Azbesztveszély a Kossuth téren?

2016.10.13. 17:23

Az Urbanista Facebook-oldalára érkezett a kérdés egy aggódó anyukától:

Kedves Szerkesztők! Egy sürgető kérdésem lenne, amiben remélem tudtok segíteni. Bontják a MTESZ-székházat, de az V. kerületi önkormányzat semmilyen tájékoztatást sem tud adni. A kérdés, hogy van-e azbeszt az épületben vagy nincs. Vagy van, és csak később derül ki, mint a Városligetnél? Minden nap a székháznál járunk és a szomszéd épületben egy óvoda van, ami pont a Kossuth térről szellőzik, így igen nagy gáz nemcsak a környező hivataloknak, de leginkább a közeli óvodásoknak a téli bontás, ha van azbeszt az épületben. Van valamilyen infótok erről? Nagyon para, de senki nem foglalkozik vele.... Nagyon köszönöm előre is válaszotok! B.

A linkeket már csak én pakoltam bele, hogy az is képben legyen, aki lemaradt az előzményekről. Wachsler Tamás, a Steindl Imre-program vezetője a következőket írta, amikor elküldtem nekik a levelet:

A Kossuth tér 6-8 szám alatti, 1972-ben elkészült irodaház építésekor, ahogy az akkoriban szokásos volt,  felhasználtak azbesztet tartalmazó anyagokat is. Ezzel a bontás tervezése során is tisztában voltunk, a kivitelező ennek tudatában tette ajánlatát, és a bontási engedélyt is ennek figyelembe vételével kaptuk meg.

A ház bontását végző Market Építő Zrt. az ilyen anyagok eltávolításának szigorúan szabályozott és széles körben kipróbált módszertanán alapuló, és az illetékes szakhatóság által jóváhagyott terv szerint fogja a mentesítési és ártalmatlanítási munkákat elvégezni.

Az irodaházban jelenleg többféle azbeszttartalmú építőanyag is van. Az épület külsején található ilyen szerkezetek – mint például a tető héjalására használt pala, amely egyébként a Kossuth tér más épületeit is fedi – eltávolítása viszonylag egyszerű, hiszen ezen anyagok bontása nem jár kiporzással. Az épület belsejében (elsősorban a  pincetérben)  fellelt  szigetelőanyag viszont csak speciális módszertan szerint bontható és szállítható. Ez egyebek mellett egy olyan, úgynevezett dekompressziós és dekontaminációs munkatér kialakítását igényli, amely a létrehozott nyomáskülönbség miatt eleve kizárja, hogy a munkatérből porszennyezett levegő kerüljön ki. Ezen eljárások betartását folyamatosan ellenőrizzük.

Az épület helyén hamarosan felépítendő új irodaházon természetesen nem alkalmazunk azbeszttartalmú anyagokat.

Az azbeszt elég elterjedt építőanyag volt a XX. században, Budapesten sok ezer épületben van jelen ma is. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban nem önmagában az azbesztet tartalmazó tető a veszélyes: például a MTESZ-székház szomszédjának is ez van a tető héjalásában, ahol az említett óvoda működik. A bontás viszont már problémás lehet: ha nem szakszerűen végeznék, akkor tényleg rákkeltő anyag kerülhetne a levegőbe és onnan az emberi tüdőbe

A teljes azbeszttilalmat amúgy csak 2005-ben (!) vezették be a magyar építőiparban. (Itt egy összefoglaló a témáról.)

Érdekel, mi történik a budapesti házakkal? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!