Melyik budapesti városrészt nevezték el illegális abortuszokról?

Folytatódik az Urbanista és az Otthontérkép közös játéka, a városrész-bajnokság! Most a XIV. kerület egészéről, a XIII. kerület nagy részérről, és mivel a történelmi városrészek olykor fittyet hánynak a kerületi beosztása, egy kis átcsorgással a VII. és VIIII. kerület szeletkéiről, no meg a nemrég óta kerületektől független Margitszigetről, együttesen az északi külső körút mentéről szavazhattok.

Angyalföld

Egy híres–hírhedt, izgalmas, komoly múltú városrész, aminek Józsefvároshoz hasonlóan rosszabb a PR-ja, mint amilyen valójában.

Most már egészen puccos részei is vannak, de még most is akad olyan környéke – konkrétan a Teve utca északi végére gondolok, hiába van a déli végén a kacsalábon forgó, zsarutábornok által gondosan öntözött falú, rendőrpalota –, ahol azért más a helyzet. Itt, ha menet közben bekukkantok valamelyik hosszú, belső udvaros romhalmazba, akkor azon se lepődnék meg, ha egy Dickens-regény sanyarú sorsú gyerekhőse, avagy a hely szelleméhez még jobban idomulva,

dugná ki a szomorú szemű, értelmes kobakját. Netán a klottgatyában nyargalászó Csermanek, későbbi Kádár Janikát pillantanám meg eme budapesti tér-idő lyukban.

A városrész elnevezése is kalandos. A német eredeti Engelsfeld tükörfordítása. A legvalószínűbb feltételezés szerint a korábban a Rákos-patak mellett található Ördögmalomról kapta nevét, így először Ördögföld volt (Teufelsfeld), amelyet a pesti népnyelv játékosan Angyalföldre (Engelsfeld-re) változtatott. Egy másik, Kassák Lajos által is megörökített változat szerint a 19. század első felében a fővárosi prostik az akkoriban külterületnek számító területre jártak ki „angyalcsinálásra”, vagyis a gyermekük elvetetésére, így kapta a terület az Angyalföld nevet.

A polgárpukkasztó, avangárd nagymester, Kassák Lajos Egyedül az éjszakában című versében így emlékeztet a név eredetére:

Angyalföld, ki onnan kaptad a neved, hogy a bábák is boszorkányok asszonyaid öléből halva hozták világra a csecsemőket, sok ezer mécsest kioltottak, mielőtt fellobogott a lángjuk és így neveztek el téged az angyalok földjének, ahelyett, hogy a sátán véres áldozatának neveztek volna.

Margitsziget

A főváros legemblematikusabb szigete a tartárjárás után IV. Béla király apácának állt, Margit nevű lányáról kapta a nevét, hiszen ezen a szigeten élt a Domonkos-rend apácakolostorában.

Korábban Nyulak szigetének hívták, hacsak nem egy elírásból húzták elő a cilinderből a tapsifüleseket.

A múlt hónap végén elhunyt Trogmayer Ottó régész-muzeológus szerint simán kifelejtettek egy r-betűt a latin Insula leprorum-ból.

Mert hogy a Domonkos-rendi apácák mellett állt itt az esztergomi érsek vára, a ferences rendi minoriták temploma, a Szent János-lovagrend vára, majd 1790-ben a bécsi udvar Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adományozta a szigetet.

A XIX. század második felében, a kiegyezés évében találtak gyógyvizet itt, és József főherceg mindezen felbuzdulva fürdőszigetté fejlesztette volna a Margit-szigetet.

A második állandó budapesti közúti Duna-híd, a Margit hídra a XX. század legelején hozzáépített közvetlen lejáró a szigetre megdobta a turisztikai jelentőségét, és mielőtt a XXI. század elején Tarlós vívott a szigetért csatát az Angyalföld apropóján utolsó vörös bázis, XIII. kerülettel, a XX. század közepén, Budapest ostromakor hetekig tartó, igazi, kőkemény csatában harcoltak a közel száz hektáros szigeten a németek a szovjetekkel.

Gondolom nem gigászi szpojler, ha elárulom: végül az utóbbiak győztek.

Vizafogó

Mátyás király idejében errefelé fogták a Dunából a Vaskapu vízerőmű híján még ívni felúszó vizákat,  mely a világ legnagyobb édesvízi hala (a rekorder több, mint 7 méteres és másfél tonnás!). Jelenleg a Dráva utca, Cserhalom utca és a Váci út által határolt területet hívjuk így.

A tízemeletes panelek mellett már közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1987-89 között, akkoriban menőnek számító, négyemeletes, cseréptetős paneleket is építettek.

Marina-part

A XIII. kerület északi részén, az Óbudai-szigettel szembeni, egykori ipari terület Budapest egyik legnagyobb rendszerváltás után épült lakótelepe, háromezerötszáz lakással és jachtkikötővel.

Városliget

Az egyik legizgalmasabb jelenű és jövőjű városrész, hisz nem tudjuk, hogy a monumentális, múzeum-beépítésekből végül mi valósul meg. Pláne, hogy minek.

Herminamező

Ebben a körben jól állunk a főnemesi származású, apácának állt hölgyekről elnevezett városrészekkel. A névadó a XIX. század első felében élt Hermina Amália főhercegnő, József Nádor lánya. Rendjében komoly karriert futott be, rendkívül fiatalon, 22 évesen már egy prágai leánynevelő alapítvány főapátnője lett, azonban sajnos két év múlva el is hunyt.

Jelenleg a XIV. kerülethez tartozik a városrész, mely egy Teleki Blanka utca  – váci vasút – Nagy Lajos király útja – Thököly út – Hermina út – Kacsóh Pongrác út – Hungária körút által határolt hétszög.

Istvánmező

A városrész Magyarország utolsó nádorának a nevét viseli. Zömében XIV. kerülethez tartozik, azonban rendkívül expanzívan átnyúlik a VII. és a VIII. kerületbe is. Keleti csücskében olyan emblematikus épületegyüttes fekszik, mint a Keleti pályaudvar.

Törökőr

A XIV. kerülethez tartozó, északról Herminamező, nyugatról Istvánmező, délről Kőbánya, keletről pedig Kiszugló és Nagyzugló városrészek határolja. Már az ezerhétszázas évekből származó iratokon felbukkan a terület „Törökőr” elnevezése. A homokos rétekről ugyanis a közelben állomásozó török őrcsapat lovait látták el szénával. Az illiberális törökök azóta réges-rég elmentek, ám a név maradt.

Kiszugló

Hey little Zugló

énekelhetné William Michael Albert Broad, ha nem egy észak-londoni külvárosban születik, hanem a budapesti XIV. kerületben és mondjuk nem Billy Idol, hanem Bálvány Béla művésznéven fut be könnyűzenei karriert.

Ki tudja, egy párhuzamos univerzumban lehet, hogy van egy ilyen dal?

Kiszugló viszont nagyon is valószerű városrész a Bosnyák tér déli oldala a Thököly út – Nagy Lajos király útja – Egressy út – Róna utca által határolva. 1873-tól az 1930-as évekig a mai Kiszugló és Nagyzugló városrészek Kis-Szugló és Nagy-Szugló néven futottak, és a "történelmi" Terézvároshoz tartoztak, majd az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre a XIV. kerületet, benne a két Zuglót.

Nagyzugló

A Nagy Lajos király útja – Egressy út – Örs vezér tere – Kerepesi út – Róna utca – által határolt városrész. Most pedig egy bombasztikus meglepetéssel rukkolok elő, amire fogadjunk, hogy senki sem gondolt: Nagyzuglót és Kiszuglót együtt sokan egyszerűen úgy hívják, hogy: Zugló.

A kétségkívül kellemes, kertvárosias városrész lokálpatriótáinak van egy idegesítő tulajdonsága: tisztelet a kivételnek, de a legtöbbjük szerint Pesten,

sőt, a kemény mag szerint Budán sem jobb a helyzet. Most kiderül, vajon a szavazással is alátámasztják-e mindezt.

Rákosfalva

A XIV. kerület keleti végén fekvő városrész urbanisztikailag legmarkánsabb egysége az 1960-as, -70-es években felépített füredi utcai lakótelep, amelyet a Zsivora György, XIX. századi akadémista által alapított mintabirtok lebontását követően húztak fel.

Alsórákos

A XIV. kerület legnagyobb városrésze. A Madridi utca a Szent László úttól, MÁV körvasút, Vezseny utca, Vazul utca, Körvasút sor, Szolnoki út, Kerepesi út, Rákos-patak, Füredi utca, Nagy Lajos király útja, Teleki Blanka utca, Szegedi út, Tatai utca, Kámfor utca által határolt terület.

az agyonfoltozott burkolatú Bosnyák térrel, rajta a nemrég meghosszabbított tornyú Páduai Szent Antal templommal.

Sok környező városrészhez hasonlóan nevét az adóhatóság Gvadányi utcai épületeinek félelmetes folyóvizéről, a Rákos-patakról kapta.

Milyenek errefelé a lakásárak?

Aki a külső körút mentére szeretett volna költözni, annak az északi városrészekben nagyjából a budapesti átlagárat kellett megfizetnie 2014-ben.

A XIII. és a XIV. kerületek közül a XIII. kerület húsz százalékkal drágább (270 ezer Ft négyzetméterenként), de ez a különbség a városrészek között már szinte el is eltűnik.

Ennek egyik oka, hogy a Marina parton, adottságából fakadóan kizárólag új beruházású ingatlanok keltek el. Az ottani 424 ezer Ft-os átlagár közel kétszerese volt a Vizafogóban 267 ezrének.

Ez a két legdrágább városrész a külső körút északi részén, de ki gondolná, hogy a kínálati árakban ez a két városrész helyet cserél?

Pedig ezt történt. 2014-ben az eladók Vizafogón mintegy 542 ezer forintos négyzetméteráron hirdettek eladó ingatlanokat és ez bizony a kétszeresét is eléri az eladási átlagárnak!

Úgy tűnik, hogy nagyon bíztak az eladók a városrészt felkapó divathullámban. A Marina-parton ez a különbség a realitás talaján maradt, itt mindössze 14 százalékos többlet volt az eladó ingatlanokon, ami korrekt eladói árképzésnek tekinthető.

A XIII. kerületi Vizafogó mellett hasonlóan népszerű és keresett Angyalföldön az árak is hasonlóak. Ott 265 ezres átlagáron keltek el az ingatlanok, viszont „csak” 30 százalékos prémiummal számolnak az eladók ezért a hirdetett ingatlanok átlagára tavaly 347 ezer forint volt.

Persze a Duna parton és a XIII. kerületen innen is van élet és ingatlanpiac, sőt még olcsóbban is lehet ingatlanhoz jutni!

A negyedik legdrágább városrész Kiszugló. Itt 258 ezer forintot kellett fizetni egy lakásingatlan négyzetméteréért, de a XIV. kerületi városrészekben a 230 ezer forint körüli négyzetméterár a jellemzőbb.

Ebbe a csoportba tartozik Törökőr, Istvánmező, Nagyzugló, Alsórákos és Herminamező is, ha tehát valaki csak az ár alapján szeretne dönteni valamelyik városrész mellett, annak nem lesz könnyű dolga.

Itt az eladók sem árazzák nagyon túl az ingatlanaikat, a huszonöt – harmincöt százalékos felár a jellemző a hirdetési átlagárakban, de azért akinek nem sürgős a vétel, bátran alkudozzon!

Az olcsóbb városrészek közé tartozik A XIV. kerület Örs Vezér terén kívül eső városrésze Rákosfalva, illetve Istvánmező VII. és VIII. kerületre eső része. Előbbiben 221 ezer Ft-ért, utóbbiakban 181 és 162 ezer Ft-ért lehetett ingatlant vásárolni.

Angyalföld mégsem az angyalok városa

A neve ellenére bűnözés szempontjából Angyalföld volt a legfertőzöttebb.

2014-ben 2922 bűnesetet regisztráltak az évben ami lakosságszámra vetítve is magasnak mondható, de a belvároshoz képest azért lényegesen jobb a helyzet.

A Béke utca neve sem feltétlenül a békés viszonyokra utal, ugyanis a bűntérképen bővelkedik piros foltokban, de bűnözés szempontjából kiemeltebb terület még az Árpád híd pesti hídfője 236 bűncselekménnyel, amely Vizafogót és Angyalföldet is érinti, illetve a Lehel piac környéke is ahol 356 büntetőjogilag üldözendő balhé volt 2014-ben.

Fertőzött résznek tekinthető az Örs környéke a maga 460 regisztrált bűnesetével, ami ugye Rákosfalva és Nagyzugló bűnözési statisztikáját rontja, valamint a „családbarát” Stadionok környéke, ahol bizony

megesik, hogy meccsek után

ezzel rontva Törökőr és Istvánmező bűnözési adatait is.

Ha zöldre vágysz, menj a Margitszigetre vagy a Vásrosligetbe

A pihenésre vágyóknak rossz hír, hogy zöld közterületben nem bővelkednek az érintett városrészek, aki füves-fás környezetre vágyik, annak a Városliget vagy a Margitsziget biztosít lehetőséget, de a többi városrész között is akad viszonylag dús növényvilággal borított.

A Vizafogón a Dózsa György út - Árpád híd közötti részen találni játszótereket, zöldebb köztereket. Angyalföldön említhetnénk a Béke teret, József Attila teret, a Cziffra György parkot, Gyermek teret vagy a Debrecen parkot, ahol lehetőség van a nyugodt pihenésre, de az összterület aránya azért nem kimagasló itt sem.

Herminamezőn a Kassai tér a legzöldebb, Törökőrben az Újvidék tér, de ezek a városrészek nem bővelkednek zöld területekben.

Autósok figyelem

Bár Istvánmező VII. kerületi részén a legmagasabb egy garázs átlagára, a kisebb terület és a kevesebb elkelt garázs miatt nem tekinthetjük mértékadónak az ottani árakat. Ellenben az nem meglepetés, hogy ezt követően a Marina-parton lehetett a legdrágábban garázshoz jutni, mert ugye drága ingatlanhoz drága garázs dukál: 2,38 millió forintért vehettünk egyet 2014-ben.

A lista második helyezettje szintén nem meglepően Vizafogó lett, ahol 2,36 millió forintért lehetett garázshoz jutni, a többi városrészben közel egy egész millió forintal olcsóbban, az 1,6-1,8 millió forintos átlagársávban vásárolhattunk garázst magunknak és az autónknak.

Úgy látszik ezekben a városrészekben a parkolás elég jól megoldott, könnyebb a köztéren hagyni a kocsit, ezért gyérebb a kereslet az eladó garázsokra.

A játék korábbi fordulóinak az állásáról és a szabályokról ezen a linken lehet utánanézni, most pedig jöhet a szavazás:

A győztes talán most először nem az a városrész, ahol a legtöbb szavaző lakik, hanem ahová a legtöbben futni jártok: a Margitsziget.