Mi lesz a Közlekedési Múzeummal?

Úristen! Három évig nem lesz közlekedési múzeum?

A Közlekedési Múzeum egy kicsit olyan, mint egy igényes, komolyzenei televíziós csatorna. Ha veszélyeztetett a folyamatos üzemelése, akkor rengetegen felhördülnek, hogy: „Úristen, mi lesz, vele?!” – de valójában nagyon kevés ember nézi. Pláne ha leszámítjuk a kötelező iskolai csoportokat és az esőnapos aput, anyut, vagy nagyit, papit a csemetékkel, ritkán tolongtak a Közlekedésiben.

A középkorúak még jól emlékezhetnek rá, hogy legalább húsz éven keresztül, a rendszerváltás előtti másfél évtizeden át, és még úgy fél évtizedig azt követően is, amikor a Kossuth Rádió hírblokkjában felsorolták a budapesti múzeumok repertoárját, a sort a Közlekedési Múzeum zárta, és az esetek 99 százalékában nem volt tematikus kiállítás, míg az állandó tárlat: „Az omnibusztól a metróig” – címmel futott.

Azért ne legyek méltánytalan, egyrészt ovisoknak, kisiskolásoknak még lehet stramm kis időtöltés. Sőt, a múzeum szülinapi gyerekzsúrra, zártkörű bulira is bérelhető. A gyerekeknek klassz élményt nyújt a lelkes, ám büdöshónaljú tárlatvezető bácsi (elnézést, ha nem ez volt a tipikus, de mi egy ilyen antidezodorost fogtunk ki) asszisztálása mellett végigpróbálni a kiállított járművek üléseit és a terepasztalon kisvonatokat irányítani.

Ellenben komolyabb látogatóinvázióval járó, tényleg izgalmas, időszakos kiállításra az elmúlt húsz évből alig emlékszem.

Viszont a jegyeladások növeléséért egy időben olyan szánalmas trükköt is bevetettek, hogy aki vidékről váltott vonatjegyet, jelentős díjkedvezményt kapott, ha meglátogatta a Közlekedésit is. Szegedi ismerőseim

Nem az lesz tragédia, ha a múzeum három évig szünetel, hanem ha nem lesz képes megújulni! Holott nem szűkölködünk a különböző közlekedési szakágakért élő-haló, azt izgalmasan tálalni is képes tehetségekben.

Olyan autós újságírók, hogy ha nézed-olvasod őket, csak azt kívánod: még-még-még! Akár veteránosok, akár más vonalon mozgók. Megszállott vasutas bloggerek, repülősök, űrhajózás-mániások stb-stb. Nem bánnám, ha

 és valami XXI. század-kompatibilis Közlekedésivel rukkolnának elő. A ma és a jövő kiscsákóinak az egy szem Farkas Berci űrhajóskabinja ugyanis már nem nagyon birizgálja az ingerküszöbét.