Ferencvárosban új emeleteket építenének a panelekre

Persze, ez csak egy eleme az egyik legnépszerűbb lakótelep megújulásának

képület.png
2017.06.20. 08:47

Budapestnek nem csak az egyik legnépszerűbb lakótelepe, de az egyik legnépszerűbb városnegyede is a ferencvárosi József Attila-lakótelep. 2012-ben a JALT lett a városnegyedbajnok az Urbanista városrészek közt zajló játékában, de 2014-ben is az elődöntőig jutott

Ami miatt izgalmas, az az, hogy nem egyszerre, egyetlen terv alapján húzták fel, hanem az 50-es, a 60-as, a 70-es, sőt még a 80-as években is épültek egyes részei. Voltak időszakok, amikor kísérleti telep volt: olyan technológiákat, beépítési formákat próbáltak itt ki, amik a maguk korában egyedülállók voltak. Nem homogén az épületállomány, ettől sokkal városszerűbb, mint a legtöbb lakótelep.

Ugyanilyen fontos, hogy nagy zöldfelületeket hagytak a házak között, ahol az évtizedek alatt értékes faállomány fejlődhetett ki, sok a parkosított rész - ami, mint láthattuk, nagyon fontos egy lakótelep esetében.

Ezzel együtt az épületállomány az elmúlt években erősen leromlott, úgyhogy Ferencváros önkormányzata pályázatot írt ki, amivel a következő problémákat szeretnék megoldani:

  • a műszakilag elöregedő típusépületek energetikai korszerűsítése,
  • a lift nélküli épületekbe felvonó szerelése,
  • a házak "megszépítése", 
  • az esetlegesen kialakult zöldterületek rendezése,
  • korszerű pavilonok kialakítása,
  • zajvédelem az Üllői út irányából,
  • parkolási gondok megoldása és
  • egy közösségi központ kialakítása.

Ami egészen érdekes húzás, hogy az épületek korszerűsítését helyenként emeletráépítéssel szeretnék megoldani, ez volt a szlogenje az év elején kiírt pályázatnak is: 

panelből penthouse.

Tulajdonképpen elég logikus eljárás, hiszen a belvárosi házakat is így szokták megújítani. Itt ráadásul a műemlékvédelem sem problémázhat, meg ugye a lapos tetővel egyszerűbb bánni, mint egy hagyományos padlástérrel.

Egészen mókás, hogy mire pár napja eredményt hirdetett az önkormányzat, állami szinten épp az ellenkezőjét kezdték felvázolni: a panelházak felső szintjeinek lebontását. Na de a politikai kommunikáció helyett nézzük inkább, mi is nyert a József Attila-lakótelep tervpályázatán.

A nyertes pályázatok

  1. helyezett: Zoltán Erzsébet Szeréna, Gyergyák János, Gál Bence és Gál-Mózes Anett
  2. helyezett megosztva: Gyökér András és Szabó Máté, valamint a Sporaarchitects Kft.
  3. helyezett: Építész Stúdió Kft.

    Megvették még Gaul Cicelle, valamint a Trilit Kft. és a Lépték- Terv Kft. közös pályaművét.

    Az összes tervet itt böngészhetitek

A nyertes terv, amit Zoltán Erzsébet Szeréna, Gyergyák János, Gál Bence és Gál-Mózes Anett jegyez, elképesztően komplex és zavarba ejtően részletes. Itt van egy nagy felbontású PDF, érdemes belezoomolni a térképekbe is (vigyázz, 20 Mb). Az átfogó közlekedésfejlesztési stratégiától eljutnak oda, hogy melyik házra, hol javasolnak erkélyráépítést, vagy hogy az új közösségi házban merre legyen a női mosdó.

Épp az elképesztő részletesség miatt nem foglalkozom most mindennel, amit a tabló említ (ami pedig ugye valószínűleg csak egy kivonata a teljes tervnek), kimazsoláztam hát belőle néhány témát, ami érdekes lehet. Az egész koncepció alapja egy "zöld öv" kijelölése, egy olyan parkos sétány kialakítása a jelenleginél kevesebb burkolt felülettel, kalandparkkal, játszótérrel, miegymással, amelyhez azután hozzá lehet igazítani a többi fejlesztést. 

Gondolnak a fenntartásra

Különösen tetszik a nyertes tervben, hogy nem csak mutatós látványtervekkel, meg populistán sok fával dobálóznak, hanem mindenhol gondoltak a fenntartásra. Például tisztában vannak azzal, hogy ennyi zöldfelületet nagyon nehéz lesz karban tartani (már most is az) az önkormányzatnak, ezért „tömbközösségi”, illetve „lakóház-közösségi”, sőt akár „lépcsőház-közösségi”  tereket, kerteket is terveznek. Ezekért kisebb csoportok felelnének, és azok kezelnék, persze egy többé-kevésbé egy egységes koncepció szerint, hogy ne csússzon szét az egész buherába.

Érdekes elképzelés, hogy a lakótelepek sajátos szerkezetétől – amelynek vannak előnyös tulajdonságai is – eltávolodnának, és valamiképpen lehatárolnák a társasházakhoz tartozó területeket. Természetesen nem kerítésekkel, de mesterséges dombokkal, süllyesztett felületekkel, növénysorokkal jelölnék az egy-egy házhoz tartózó "telekhatárt". Ez mindenképpen erősítené a kertvárosi társasházakra jellemző kisközösségi érzést.

Ugyanilyen szimpatikus a közlekedésfejlesztésben a parkolók kialakítása. Ezeket a telep szélére húznák, belül új buszjáratokkal, a kerékpáros közlekedés élénkítésével számolnak. Viszont az új parkolóknak nem csak a helyét jelölik ki, hanem számolnak azzal is, hogy hol kinek lenne a feladata a fejlesztés, és kinek a tulajdonában maradna/kerülne. Kerületi vagy önkormányzati, sőt, van, ahol állami és fejlesztésekhez kapcsolódva magántulajdonú parkolókat terveznek felszínen és felszín alatt.

A közlekedéshez kapcsolódóan több villamosmegálló áthelyezésével is számolnak, ami elég fontos lépés, tekintve, hogy Budapesten több helyen is évtizedekkel ezelőtti igényeket követ a megállókiosztás. 

Emeletráépítések

Az egész pályázatkiírás legfontosabb eleme az emeletráépítés. Ez jelentene ugyanis forrást számos fejlesztéshez. A nyertes pályázatban ezt is elég alaposan végiggondolták, típustervenként vizsgálva, hol, mit lehet kialakítani.

  1. Az egyszerűbb megoldás, ha fölfelé újabb egy-két szint épül, amiben (esetenként belső kétszintes) lakások vannak. Persze már ezzel együtt is ki kell alakítani liftet a korábban négyemeletes épületekhez.
  2. Ennél izgalmasabb elképzelés, hogy a tetőn nyitott (pl. napozóterasz), fedett (pl. grillterasz), illetve zárt (konditerem, szauna stb.) közösségi felületeket alakítanak ki figyelembe véve a társasházi igényeket. Erre a szintre épülnének rá később a kétszintes új lakások. Ez utóbbi drágább megoldás ugyan, viszont nagyon megnövelné az ingatlan értékét.

A lakásokat azonban nem csak fölfelé lehet bővíteni, hanem oldalirányban is. Leginkább erkélyekkel, de egyes esetekben akár hozzáépítésekkel is.

Pavilonok sablonok alapján

Igen, a nünükém. Mármint Budapest bódésodása, a toldott-foldott pavilonok megjelenése, amelyek a legkönnyebben vágják haza egy tér, egy utca vagy egy egész városrész képét. Egy lakótelepen nagyon is indokoltak ezek az épületek, hiszen hiányzik az a földszinti boltsor, ami egy belvárosban magától értetődő. Ezért sem mindegy, hogy néznek ki. A tervezők kétféle típustervet tettek le az asztalra, ezekkel egyrészt megőrizhető az egységes arculat, de eléggé variálhatók ahhoz, ne váljon egyhangúvá a telep.

Az Ifjúmunkás utcai CBA bővítésével egy kisebb bevásárlóközpontot hoznának létre, amely egy lakótelep esetében új központ katalizátora lehet. Erre amúgy ugyanúgy lakószintek kerülhetnek, ahogy azt Angyalföldön csinálja épp az önkormányzat.

Ezek mellett egy közösségi ház és egy rekreációs épület terve is szerepel a programban. Nem is sorolom tovább a részleteket, töltsétek le a tervet és vesszetek el benne.  Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy csak a nyertes terv elemeit használják fel, hiszen több más tervet is megvettek (lásd az oldalsó keretest).

Ami engem illet, nagyon tetszik a program. Annak idején Budapest legrosszabb hírű, legszegényebb környékéből, a Mária Valéria-telep helyén építettek modern városnegyedet. Most sokkal egyszerűbb a dolog, hiszen az egyik legfelkapottabb lakótelepből kell még vonzóbbat kialakítani. Nem tudom, mikor és mennyi valósul majd meg az elképzelésekből, de papíron nagyon jól néz ki!

Érdekel, mit terveznek Budapestre? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!

  • Bérelnék
  • Bankszámla