Ahol a ruhatárba is lift volt építve

Ma kezdődött és holnapig tart a Budapest100 rendezvénysorozat, aminek a lényege, hogy egy csomó nagykörúti házba bemehetünk, körülnézhetünk, sőt többükben programokkal is várnak minket. 

Ennek apropóján az elmúlt hetekben bemutatunk egy legendás József körúti bringamárkát, szó esett a négyeshatos történetéről, századfordulós egyletekről, meg női zenekarokról és húsvétokról, benéztünk egy nótaceleb otthonába, Pest első mélygarázsába, bájos cukrászdákba, kétes hírű albérletekbe és még kétesebb hírű kávéházakba.

Ez utóbbi cikkben csak a Szent István (az egykori Lipót) és a Teréz körút helyeiről esett szó, úgyhogy most tovább sétálunk délnek. Irány Erzsébetváros és Józsefváros! Útikalauzaink a Budapest100 önkéntesei, akiknek az alábbi írást köszönhetjük, ők pedig főként Saly Noémi könyvéből szemezgettek.

Royal kávéház

Erzsébet krt. 49.

A csodaszép szálloda – és persze a kávéház – vendége volt 1916 és 1918 között Krúdy Gyula, aki nagyon jó barátságba került Várady Gyulával, a szálloda igazgatójával.

Majd a feleségével.

De mikor végül elköltözött, a lányukat, Zsuzsit vitte magával.

Meteor kávéház

Erzsébet krt. 6.

Ki hinné a hetedik kerületi önkormányzat épületéről, hogy tervezője ugyanaz a Quittner Zsigmond volt, aki a Gresham palotát is megálmodta. 

A kezdetekben persze nem ügyintézni jártak ide. A Hotel Meteor és annak kávéháza, a Meteor Nagy Kávéház működött itt, amely az épület teljes földszintjét magába foglalta. 

Az udvart már akkoriban is üvegtető fedte, az utcafronton a nagy ablakokból rá lehetett látni a szemközti New-Yorkra. (Nem elírás, illetve nem mostani elírás: a kávépalota nevét építésekor így írták!).

S ez utóbbi volt igazán fontos Adynak, aki a New-Yorkot nem szerette, egészen pontosan meg volt győződve róla, hogy őt az ottani írókollégák nem szeretik. Viszont a kétségkívül pezsgő irodalmi élet vonzotta, nem akarta szem elől téveszteni az eseményeket.

Ady a Meteort szinte otthonának tekinthette: a szálloda harmadik emeletének egy szobájában lakott egy ideig. Ez akkoriban nem számított sem luxusnak sem különcségnek: a nőtlen urak gyakorta béreltek hosszabb időre szállodai szobát, ahol a személyzet gondoskodott a reggeliről ugyanúgy, mint a mosatásról vagy a cipőtisztításról.

Persze nem csak Ady lakott a szállodában irodalmi nagyjaink közül. Vele egy időben Krúdy Gyula is vendégeskedett itt, aki ezt megörökítette az Ady Endre éjszakái című művében. Az ifjú Kassák Lajos is fel-feltűnt – leginkább a Nyugat számainak megjelenésekor.

Az esélyegyenlőség pedig a tulajdonos által a vak muzsikusok részére készíttetett, Braille írással jelölt kártyák révén valósult meg. Sőt az épület egyik szobájában alakult meg a siketnémák egylete is 1911-ben. 

Bucsinszky kávéház

Erzsébet krt. 30.

"Az Alpár Ignác által tervezett neobarokk palotában először Vanek néven nyílt kávéház, mely nevét tulajdonosáról, a világot járt Vanek úrról kapta. Vanek japán stílusban rendezte be a kávéházat, és ködfátyolképek vetítésével kedveskedett a vendégeinek. Ez a diavetítés előzménye, amikor egy átlátszó fátyolra vetítettek festett üveglemezről, a fátyol hullámzott, így az árnyképek mozogtak – a nézők meg sikoltoztak. 

Vanek úr egy szempontból biztosan sikeres volt: Vanek B. Eduardként bevonult az irodalomba, Rejtő Jenő A tizennégykarátos autó és Vanek Úr Párizsban című regényének lapjain."  – ezzel kezdődik a kávéház története a Szerelmem, Budapest blogon, melyből kiderül, hogy ugyan a Vanek (mely egy időben Angol néven is működött) bezárt, ám 1932. június 1-jén reggel 5 órakor (!) Bucsinszky néven megnyílt. Szuper menő lehetett fényes piros, lemosható falak, linóleumpadló és süllyesztett lift a ruhatárba. Nem véletlenül dicsekedtek vele a hirdetéseiken.

 

A kávéház színészekben, írókban, költőkben, tiltott szerencsejátékot űző vendégekben és nyilasokban gazdag történetét érdemes végigolvasni. 

EMKE

Erzsébet körút 2.

Az Erzsébet körút 2. alatt működött az EMKE 1895-től egészen a közelmúlt rendszerváltásáig ezen a néven. De vajon mit takar ez a név, amelyhez a tulajdonosok sora ragaszkodott? Az EMKE egy betűszó, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet jelöli. Az egyesületi gyűlések házigazdája Wassermann Jónás, a kávéház első tulajdonosa volt.

A szomszédos – akkor még itt álló – Népszínház majd Nemzeti Színház művészeinek lett a törzshelye, sőt Blaha Lujza az épületben is lakott! Itt játszottak először vendéglátóhelyen cigányzenét, itt lépett fel Salamon Béla, a kabaré tán még ma is ismert, emlékezetes alakja. Itt volt József Attila kenyeresfiú, később Gobbi Hilda itt adott jótékonysági estet a színészotthon javára.

New-York Kávéház

Erzsébet krt. 9-11.

Ez az a kávéház, amelyet ma is a világ legszebb kávéházának tartanak, s amelyről külön könyvek születtek. Mivel irodalmi érintettsége jelentős (gondoljunk csak a Nyugatra, az Estre), mégsem hagyhatjuk ki. A rövidség kedvéért csak néhány apróság. 

Ugyan csak legenda, de szép történet, hogy a kávéház megnyitásakor Molnár Ferenc néhány újságíróval együtt ellopta a kávéház kulcsát, s hogy többé ne lehessen bezárni, a Dunába dobta azt. Tekintettel arra, hogy Molnár Ferenc 1878-ban született, a New-Yorkot pedig 1894-ben nyitották meg, ez nem túl valószínű.

Ami viszont megtörtént, hogy egyszer a kávéház legendás pincére, Gyula nem akart hitelbe reggelit adni  néhány reménybeli fiatal újságírónak. Krúdy Gyula, aki törzsvendég volt a New-Yorkban (is), sőt Gyulával jó barátságban is volt,

Krúdy pedig állta a cechet. 

Adalékként pedig még annyi, hogy a New-Yorkban még a kritikusoknak is törzsasztala volt. Veseasztalnak hívták: itt veséztek ki mindent és mindenkit.

Simplon Kávéház

József krt. 8.

A Simplon Kávéház a mai Népszínház utca és a József körút sarkán található McDonald’s helyén működött a 20. sz. elejétől az 50-es évekig. A kávéház elődje a millennium évében megnyitott Népszínházi Sörcsarnok volt. 1900-ban keresztelték Simplonra, ám ekkor még inkább csak kedvelt „színházi vacsorázóhely” volt, mint kávéház.

1927-ben azonban Deák Elemér megveszi és átalakítja ­– a Simplon ettől kezdve válik igazi kávéházzá. 1938-tól az emigrációból hazatérő Kassák Lajos itt szerkeszti a Munkát. Híres íróink közül ide járt többek között Karinthy Frigyes, Déry Tibor, Vas István, Rejtő Jenő és Zelk Zoltán.

Vele történt, hogy élete első kötetének kiadatására a nyomdászok gyűjtést rendeztek itt, s a pár héttel később megjelent könyv tiszteletpéldányait is kifizették az írónak.

Valéria

József krt. 87.

Egyes források szerint Gárdonyi Géza, Ambrus Zoltán (akinek egyébként nem kellett messzire mennie egy csésze feketéért, ugyanis a házban lakott) és Kosztolányi Dezső kedvelt székhelye volt. 1920-ban a legendás kávémester hírében álló Ottó Dezső lett az igazgató, aki korábban a budai Várkert Kioskot vezette.

Reggel négy fajta kávéból készült feketével, délután fagylalttal várta vendégeit. Délutántól kezdve pedig a kor ismert zenészei adtak műsort a betérőknek. Ma Raiffesen Bank található a helyén.

Mint arról nem is olyan rég írtunk, Karinthy és Kosztolányi egyik kedvelt helye volt a Valéria.

Szerzőink a Budapest100 önkéntesei. 

Szeretnél még többet megtudni a régi Budapestről? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!