Az ingatlanárak sem nőnek az égig?

Már tavaly megállt az ingatlanárak emelkedése.  Csak a fővárosban tart továbbra is az árvágta, országosan azonban már tavaly sem nőttek a kecók árai.

Budapest szárnyal

A budapesti ingatlanpiac a tavalyi pörgés gyémánt fokozatú nyertese. Az árak meredeken kúsztak felfelé, egészen a válság előtti „utolsó békeév” szintjéig kapaszkodtak. A forgalom pedig olyannyira pörgött, mint ha a fővárosi ingatlanok alól mindenki aranybányát szeretne kibányászni. (Persze általános trendekről beszélünk, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének Budán és pláne Pesten szinte eladhatatlan ingatlanok.) Hámozható ki mindez a Balla ingatlanirodák legújabb elemzéséből, no meg az alábbiak is:

Országosan: gázadás helyett finom fékezgetés

A tavalyi év harmadik negyedévétől már az árak enyhe csökkenése szűrhető le a KSH-adatokból. A forgalom azonban továbbra is pörög. 17 százalékkal nőtt a lakáseladások száma 2014 hasonló időszakához képest.

Míg ugye földrajzilag Budapesten sikerült elérni a 2008-as, válság előtti árszintet, ami az ingatlanok állagát illeti: ugyanezt a mutatványt az új építésűek is produkálták.

11 millió forintért adott-vett kéglit a magyar

Még pontosabban: 11,1 millió forint volt a tavalyi átlagos ingatlanár. A növekedés országos szinten 800 ezer forint, ám Budapest ebben is nem, hogy duplázott, hanem egy milliót tolt az átlagra: a fővárosban átlagosan egymillió-nyolcszázezer forinttal volt drágább ugyanaz a kégli 2015-ben, mint 2014-ben.

Nagy a szórás

A 11,1 misis átlagár ebből a magyarországnyi levesből áll össze:

• Budapest: 16,3 millió

• megyeszékhelyek: 10,1 millió

• városok: 9,2 millió

• községek: 6,1 millió

• községek az agglomerációk nélkül: 4,2 millió

Magyarán:

Megfontolandó azoknak, ahol nincs ovis, vagy iskolás korú gyerek, de ha mégis, akkor egy kis reggeli kocsikázás nem gond, viszont az internetkapcsolat megfelelő, és távmunkában melóznak.

A nagyvárosokban pörgött leginkább a piac, és a társasházak már lenyomták a családi házakat. 2008-ban még az adásvételek felét családi házakra kötötték, addig tavaly már csak 40 százalékát.

Míg Budapesten az átlagár a III. negyedévben már meghaladta a 2008-as, azaz a válság kitörésekor jellemző árszintet, addig a többi településen még a 2010-est sem sikerült elérni.

Ami talán még többet mond a lakáseladóknak, hogy az átlagos négyzetméterár 240 ezerről 278 ezer forintra emelkedett a fővárosban. Az árak növekedése még a harmadik negyedévben is lendületesen folytatódott, miközben a megyeszékhelyeken már lefékeződött, a kisebb településeken pedig beindult az esés. Még a budapesti agglomerációban is 16,6 millióról 15,8 millió forintra csökkent az átlagára

Mit hoz a jövő? A pesti árak is beállhatnak!

A Balla ingatlanirodások szerint a tavalyi év végén kezdtek érdekesebbé válni a dolgok. Az év végére megtorpant az addig jellemző lendület Budapesten is. Az árakat illetően valószínűleg stagnálás-közeli állapotot mutatnak majd a számok.

ez pedig korrigálhatja a túlságosan is keresletivé váló piacot. Mindeközben a befektetői kereslet visszaszorul, egyrészt azért, mert az árak növekedése megállt, másrészt pedig azért, mert az új utakat kereső tőke már elköltésre került, és lassan képződik újra.

Emiatt a jövőben nem spekulatív és befektetői vevők várhatóak a piacon, hanem lakossági vásárlások, vagyis befektetés helyett a lakáscél kielégítése lesz ismét az elsődleges cél.

Belezavar a képbe a csok és az áfa-csökkentés

Kérdéses ugyanakkor, hogy mennyire torzítja az előbb vázolt folyamatokat a tavalyi év legvégén bejelentett új csok, vagyis a családi otthonteremtési kedvezmény és a mellé kapcsolódó, újépítésű lakásokra vonatkozó áfa-csökkentés. Várhatóan a kereslet eltolódhat az új lakások irányába. Az első hetek tapasztalatai is azt mutatják, hogy jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés az újépítésű ingatlanok iránt. Ez pedig a használt lakásoknak az árait nyesi vissza.

Amennyiben középtávon megjelennek a piacon az újépítésű lakások, azok komoly vetélytársai lehetnek a drágább használt lakásoknak, kérdés persze, hogy mennyire válnak irreálissá az árak.

 Ahogy azonban növekszik a kínálat és csökken a kereslet, úgy beindulhat az árak csökkenése, mely aztán az egész ingatlanpiacra kihat majd néhány év múlva.