Budapest kortárs építészeti térképe

2015.08.17. 08:12

Drága olvasók! A jövő héten ünnepli hetedik szülinapját az Urbanista, ami remek alkalom arra, hogy – mint a blog történetében már oly sokszor – elhatározzam: ledolgozom a lemaradásokat. Megírom az asztalomon kallódó könyvekről a recenziókat, a bejárt helyszínekről a kritikákat, a hosszú beszélgetésekből a beszámolókat.

Persze  – mint a blog történetében már oly sokszor – ez most sem fog sikerülni, de azért megpróbálom. Álljon itt elsőnek egy tök jópofa térkép Budapest kortárs építészetéről! 

Fotó: archiguide.eu

A kiadvány ugyan még tavasszal jelent meg, de szerencsére nem 1900-at írunk, amikor veszettül pörögtek az építkezések errefelé, szóval ennyi idő alatt azért nem évült el a Budapest most. Viszont nem is áll teljesen az építőipar, így aztán a 2012-es kiadványt kicsit felfrissítette a kiadó az eltelt két év épületeivel: a mostani merítés az 1994 és 2014 között épült érdekesebb házakat mutatja be. (Kár, hogy a hasonló tematikájú online térkép, az Artur már évek óta nem frissül.)

A kortárs jelző jelentése nagyjából az értelmetlen és randa között van valahol félúton a legtöbbünk fejében, pedig tényleg csak annyit jelent, hogy mostanában épült. Ezért is izgalmas ez a válogatás, hiszen rájövünk, hogy mennyire megszoktunk már egyes házakat. Mondjuk a Papp László Sportarénát vagy az Alkotás Point irodaházat. De azért akadnak olyan fejlesztések is, amelyeket ma is menőnek érez az arra járó, például a Kopaszi-gátat, az Ing-székházat a Dózsa György úton vagy természetesen a 4-es metró megállóit.

Persze itt is meg lehet jegyezni, amit mindig említeni szoktak az ilyen összefoglalóknál: alkotások jelentős része rekonstrukció, bővítés (Millenáris, Várkert Bazár, Bálna). Ami egyfelől tök jó, hiszen megmenekülnek és új funkciókkal bővülnek a régi épületek, de azért sokat elárul arról, mennyire szinvonaltalan amúgy az új fejlesztések többsége.

A térkép legnagyobb  erőssége azonban, hogy ezek mellett az ikonikus, mindenki által ismert házak mellett felhívja a figyelmet azokra az épületekre, amelyekről kevesen tudunk. Vagy épp ellenkezőleg: látjuk őket nap mint nap, de eszünkbe sem jut, hogy művészeti alkotásként nézzünk rá. (Persze utána még simán tarthatjuk pocséknak, de rácsodálkozás, az új szemmel nézelődés még senkinek nem ártott meg.)

A térkép hátoldala
A térkép hátoldala
Fotó: archiguide.eu

Családi házak, foghíjtelkekre épült csöpp irodaházak, óvodák szerepelnek ebben a kategóriákban. Olyan épületek, amelyekért olykor érdemes a külső kerületekbe is kilátogatni.

Zsuffa Zsolték 92 épületet vittek föl a kihajtogatható térképre, az építészek nevével, az építés dátumával és a pontos címmel. 40-hez kedvcsináló fotó is tartozik. Néhány pontot két kedvcsináló útvonaltervre fűztek fel, de nem túl tolakodóan: mindenki saját kedve szerint fedezheti fel a kortárs Budapestet.

Ilyen közelről
Ilyen közelről
Fotó: archiguide.eu

Persze óhatatlanul felmerül az ilyen kiadványoknál (mint mondjuk Kovács Dani szuper szecessziós könyvénél), hogy vajon miért nem készült hozzá/belőle app is? Én speciel örülnék neki, használnám is. Ugyanakkor azt hiszem, a képző-, ipar- és építőművészet lesz az utolsó, amely végképp eltűnik majd a papírról. Egyszerűen hozzájuk tartozik a kézzelfogható alkotás. Egészen más egy könyvet lapozgatni, mint mondjuk az Urbanistán kattintgatni az épületfotókat.

Na meg ugye térképen nézegetni az utcán állva és keresgélni valamit, az egészen más, mint telefonon tenni ugyanezt. Aki nem hiszi, járjon utána.

Bővebb infó: archiguide.eu

  • Hírek
  • Bankszámla