokkal több idelátogatónak tud majd teret adni a sokrétű aktív és passzív zöldterületi kikapcsolódásra.

A Városliget zöldfelülete ugyanis nemzetközi összehasonlításban jelenleg kimondottan alulhasznált: a jelenleginél sokkal több embernek nyújthatna és nyújt is majd magas színvonalú parkhasználat élményét. A parkfelület átfogó felújításának pontos részletei a tájépítészeti tervpályázat során konkretizálódnak majd.

Fontos, hogy a pályázat kiírását megelőzően lezajlik egy átfogó civil egyeztetési program, melynek célja, hogy a környékbeliek igényeit felmérve olyan funkciók újuljanak meg vagy kerüljenek be a Ligetbe, amelyek valós igényeket fednek. Így például egyeztetünk iskolákkal, nyugdíjas otthonokkal, sportegyesületekkel, hogy csak párat említsünk. A cél, hogy felmérjük, számukra mi fontos a Liget megújulása során.

Mindezeken túl mindenki javaslatát is várjuk az

office@ligetbudapest.org

címre. (A kérdésekben felvetett javaslatokat, észrevételeket is köszönettel ilyennek tekintjük. Közülük több is széles lakossági támogatottságot élvez, pl. a kivilágított futókör, amit egyértelműen meg fogunk valósítani.)

23. Történelmi helyreállítás lesz-e (kandeláberekkel stb.), vagy kortárs dizájn?

Ez a pályázati eredményektől függ, nincs eldöntve. Az új múzeumépületek – az eredeti tervek alapján újjáépülő Közlekedési Múzeumot leszámítva – a nemzetközi építészeti pályázatnak köszönhetően minden bizonnyal világszínvonalú kortárs épületek lesznek, a tájépítészek pedig ezekkel összhangban alakítják ki majd a parkot.

24. Mi lesz a kutyásokkal? Csak egy nagyon kicsi futtató van a tervben

A kutyafuttatás kérdésének rendezése is a parktervezés része lesz, hogy a megújuló Városligetben már különböző zónák kerüljenek kialakításra, így egyértelmű és minden fél által elfogadható helyzet jöjjön létre. Jelen tervek szerint olyan területeket különböztetünk majd meg, ahová nem szabad kutyát vinni, illetve olyat, ahol pórázon sétáltathatóak majd az ebek, de olyat is, ahol a szabadon futtatás is megengedett.

25. Mi lesz az 56-os emlékművel?

Nem tervezzük az emlékmű elmozdítását.

26. Mi lesz a Kertemmel?

A neki helyet adó egykori Hungexpo irodaházas terület bontásáig megmarad, utána értelemszerűen jelen formájában nem tud tovább működni. A Városliget gasztronómiai kínálatának újragondolására a Városligeti Építési Szabályzat keretei között kerülhet sor, a tájépítészeti pályázat erre is adhat majd javaslatokat.

IV. Épületek

27. Milyen ütemben készülnek el a tervezett épületek?

A múzeumok nemzetközi tervpályázatának második fordulója idén decemberben zárul majd le, ezt követően 2015 a kiviteli tervezés és a beruházás minden irányú előkészítésének éve lesz. A konkrét építkezések 2016-ban kezdődnek és 2 évig zajlanak majd, így az új épületeket 2018 tavaszán adhatják majd át.

28. A Petőfi Csarnok helyére hogy kerülhet egy 40 méter magas (vagyis egy tízemeletes panelnél 8 méterrel magasabb) épület?

Nem épül oda ilyen magas épület, ilyenről soha nem volt szó!

Párkánymagasságnak a tervpályázatban a Dózsa György úti épületek magassága lett megadva, ami legfeljebb 25 méter lehet. Ennél magasabb maguk az új épületek sem lehetnek. Két épület (Új Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum) esetében van lehetőség arra, hogy a tervező egy építészeti jelet – például egy kortárs műalkotást, tornyot vagy egyebet – helyezzen el (ez természetesen csak lehetőség, nem kötelező elem). A Városligeti Építési Szabályzat e tekintetben így fogalmaz: „az épület esetében olyan építészeti jel elhelyezése lehetséges, amelynek legmagasabb pontja 40 méter lehet. Az építészeti jelnek a 25 méteres párkánymagasság felett mért egyetlen vízszintes metszete sem haladhatja meg az elhelyezésre kerülő épület alapterületének 10%-át.”

29. A Közlekedési Múzeumot helyreállítják eredeti formájában? Elbontják a későbbi hozzáépítést? Lesz földalatti bővítés?

A Közlekedési Múzeum épülete ma és fénykorában - amilyenre a tervek szerint visszaállítják
A Közlekedési Múzeum épülete ma és fénykorában - amilyenre a tervek szerint visszaállítják
Kép: Vincze Miklós / cink.hu

A II. világháború során megcsonkított múzeumépületet az eredeti kiviteli tervek alapján, eredeti formájában állítjuk vissza, a későbbi hozzáépítések pedig elbontásra kerülnek. A földalatti bővítés az eredeti kiállítótér alatt egy újabb kiállítási teret fog létrehozni, megduplázva az egykori kiállítási kapacitást.

30. Mi lesz a Vajdahunyad várában? Vad pletykák keringenek szállodáról, kaszinóról...

A keringő vad pletykákból kaszinóstul, szállodástul épp annyi igaz, ami általában lenni szokott: vagyis semmi.

A Vajdahunyadvár épületében minden bizonnyal egy jelentős, régóta esedékes felújítás fog megvalósulni. Ezen túlmenően nyilvánvalóan korszerűsíteni szükséges a Mezőgazdasági Múzeum működését, hogy sokkal szélesebb, izgalmasabb és vonzóbb kínálattal várja az idelátogatókat.

31. Lesz-e szálloda a Ligetben?

Nem lesz.

V. Közlekedés

32-34.* Általánosságban a közlekedésről

 

(*összevont válaszként érkezett több kérdésre, ezeket az oldalsó keretesben találjátok)

32. Mennyire és honnan lesznek kizárva a Ligetből az autók? (Széchenyi Fürdő térsége, sörsátor környéke, Közlekedési Múzeumnál)

33. Az Állatkerti körútnak milyen szerepet szánnak? Korábban szó volt róla, hogy csak a közösségi közlekedés (troli) mehetne rajta, de erről most már nem hallani.

34. Terveznek önálló elektromos minibuszhálózatot? Ha igen, miért? Miért nem a trolihálózathoz kapcsolódnak?

A forgalomrendezés egyik sarokpontja, hogy a Városliget területének kiszolgálásában továbbra is fenntartsuk a közösségi közlekedés meghatározó szerepét, és csökkentsük a gépjármű-közlekedés okozta környezeti terhelést.

Tervben van a Kós Károly sétány lezárása a forgalom elől, és az Állatkerti körútról az átmenő forgalom szintén ki lesz tiltva a tervek szerint, csak a trolibuszok és a turistabuszok áthajtása lesz megengedett. Ezen tervek, elképzelések kivitelezhetőségét és pontos megvalósítási módját jelenleg a BKK tanulmányozza.

Az egyik fő további cél a parkolás átszervezése: ennek keretében egy 600 férőhelyes P+R parkoló épül a Mexikói útnál, továbbá a Városliget szélén mélygarázsok és parkolóház, hogy megszűnhessen a jelenleg a Liget területéből óriási szeleteteket kihasító extenzív felszíni parkolás. 

Alapelv, hogy gépkocsival nem lehet majd behajtani a Liget területére.

A Városliget tömegközlekedéssel való megközelítését továbbra is a Millenniumi Földalatti Vasút biztosítja majd elsősorban. A vonal felújításához kapcsolódóan még egy megálló tervezett a Városliget szélén, a Hungária körútnál, de természetesen az eddigi busz és trolibusz ellátottság is megmarad.

A Ligeten belül pedig egy ingyenes elektromos buszjárat segíti majd az idelátogatók közlekedését, összekötve a parkolókat s minden fontos ligeti helyszínt.  Ez lesz a belső tömegközlekedés. A legfontosabb trolik továbbra is érintik majd a parkot. Azonban ezek csak tervek, a pontos részletek majd a közlekedéstervezés pontos lezárultával válnak biztossá.

35. Működik-e a fejlesztés a kisföldalatti fejlesztése nélkül is?

A szabályozási tervben fogalmazta meg a fővárosi közgyűlés azokat a főváros közlekedési rendszerét érintő átfogóbb, és a Városligettől távolabbi helyszíneken elvégzendő beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik a városligeti fejlesztések kiszolgálását, továbbá az autós forgalom mérséklését vagy kizárását a Liget területéről. A részletes közlekedésszervezési, -fejlesztési megoldásokat a BKK szakembereivel egyeztetve alakítjuk ki.

36. A Mexikói úti parkoló megépülése előfeltétele a fejlesztésnek?

Nem előfeltétele.

37. Mi lesz a Kós Károly sétányon az autókkal? Teljes kiszorítás, ideiglenes lezárás, csak tömegközlekedés vagy minden marad?

Terveink szerint megszűnik az átmenő gépkocsiforgalom, vagyis az az abszurd gyakorlat (ami ellen eddig, s ez igen elgondolkodtató, különösebb ligetvédelmi akció nem indult), hogy egy autópálya le- és felmenő forgalma, azaz napi 15-20 ezer autó szeli át a parkot.

V. Zöldfelület

38-40.* Általánosságban a Liget fáiról

 

(*összevont válaszként érkezett több kérdésre, ezeket az oldalsó keretesben találjátok)

38. Hány fát vágnak ki, és milyeneket (faj, kor, törzsátmérő)?

39. Milyen megoldásokkal kívánják megóvni az építkezések hatásaitól a Liget fáit? (Van-e terv arra, hogy az építőanyagot úgy juttassák a helyszínre, ott úgy raktározzák, úgy dolgozzanak a daruk stb., hogy a fáknak ne legyen baja?)

40. Számolnak azzal a szakvéleménnyel (Corvinus Egyetem), mely szerint a térszín alatti munkák megváltoztatják a terület talajvízáramlását, ami az idős fák pusztulásához vezethet?

városliget
Fotó: Civertan Grafikai Stúdió / www.legifoto.com

Az átalakítások után a városligeti park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő majd a területre vonatkozó építési szabályzat tervezete szerint, amely a meglévő faállomány fokozott védelmét, továbbá a zöldterület folyamatos rehabilitációját is előírja. A zöldfelület növekedése részben

  • a Ligetben lévő, nem használt burkolatok megszüntetése,
  • indokolatlanul széles utak szűkítése vagy megszüntetése, valamint
  • a Felvonulási tér jelentős hányadának parkosítása

révén tud megvalósulni.

Az esetlegesen kivágandó fák pontos száma a nyertes építészeti pályázatoktól függ majd, azonban a minél kisebb faveszteség kiemelt értékelési szempont a pályázatok értékelése során, így a tervek szerint ez a szám nagyon alacsony lesz.

Legfőképpen pedig ismét érdemes hangsúlyozni, hogy az összes új épület betonfelületek illetve bontandó épületek helyére kerül. A szabályozási terv emellett természetesen előírja az esetlegesen kivágott fák pótlását. Ehhez képest minden kivágott fa többszörösen, azaz az előírtnál is nagyobb mértékben kerül majd pótlásra. A zöldfelületek megóvása az építkezés ideje alatt is kiemelt szempont lesz.

Nemcsak a Corvinus szakvéleményével számolunk, hanem minden releváns szakvéleménnyel. A talajvíz áramlását és helyzetét ismerjük, készült egy előzetes talajmechanikai szakvélemény, és több mintát is vettek a tervpályázat kiírása előtt, valamint rendelkezésre áll egy hidrogeológiai tanulmány is. A projekt elemei így jelenlegi ismereteink szerint nem befolyásolják a talajvíz áramlását illetve a növények vízellátását.

41. Az 56-osok terét, ami történelmileg a Városliget része, miért nem kapja vissza a Liget? Korábban úgy szerepelt a tervekben

Visszakapja a Liget.

Az 56-osok terére ugyan új múzeumépületek is kerülnek (ez nem idegen a Városligettől, hiszen több mint száz éve - számos más közösségi, kulturális célú épület mellett - 4 múzeumépület is elhelyezésre került a Ligetben!), de azok egyharmadát se foglalják majd el a térnek. A további, most parkolónak használt területek zöld, fás közterekké, sétányokká alakulnak majd, a mai hozzávetőleg 50 ezer négyzetméteres lebetonozott parkolóterület helyett.

42. Hallani, hogy nőni fog a zöldfelület. Hol?

Állandóan és jogosan felmerülő kérdés, hogy miképpen növekedhet a zöldfelület, ha a beépítettség is növekedni fog.

Nos, kevesen tudják, hogy jelenleg a Városligetnek

  • csak nem egészen 60%-a zöldfelület,
  • a beépítettsége, vagyis az épületek által elfoglalt terület pedig 5,7%-os,
  • a maradék 35%-ot zömmel a több százezer négyzetméter burkolt felület teszik ki.

Ez utóbbi nagysága sok felesleges betonfelület megszüntetésével és zöldfelületté alakításával könnyen csökkenthető.

Nem kellenek kétszer két sávos utak járdával, buszmegállókkal, vagy autóparkolók a park közepén: így talajszinten, teljes értékűen, s nem pedig az esetleges zöldtetők töredékértékű beszámításával tudjuk a zöldfelület legalább 65%-ra növelni a Ligetben.

Tekintettel arra, hogy a Liget megújítása során számos meglévő, lepusztult épületet le fogunk bontani, a Liget beépítettségi mutatója az új múzeumépületek felépítését követően is legfeljebb 1 százalékponttal fog növekedni, s így a Városligeti Építési Szabályzatban meghatározott 7% alatt marad majd.

A beépítettség 1 százalékpontos növekedését a zöldfelület ötször ekkora növekedése fogja ellensúlyozni - vagyis Liget Budapest projekt megvalósításával nem a zöldfelület fog csökkenni a Ligetben, hanem éppen hogy a lebetonozott felületek nagysága, arányaiban a jelenlegi 35-ről 30% alá.

Források

43. A tervezett költségbe, időbe beleszámították a kiállítási anyagok költöztetését is?** 

**A kérdést küldő olvasónk szerint "a gyűjtemények szakszerű költöztetésének költsége elérheti az új épületek tervezési és kivitelezési költségét is. Az MNG középkori szárnyas oltárait például csak több éves restaurátori előkészítés után lehet szállítani."

Szinyei Merse Pál Majális című képe is költözik a Nemzeti Galériával
Szinyei Merse Pál Majális című képe is költözik a Nemzeti Galériával

Az épületek tervezési és bekerülési költségét mindösszesen 80 milliárd forintra becsüljük: nincs olyan szakszerű költöztetés, amely - a kérdésében megfogalmazott állításnak megfelelően – akárcsak a közelébe érhetne ennek az összegnek. A Liget Budapest projekt teljes költségvetése természetesen tartalmazza a műtárgyak átszállításának költségeit is.

44. Pontosan milyen források állnak rendelkezésre? Melyik minisztérium, milyen kormányrendelet alapján ad rá pénzt?

A projekt költségvetését a kormány biztosítja, az általa megszabott ütemezésben, az EMMI költségvetési fejezetén keresztül.

45. Számolnak-e uniós forrásokkal? Van-e vészforgatókönyv, ha elesnénk a támogatástól?

A kormány idén áprilisban megtette a szükséges lépéseket, hogy a fejlesztéshez igénybe vehető uniós forrásokat feltérképezzék, ugyanis a 1227/2014. (IV. 10.) számú kormányhatározat „felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az operatív programok tervezéséért felelős érintett miniszterek bevonásával – a 2014–2020 között Magyarország számára elérhető uniós források felhasználása keretrendszerének kialakítása során –   uniós támogatásból történő finanszírozási lehetőségének vizsgálata alapján – vegye figyelembe a Projekt megvalósításához szükséges költségigényt.”

Vészforgatókönyvre semmilyen esetben nem lesz szükség, ugyanis a a Liget Budapest projekt esetében egy nemzetgazdasági szinten megtérülő beruházásról van szó (lásd a KPMG vonatkozó hatástanulmányát (itt letölthető PDF-ben). Éppen ezért a projekt megvalósításához - a finanszírozás forrásaitól függetlenül – nemzetgazdasági érdek fűződik: ez a beruházás nem pusztán közpénzkiadást, hanem jelentős közpénzbevételt is fog jelenteni az általa generált turisztikai többletbevételek révén.

46. Miből fogjuk fenntartani? Múzeumi belépődíjakból?

Természetesen nem, pontosabban csak részben. A városligeti intézményeknek saját bevételeik mellett, ahogy eddig, ezt követően is, szükségük lesz állami támogatásra. A KPMG fentebb említett tanulmánya természetesen erre a szükséges állami fenntartói támogatásra is figyelemmel elemzi a Liget Budapest projekt generálta bevételeket, s prognosztizálja a projekt gyors, nemzetgazdasági szintű megtérülését.

47. Mennyivel kell majd többet költeni a zöldfelület rehabilitációjára, ha a Liget terhelése évi 2 millió fővel emelkedik?***

***A kérdést küldő olvasónk felhívja a figyelmet arra, hogy "a KPMG tanulmánya komoly bevételként számol a nagyrendezvényekkel, a parkfenntartás emelkedő költségeit azonban nem említi".

Ke$ha koncert az 56-osok terén. Az aszfaltozott felület megszüntetésével kevesebb nagyrendezvény lesz a Városligetben
Ke$ha koncert az 56-osok terén. Az aszfaltozott felület megszüntetésével kevesebb nagyrendezvény lesz a Városligetben
Fotó: Dyrtyho / Indafotó

Nem a rehabilitációra, sokkal inkább a parkfenntartásra kell majd többet költeni: ennek forrásai a Városliget Zrt. költségvetésében rendelkezésre állnak majd (ahogy  a zrt. már ebben az évben is jóval többet költött a parkfenntartásra, mint az korábban szokásos volt.)

A többlet-látogatószám a mi terveink szerint egyáltalán nem a nagyrendezvényekből származik majd - ezek megrendezésére az Ötvenhatosok tere betonplaccának megszüntetése miatt szerencsére sokkal kevesebb lehetőség is lesz a jövőben.  

A növekmény az új illetve megújított ligeti intézmények, a felújított és kibővített zöldfelület, az aktív és passzív kikapcsolódási lehetőségek bővülő kínálata iránt érdeklődő látogatók megnövekvő számából fakad majd. Ma a Liget látogatottsága évi 4-4,5 millió főre becsülhető. Ha - örvendetes módon - akár évi 1,5-2 millióval többen élveznék a megújított Liget nyújtotta kikapcsolódási lehetőségeket, még ez a használati arány is messze alatta maradna a kedvelt nagy európai közparkokénak, amelyekhez képest ma a Liget nem túl-, hanem éppen, hogy alulhasznált (a Városligethez képest éppen feleakkora, 150 éves amszterdami Vondelpark éves látogatószáma például évi 10 millió fő, ami területarányosan a jelenlegi városligeti látogatószám négyszerese!).

48. Mire alapozzák az egyes intézmények látogatószám-növekedését?**** 

****A Néprajzi Múzeumnál majdnem 4-szeres, az Építészeti Múzeum esetében 20-szoros emelkedéssel számolnak.

Valamennyi becsült jövőbeli látogatószám alapos és mértéktartó. Az egyes esetekben magasnak tűnő szorzószámok az adott intézmény jelenlegi állapotából fakadó igen alacsony látogatottsági mutatók következményei.

49. Az Olof Palme ház esetében honnan veszik az évi ötvenezres látogatószámot, mikor az épület jövőbeni funkciója sem publikus még?

A KPMG tanulmány egy minimális elvárható látogatószám alapján becsülte az adatot, de tekintettel a Liget Budapest projekten belüli illetve a ligeti intézmények közötti elenyésző látogatottsági súlyára, az Olof Palme Ház adatainak a becsülthöz képest akár jelentős eltérése sem befolyásolja a Liget egészére vonatkozó számítások érvényességét.

50. A KPMG hatástanulmánya számol a szálláshelyfunkció gazdasági hatásaival. Ha nem épül hotel, mivel pótolják a kieső bevételt?

Hotelekkel jól el vagyunk látva
Fotó: Corinthia Hotel Budapest

Ilyen bevételkieséssel nem kell számolni, ugyanis Budapest jelenlegi szállodai kapacitáskihasználtsága kb. 60 százalékos, tehát szállodai kapacitásbővítés nélkül is képes kiszolgálni a város a Liget Budapest vonzereje alapján megnövekvő turistaforgalmat.

***

Az első adag kérdésre érkezett választ itt olvashatjátok.