Hogyan barmoljunk szét egy frissen átadott teret?

Hajléktalanelhárítókat tettek ki a hajléktalan-emlékmű mellé

DSC 1220
2016.11.14. 17:14

Alig néhány napja számoltunk be lelkesen, hogy milyen szép lett a frissen átadott Kiscsibész tér. Egy csöpp, nevesincs, mégis szeretetre méltó terecske, Budapest egyik legforgalmasabb útján, a Nagykörúton, amit a közelmúltban rakott helyre a Főkert.

A történet úgy kezdődött, hogy a nem működő, szétesett kutat egy hajléktalan, Imre bácsi elkezdte helyrepofozni. Színes mozaikokkal egészítgette ki a hiányzó burkolatát, és gerilla-virágágyásokat hozott létre. Aztán egyetemisták több hullámban terveket készítettek, hogyan lehetne megszépíteni, rendezni a kis parkot.

És csoda történt: végül a kezdeményezést a főváros is felkarolta, és a teret helyreállították.

Aztán nem sokkal az elkészülte után meglepő átalakítás következett: egészen barbár módon fém karfákat tettek keresztbe a kőpadokra. Nem nehéz kitalálni, hogy miért: hogy ne lehessen ráfeküdni. Azt hiszem, hogy ez még azoknak sem tetszik, akik szerint nincs helyük a hajléktalanoknak a városi padokon.

Hogy mi a baj ezzel a megoldással?

  1. Igénytelen. De nagyon. Olyan mintha a téren álló Csirkefogó szobrára 50 centis fémtüskéket szerelnénk, hogy nehogy rászálljanak a galambok. Lehet kedvelni, vagy megvetni a fekvésgátlókat, de annyi stílusosabb módszer van ennél szerte a világban és Budapesten is, hogy kár is elkezdeni sorolni. Arról nem is beszélve, hogy ennyire nem voltak képesek előre gondolkodni a döntéshozók, hogy már a terveknél ráförmedjenek a tájépítészekre, hogy de hiszen ezekre rá fognak feküdni a budapestiek, mit képzelnek?
  2. Megalázó. Bárhol máshol a városban is csúnya lenne ez a megoldás, de itt valami elképesztően megalázó is. Az egész teret egy hajléktalan kezdte helyrerakni, az ő munkáját folytatták az egyetemisták, akik ráadásul egy Imre bácsitól vett idézetet tettek ki kőből, amit azután a  főváros is megőrzött, s most is ott van. Szépen nagy betűkkel kirakva: "Az ember, ha dolgozni akar (tud), nem kell hozzá munkaviszony." Nagyon erős szimbólum lehetne ez hely, élő bizonyítéka annak, hogy egy idős, munka- és fedél nélküli  ember sem fölösleges, az ő szorgalmának is lehet gyümölcse, sőt: ha kitartóan dolgozik, akkor az egész városnak adhat valamit. Erre paff, egy lépésre meghatóan kirakott idézettől lecsűrték a vasrudakat. Erről ennyit.

Persze lehet, hogy feleslegesen dohogok, csak rosszat feltételezek, és valójában ezek bringatámaszok, akkor viszont halkan szeretném megjegyezni, hogy rossz helyen vannak.

FRISSÍTVE (11.15.): Délelőttre eltűntek a rácsok, itt vannak a friss fotók!

Érdekelnek Budapest közterei? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!

  • Hírek
  • Csok