Ki a legnagyobb király Észak-Budapesten?

Városnegyed-bajnokság első elődöntő: Észak

2015.11.07. 09:48
16 hozzászólás
ÉszakielődöntőFotorCreated

Az olykor körömrágóan izgalmas selejtezőket követően elérkeztünk az Urbanista és az Otthontérkép közös játékának, a városnegyed bajnokságnak az első elődöntőjéhez.

Voltak persze a papírformát igazoló rajt-cél győzelmek, de az utolsó pillanatokig szoros küzdelmek is. No, meg óriási meglepetésre a múltkori abszolút második Wekerlét beelőzte egy szinte teljesen ismeretlen, fura szocreál lakótelep: Gubacs. Igaz, van egy sanda gyanúm, hogy a Gubacsi-lakótelep mögötti Mediterrán lakópark népe volt aktív a szavazáson.

És milyen jól tették! Így ismertté vált szűkebb pátriájuk.

Nyilván ez a játék valahol az egészséges lokálpatriotizmusról is szól,

ám legalább egy olyan forduló is lezajlott, ahol legyőzték a helyi erőket.

Mégpedig valószínűleg a futás szerelmesei (netán a sétálókkal, strandolókkal támogatva) fogtak össze, ugyanis a választási névjegyzék szerint három állandó lakossal bíró Margitsziget vert rá több ezerszer népesebb városrészekre.

Ennyit a selejtezőkről, most pedig néhány gondolat a játék további menetéről:

Az elődöntők résztvevői

Összesen 19 városrész jutott tovább a 208 indulóból. (Néhány kisebb városrészt összevontunk.). A 17 fordulós selejtezők első helyezettei, valamint vigaszágon a két legtöbb szavazatot kapott második helyezett.

Az egyik vigaszágas győztes két összevont városrész a második kerületből: Törökvész és Rézmál.

Míg a másik (egyben mindenki megnyugodhat):

Don't cry for me Wekerletelep!

Wekerle is továbbjutott vigaszágon. Úgy, hogy akár az egész bajnokságot is megnyerheti, mint a dánok az 1992-es foci Európa-bajnokságot, amire a selejtezőkből ki sem jutottak. Richard Møller Nielsen szövetségi kapitány arra készült, hogy a nyári szünetben kimeszeli a családi házukat, amikor is kiderült, hogy a délszláv háború miatt kizárták a csoportjukból egyébként kijutott Jugoszláviát és ők játszhatnak a jugók helyett. A dánok, ha meg már ott voltak, meg is nyerték a tornát.

A 19 elődöntőst két csoportba osztottuk. Nem a klasszikus Buda-Pest tengely alapján, hogy ne a sznob Buda vs proli Pest klisék szerint folyjon a küzdelem, hanem északi és déli elődöntőt tartunk.

Íme az északi csoport selejtezőinek a végeredménye:

Észak

VÁROSMAG; Vagyis az I. kerület (+ az átnyúló városrészek) és az V. kerület.

1. Belváros 2. Lipótváros 3. Vár 4. Víziváros (+II.) 5. Gellérthegy (+XI.) 6. Tabán (+XI.) 7. Krisztinaváros (+XII.).

A nyertes: Belváros.

II. KERÜLET KÜLSŐ RÉSZE; Vagyis a II/A (Pesthidegkút és Adyliget) és a kirándulós városrészek (az "Erdőöv").

1. Adyliget 2. Budaliget 3. Erzsébetliget 4. Erzsébettelek 5. Hársakalja 6. Máriaremete 7. Pesthidegkút-Ófalu 8. Remetekertváros 9. Széphalom 10. Gercse 11. Kővár 12. Petneházyrét 13. Hárshegy 14. Hűvösvölgy 15. Nyék 16. Szépvölgy 17. Pálvölgy 18. Kurucles.

A nyertes: Máriaremete és Remetekertváros.

II. KERÜLET BELSŐ RÉSZE

1. Csatárka 2. Felhévíz 3. Lipótmező 4. Országút 5. Pasarét 6. Rézmál 7. Rózsadomb 8. Szemlőhegy 9. Szépilona 10. Törökvész 11. Vérhalom 12. Zöldmál.

A nyertes: Lipótmező, Pasarét és Szépilona, vagyis az Ördög-árok völgye. (Innen vigaszágon még döntőbe jutott: Törökvész és Rézmál.)

III. KERÜLET


1.Aquincum 2. Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy 3. Békásmegyer 4. Csillaghegy-Rómaifürdő 5. Csúcshegy - Testvérhegy-Solymárvölgy- Harsánylejtő 6. Hármashatárhegy 7. Kaszásdűlő – Mocsárosdűlő 8. Óbuda 9. Óbuda hegyvidéke 10. Újlak

A nyertes szoros küzdelemben: Óbuda.

ÉSZAK-PEST; (IV. és XV. kerület)


1. Istvántelek 2. Káposztásmegyer 3. Megyer 4. Népsziget (+XIII) 5. Székesdűlő 6. Újpest 7. Pestújhely 8. Rákospalota 9. Újpalota.

A győztes: Rákospalota.

KÜLSŐ KÖRÚT MENTE – ÉSZAK (A XIII. kerület többi része és a XIV. kerület)

1. Angyalföld 2. Margitsziget 3. Vizafogó 4. Marina-part 5. Városliget 6. Herminamező 7. Istvánmező (VII.+VIII.+XIV.) 8. Törökőr 9. Kiszugló 10. Nagyzugló 11. Rákosfalva 12. Alsórákos.

A győztes: Margitsziget.

ÉSZAK-ÚJBUDA (XI. kerület egy része)

1. Gazdagrét 2. Hosszúrét 3. Infopark 4. Kamaraerdő 5. Kelenföld 6. Kőérberek 7. Lágymányos 8. Madárhegy 9. Pösingermajor 10. Sashegy (+XII.) 11. Sasad 12. Szentimreváros 13. Spanyolrét.

A győztes viszonylag szoros hajrában Kelenföld előtt: Gazdagrét.

HEGYVIDÉK (XII. kerület)

1. Budakeszierdő (+II.) 2. Csillebérc 3. Farkasrét 4. Farkasvölgy 5. Istenhegy 6. Jánoshegy 7. Kissvábhegy 8. Kútvölgy 9. Magasút 10. Mártonhegy 11. Németvölgy 12. Orbánhegy 13. Svábhegy 14. Széchenyihegy 15. Virányos 16. Zugliget.

A győztes magabiztosan: Svábhegy.

NAGYKÖRÚT MENTE (VI. és VII. kerület, illetve részben a VIII., IX. és XIII.)

1. Újlipótváros 2. Terézváros 3. Belső-Terézváros 4. Erzsébetváros 5. Belső-Erzsébetváros (Zsidónegyed) 6. Józsefváros 7. Palotanegyed 8. Belső-Ferencváros 9. Corvin negyed 10. Ferencvárosi rehabilitációs terület

A győztes toronymagasan: Újlipótváros.

VIGASZÁG: Törökvész és Rézmál (II. kerület belső része)

Az északi elődöntő résztvevői:

Belváros

A Belváros az a terület, ahol az Urbanista elindulása óta folyamatosan történik valami. Nem csak olyan apróságokra gondolok, mint mondjuk a városfal-bemutatóterem, vagy a Belvárosi templom alá tervezett sétaútvonal.

Fotó: Egyetem tér
Sisy/Indafotó

A legfontosabb, hogy a Belváros főutcája után elkészült a Belváros főtere is, vagyis a Ferenciek tere a hozzá kapcsolódó Március 15-e térrel. Valamivel kisebb kaliberű, de azért fontos dolog, hogy az Erzsébet tér is kapott egy ráncfelvarrást. Na és ne feledkezzünk el arról az ismét előkerült tervről sem, amelyik egy versenytárssal – a Gellértheggyel – kötné össze a Belvárost, mégpedig egy libegővel.

Máriaremete és Remetekertváros

Pesthidegkút és kertváros ez is, mégis külön szerepeltetjük őket. Hiszen nem csak az 1920-as, 30-as években, hanem már jóval korábban benépesültek. 300 éve került ide egy csodatevő Mária-kép, amely eleinte csak egy fára volt akasztva, később templom épült köré. Aköré meg egy pesthidegkúti városrész:

Máriaremete, mely Budaliget mellett talán a legnépszerűbb célpont Pesthidegkúton az ingatlant keresőknél.

Fotó: Koskoci/Wikipedia

Aztán kapott egy szomszédot is a múlt század 10-es éveiben, Remetekertvárost, melynek 40-es években épült modern temploma ma is hivatkozási alap.

Lipótmező, Pasarét, Szépilona (vagyis az Ördög-árok völgye)

Az Ördög-árok Szépilonáig még patakként csordogál, s csak ott tűnik el a föld alatt, a völgyében pedig több városrész is található.  A Lipótmező minden kupléban, kabaréban és az egész XX. századi köznyelvben egyet jelentett a bolondokházával. A 2007-ben bezárt tébolyda azóta is üresen áll, pár éve mi is mutattunk pár képet arról, milyen is az épület belülről.

Pasarét és Kurucles az Apáthy-szikláról fotózva
Pasarét és Kurucles az Apáthy-szikláról fotózva
Fotó: Beliczay László/MTI

A csöpp Szépilonáról még nem nagyon esett szó, a blog hétéves történelmében, Pasarétről viszont annál több! Nem csak azért mert egészen lelóg a budai belvárosig, ahol a szokásos napi bosszúságok történnek, igénytelen parkolókkal és parkokkal, hanem mert itt van a legendás Napraforgó utcai lakótelep! Az egyik legszebben helyreállított Bauhaus villában mi is jártunk.

És ha már villák, ne feledkezzünk meg arról, hogy épültek itt korábban is remek darabok, na meg később is, több itt álló kortárs épületről is írtunk már.

Óbuda

Egy jó túrós csuszára kiköltözéshez tavaly átlagban 362 ezer forintot kértek négyzetméterenként és 220 ezret kaptak.

Fotó: Aimee Rivers/Flickr

Rákospalota

A legszínesebb városrésze Észak-Pestnek. Szinte minden stílus és forma megtalálható itt. Több, mint 700 éves paraszti település, amely az elmúlt évszázadban alakult át várossá a hirtelen növekedés minden bájával és terhével.

Fotó: Urbanista

További kisebb, nem hivatalos területrészekből áll, melyeknek önálló karakterük van. Az Öregfalu volt az Ős­palota: rusztikus parasztházak szinte csak ebben a városrészben találhatók, igaz, az elmúlt száz év jelentősen megbontotta a korábban egységes Kossuth utcai és környéki településképet.

Itt van például az Énekes utcai lakótelep és az a szecessziós bérház is, ahol hajdan Babits is lakott.

A Nyaraló­ vagy Üdülőnegyed XIX. század végi reprezentatív villái a Sződliget utca környékén máig felfedeznivaló sétautat kínálnak. A Kertváros a Károlyi Sándor út mentén családi házakkal, a Platán utca környékén pedig a '20-­as évekig felépült villákkal ad hangulatot az utcaképnek.

A Szentmihályi út alatti terület az Újfalu, ahol a vidéki városépítészet földszintes, téglahomlokzatú épületeivel, kertes családi házaival ad vegyes, utcáról utcára eltérő képet a városfejlődésről. A szecessziós hangulatú MÁV-­telep és a vele szemben felépült szocreál Széchenyi lakótelep egyaránt kedvelt emberléptékű beépítettsége és parkjai miatt.

Az úgynevezett Pótlék­dűlő Rákospalota legdélibb része: a Széchenyi út alatti terület az 1930-­as évekre épült be egyszerű, de míves családi házaival, csendes utcáival idézi a háború előtti utolsó békeévek vidékies hangulatát.

Margitsziget

A főváros legemblematikusabb szigete a tartárjárás után IV. Béla király apácának állt, Margit nevű lányáról kapta a nevét, hiszen ezen a szigeten élt a Domonkos-rend apácakolostorában.

Fotó: H.Szabó Sándor

Korábban Nyulak szigetének hívták, hacsak nem egy elírásból húzták elő a cilinderből a tapsifüleseket.

A nemrég elhunyt Trogmayer Ottó régész-muzeológus szerint simán kifelejtettek egy r-betűt a latin Insula leprorum-ból.

Így lett Nyulak szigete a Leprások szigetéből.

Margitsziget vagy Margit-sziget?

Ami a sziget jelenkori nevét illeti: középhaladó nyelvtannácik kérkednek előszeretettel azzal, hogy városrészként egybeírandó, mint „Margitsziget”, viszont a sziget, mint földrajzi egység neve helyesen leírva kötőjeles: „Margit-sziget.” Ha szadista magyartanár lennék, akkor tuti, hogy becsempészném egy tollbamondásba az alábbi – egyébként igaz – mondatot:

A Margitsziget Budapest XIII. kerületéhez tartozó városrész volt 2013. július 20-ig, azóta viszont a főváros közvetlenül igazgatja a történelem során egyébiránt nem először gazdát váltott Margit-szigetet.”

(Ha pedig diákként még nagyobb troll lennék, mint a tanár, akkor a második Margit-szigetet lehetőleg a sor végén választanám el, hogy főjön a feje a pedagógusnak: ismerem-e a helyesírási szabályt, vagy csak szerencsém volt.)

Mert hogy a Domonkos-rendi apácák mellett állt itt az esztergomi érsek vára, a ferences rendi minoriták temploma, a Szent János-lovagrend vára, majd 1790-ben a bécsi udvar Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adományozta a szigetet.

A XIX. század második felében, a kiegyezés évében találtak gyógyvizet itt, és József főherceg mindezen felbuzdulva fürdőszigetté fejlesztette volna a Margit-szigetet.

Ybl Miklóssal készíttette el a teljes szigetre kiterjedő tervet.

A második állandó budapesti közúti Duna-híd, a Margit hídra a XX. század legelején hozzáépített közvetlen lejáró a szigetre megdobta a turisztikai jelentőségét, és mielőtt a XXI. század elején Tarlós vívott a szigetért csatát az Angyalföld apropóján utolsó vörös bázis, XIII. kerülettel, a XX. század közepén, Budapest ostromakor hetekig tartó, igazi, kőkemény csatában harcoltak a közel száz hektáros szigeten a németek a szovjetekkel.

Gondolom nem gigászi szpojler, ha elárulom: végül az utóbbiak győztek.

Gazdagrét

A Szomszédok teleregény ikonikus helyszíne már vagy másfél évszázaddal a lakótelep felhúzása előtt is ezt a nevet viselte. Az elnevezés apropója, hogy errefelé a gyümölcsfák rendkívül gazdag termést hoztak.

Fotó: Jászai Csaba

Talán még Mágenheim doktor és Etus sem tudta, hogy Gazdagrétnek saját mikroklímája van. A Dunántúl felől érkező és itt lecsapódó csapadék miatt csapadékdúsabb és hűvösebb ez a városrész a budapesti átlaghoz képest.

A lakótelep építését megelőző régészeti feltárásakor kiderült, Taki bácsiék előtt már az őskorban, majd a rómaiak uralma alatt is lakott volt a terület. Nem sokkal az István király-féle magyar államalapítás után a pécsváradi apátság birtokolta a gazdag termőhelyet, majd a tatárjárást követően egy Nevegy nevű település részévé vált. Tőlük az apátság már Károly Róbert uralkodása alatt is vissza akarta perelni jussát – sikertelenül.

Svábhegy

Még hegyvidéki mércével is olyan szupervillás részei vannak, mint például a Béla király útja. A Sváb-hegy azon ritka terület, ahol már a középkorban is kiváló vízminőségű forrásokra leltek, így az Orbánhegynél említett Mátyás-király korabeli vízvezetéket is innen táplálták.

A svábhegyi Jókai-szobor
A svábhegyi Jókai-szobor
Fotó: Wikimedia Commons

A nevét a Kis-Svábhegytől eltérően valószínűleg csupán a szőlőkben itt napszámoskodó svábokról kapta.

Egy magyar nábob

Jókai Mór a fenti regényének a tiszteletdíjából vett itt birtokot, majd egyre jobban beleszeretett a környékbe és bővítgette svábhegyi birodalmát. Olyan híres kortársa is ingatlantulajdonos volt errefelé, mint például Eötvös József.

Újlipótváros

Art déco és bauhaus épületeivel Budapest egyik legizgalmasabb városrésze, az erőltetetten lazáskodók kissé modorossá merevült szófordulatával: Újlipócia.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Az ezernyolcszázas évek elején a terület még Pest határának beépítetlen része volt. A Nagykörút kiépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint a körút mellett bérlakásokat építettek, az ipart kitelepítették innen.

Ekkor kezdte elnyerni ez a terület mai arculatát. 1896-ban adták át az akkor még csak részlegesen betelepített, akkor I. Lipót nevét viselő Szent István körutat. A Tüköry József sörgyáros által 1865 óta működtetett, a leghíresebb külföldi táncosnőket szerepeltető Új Világ Mulató helyén 1896-ban épült fel a mai napig egyik legnépszerűbb pesti színház, a Vígszínház

Törökvész és Rézmál

A két városrész eddig csak azzal küzdötte be magát az Urbanistára, hogy itt vannak Budapest legdrágább utcái - legalábbis itt voltak jó hat éve az ingatlan.com szerint.

Törökvész és Vérhalom házai a Körszálló mögött
Törökvész és Vérhalom házai a Körszálló mögött
Fotó: MTI

Törökvész és Rézmál tulajdonképpen nem túl izgalmas milliárdos kertvárosok, többnyire érdektelen épületekkel. Na jó azért persze akad itt látnivaló. Például Törökvészhez tartozik a nagyszerű, Rimanóczy Gyula tervezte Páduai Szent Antal templom, még akkor is, ha Pasaréti téren áll. (A tér másik oldalán található, szintén klassz buszforduló viszont már tényleg Pasarét része.)

Most pedig jöhet a szavazás!

A két legtöbb szavazatot kapó városrész jut be a döntőbe, ahol a déli elődöntő első és második helyezettjével fog megküzdeni Budapest legkirályabb városrészének a címéért.

A döntőbe jutottak: Újlipótváros és Rákospalota!

Melyik Észak-Budapest legmenőbb városrésze?

  • 1412
    Újlipótváros
  • 1268
    Rákospalota
  • 375
    Óbuda
  • 282
    Margitsziget
  • 241
    Belváros
  • 224
    Svábhegy
  • 148
    Lipótmező, Pasarét, Szépilona (vagyis az Ördög-árok völgye)
  • 123
    Törökvész és Rézmál
  • 120
    Máriaremete és Remetekertváros
  • 90
    Gazdagrét