Miért más színű a Bosnyák téri templom toronyráépítése? Fölmásztunk, megnéztük

2014.11.07. 10:03
túloldaltkép
Fotó: Dobó Géza - Urbanista

A zuglói Páduai Szent Antal-templomot meglehetősen vérzivataros történelmi időszakban építették fel. 1941-ben kezdődtek a munkálatok. A félkész templomot Mindszenty József hercegprímás áldotta meg 1946. augusztus 18-án.

A megáldást azért nem lehetett halogatni, mert a vesztes második világháborút követően, a szovjet jelenlétben lecsaptak volna a világiak az épületre, hogy azt vásárcsarnokként hasznosítsák.

A Rimanóczy Gyula tervei alapján épített háromhajós templom területe 1620 négyzetméter. Tehát még véletlenül sem egy külvárosi, apró kis templomocskáról van szó!  Ami a befogadóképességet illeti:

A Szent István-bazilika után a Bosnyák téri Budapest második legnagyobb temploma.

Mintegy háromezer fő befogadására képes.

UPDATE: Xavér keresztnevű olvasónk küldte az alábbi pontosítást. Az ökumenizmus szellemében teljes mértékben igazat kell adnom olvasónknak:

Kedves Géza,

Majdnem igaz lenne a Bosnyák téri templommal kapcsolatos írása, ha nem felejtette volna el a Dohány utcai zsinagógát, amely természetesen szintén templom, s amelybe auditáltan 3 800 ember fér el. Nézze csak meg a mellékelt videót :-) Ezen pontosan 7 200-an voltak az épületben.

Meglepett ez az impozáns méret, hisz lefogadtam volna, hogy például a Mátyás-templom (hivatalos nevén: Budavári Nagyboldogasszony-templom) jóval nagyobb, holott nem, hiszen abba csupán ezerkétszázan férnek el. Feltéve, ha a háromszáz hívőre tervezett padok mellé székeket is beraknak orgonahangversenykor vagy egyéb rendezvényen.

A zuglói templom belsejének tágasságáról erre a linkre klikkelve, a gömb-panorámafotón is meggyőződhetünk. Talán azért is tűnt kisebbnek, mint amekkora valójában, mert a közelmúltig csupán a csonka tornya állt.

csonkatornyú
Fotó: Zubreczki Dávid - Urbanista

A lelkes hívek azonban összegyűjtöttek annyi adományt, hogy a restaurálás mellett végre a csonka tornyot felváltó, az épület méreteivel arányos templomtorony is megépülhetett. A magánadományok mellett 40 millió forintot a zuglói önkormányzat, 15 millió forintot Esztergom-Budapesti főegyházmegye állt.

A csonkát felváltó torony felépítéséről már korábban is írt az Urbanista . A kivitelezési munkálatok tavaly októberben kezdődtek és az új torony (pontosabban: a meglévő meghosszabbítása) idén januárban már a helyére is került. Itt egy videó a toronysisak felrakásáról:

Ezeken a képeken pedig a keresztet helyezik fel:

A négy harang nyáron került a toronyba, ahol is felfelé ballagva ilyen hangulatos csendélet-témára bukkantam:

keresztbent
Fotó: Dobó Géza

Illetve erre, a toronyban próbáló kórustagok neveiből kirakott, bárkát formáló mozaikra:

kórustagok
Fotó: Dobó Géza

UPDATE: Korábban kommentben is jelezték, illetve a templom jelenlegi műszaki  mindenese tájékoztatott, hogy nem bárkát, hanem egy mécsest formál a mozaik. A nevek pedig egy katekumenátuni konferencia résztvevőinek a nevei. Ők az aktuális hitoktatók,  azonban nem csak ebben a templomban, hanem a teljes egyházmegyében ténykednek.

A kivitelező Constructor Domini Kft. ügyvezetője, Gerencsér András elmondta, hogy megrendelői részről kifejezett kérés volt az eredetivel azonos homlokzati borítás. Ezért ugyanabból az ürömi bányából fejtettek mészkövet, mint amilyet hetven éve is felhasználtak.

toronykontraszt
Fotó: Dobó Géza

Az árnyalatokban az eltérés azonban jól kivehető az újonnan épített toronyrész 15 méteres szakaszán:

hét évtized a pesti forgalomban kitörölhetetlenül beivódik a kőbe.

Az eredeti homlokzati burkolókövekből annak idején valamennyi felhasználatlant befalaztak a templom egyik oldalhajójába. A felújítási munkálatok során összehasonlították a frissen bányászottakkal, és azokkal viszont azonos a színárnyalatuk.

befalazottkövek
Fotó: Dobó Géza - Ide voltak befalazva a tartalék homlokzati kövek.

Az ötvenméteres torony sajnos kilátóként csupán előzetes egyeztetést követően látogatható, de volt szerencsém most felmenni. A kilátás még úgy is impozáns volt, hogy felhős időben jártam ott.