Elfogytak a vicces jelzők: nem tudjuk, miért ilyen béna a Dob utca burkolata

2015.02.23. 13:57

Hogy az Urbanistán egyre kevesebbszer adunk hírt a csapnivaló állapotban levő budapesti útburkolatokról, annak nem az az oka, hogy kevesebb ilyen eset van, hanem hogy megírja az Index Budapest-blogja vagy épp a Mindeközben.

De a Dob utca az más!

A Dob utcáról évek óta beszámolunk, hogy milyen siralmas az állapota. Már 2012 december 18-án is szabadkozott az önkormányzat az amúgy örömteli közleményben, hogy ilyen lassan készült el az új burkolat, na de elkészült! 

Egy hónappal később már arról számoltunk be, hogy sajnos szétesett. Utána nagyjából félévente írtunk arról, hogy a Dobot folyton javítgatják, de valahogy csak nem akar elkészülni. 

Egy darabig vicces volt, mert el lehetett poénkodni azon, hogy úgy taszítja le magáról a burkolatot, mint a földet a zombik, hogy olyan a Dob utca, mint a Dobogókő, hogy itt van a szívcsakra, amit nem lehet csak úgy lekövezni, meg hogy ez egy általánosan fenntartott rossz utca, hogy bármikor lehessen pénzt szerezni a felújítására, esetleg egy hirtelen jött időközi választás előtt is meg lehessen csinálni valamit. 

(És akkor most a Dobból nyíló Hollóról ne is beszéljünk, ahol egy talicskáról leborított építési törmeléknek látszott az ötéves járda, amit a biztonság kedvéért összevetettünk egy 1900 éves soproni úttal. Biztos kitaláljátok, melyik néz ki jobban.)

De most, hogy megnéztük Miklós pár napja küldött fotóit, sajnos kifogytunk minden jelzőből, ironizáló fordulatból. 

Elképzelni sem tudjuk, hogy lesz-e valaha burkolata a Dobnak, vagy meg kellene hagyni valami műemlékfélének. Ahogy van emlékhely a sárga keramitburkolatnak, úgy lehetne emlékhely az ezredfordulós szétesős burkolatnak is, és akkor csak egyszerűen meg kellene őrizni ezt az állapotot.  Persze lehet, hogy akkor folyton megjavulna a burkolat magától, mi meg azon hőbörögnénk, hogy miért nem bírják megőrizni a védett állapotot, micsoda barbárság!