Halálos tavasz Újlakon

Nemrég egy Daru utcai családtörténet kapcsán írtunk Újlak és Óbuda évszázados rivalizálásáról. Állást foglalni továbbra sem szeretnénk, de annyi biztos, hogy találtunk valamit, amit az óbudai barnalábúak örökké irigyelni fognak. Az újlaki macskaköves kis utcákban és annak egyik kis házában forgott 1939-ben a magyar filmtörténet ikonikus darabja, a Halálos tavasz.

Karády Katalin az Ág utcai szerelmi fészekben lezajlott, mindaddig a legmerészebb vetkőzőjelenet után sztár lett: évtizedekig generációk emlegették az őrjítő képsorokat, amikor megszabadult ruhadarabjaitól Jávor Pál és egy kitömött mókus üvegszemei előtt.

Az újlakiak közül sokan ma is tudják, melyik házban adott egymásnak titkos randevút a két világháború közötti filmgyártás kultkettőse. Gyerünk a Kilátás utcába!

Pikáns regényből kultfilm

A Horthy-korszak népszerű polgári írója, Zilahy Lajos 1922-ben írta Halálos tavasz című könyvét. A „kissé merész regény” bestseller lett, rongyosra olvasták a Courths-Mahleren nevelkedett pesti úrhölgyek és vidéki kisasszonyok. Többszöri és többnyelvű kiadásai után megfilmesítése már a húszas években felmerült, 1935-ben egy építészmérnök és filmgyári díszlettervező, Dudás László amatőrfilmet készített belőle. A Szinházi Élet 1936-ban arról értesítette a nyugtalan rajongókat, hogy Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos szereplésével végre elkészül a mozifilm, de végül tovább rághatták a körmüket.

1939-ben végül Zilahy vette kezébe az irányítást, az általa alapított Pegazus filmvállalat teljesítette be nagy- és dédszüleink álmát. A Karády 100 című könyv szerzője, Kelecsényi László azt írja, Zilahy életét több ponton megkeserítette a cenzúra: a könyvbeli tábornok apából civilt, Józsa katona bátyjából tűzoltót kellett csinálnia. Az újságírók érzékenységére sajnos senki nem gondolt előre, így Zilahy utólag kért tőlük bocsánatot, mert a történet folyamán egy újságíró kölcsönkér tíz pengőt.

Rendezőként ugyan Kalmár László neve szerepel a filmen, de azt mondják, „Zilahy személyes irányítása mellett végezte a rendezést”. A főszerepeket 1939 októberében osztották ki a már ismert Szörényi Éva és Jávor Pál között, és harmadikként ekkor bukkant fel Karády Katalin, háta mögött egy színpadi bukással meg egy befolyásos menedzserrel, Egyed Zoltánnal.

A felvételek három-négy hétig tartottak, és karácsony előtt már bemutatták a Fórum (ma Puskin) moziban. A rohamtempóban készült film óriási reklámot kapott a vetítések kapcsán kialakult tüntetésekkel és kisebb botrányokkal, az erkölcsi fertőben eltűnő generációkat vizionáló nézők felháborodott nyilatkozataival.

A szakma szerette a filmet:

Franciább a franciánál, úgy a felvételek, mint a drámai megoldás tekintetében.

Leheletszerű filmálom, a magyar filmgyártás legnagyobb sikere, százezrek és később milliók felejthetetlen gyönyörűsége, határainkon túl is. Külön fejezetet nyit a magyar filmgyártás történetében. Színtiszta irodalom, művészi eszközökkel, megalkuvás nélkül, kitűnő művészi alakításokkal. Karády Katalin egyszeribe a magyar filmszínésznők élére került ezzel a szereppel. […] Ez a film ezúttal először találta meg az utat a magyar filmtől eddig idegenkedő 'előkelő' közönséghez, de ugyanakkor tetszeni fog a tömegeknek is."

Ág utca a Kilátás utcában

Karády és Jávor, a könyvben és a filmben Ralben Edit és dr. Egry Iván, a budai Ág utcában  bérelnek titkos szerelmi zugot. Ma is létezik Ág utca Budapesten, de a filmet nem ott forgatták. A regényben így írja le Iván az Ág utca 10/b-t (mely a filmben, ki tudja, miért, Ág utca 2.-ként szerepelt):

Egyszer Edit nem jöhetett velem, és én egyedül sétáltam az elhagyott budai utcákon. Valami álombeli csöndes kis utcába tévedtem. [...] Mohos kőfal, orgonabokor, a zöld kapun cédula: ez a lakás kiadó. 

Nagyjából ma is így néz ki az egykori forgatási helyszín, a Kilátás utca 4. (kivéve, amikor csatatérré változtatja a Vízművek). Hogy miért pont itt zajlott a forgatás? Talán mert a Tabán, a másik hasonló hangulatú hely 1939-re már nem létezett . A helyszínválasztás, illetve főleg a díszletezés nem volt erőssége akkoriban a magyar filmnek. A Halálos tavaszban is sablonos és unalmas az épített világ, kivételek talán pont ezek az Újlakon és a dr. Egry vidéki birtokán, a valóságban Vácrátóton forgatott részek.

Mézeskalács szív akkor és ma

Az Ág utcai házikó az 1880-as években már állt, és 1936-ig a Horánszky-Leporisz családé volt. Ekkor vásárolta meg Deckner Imre és felesége, valószínűleg ők laktak itt a forgatás idején is.

Ma Csikász Andreáé a pöttöm telken álló, ikonikussá vált kis ház és a mögötte álló házrész is. A közgazdászként dolgozó nő ugyan a II. kerületben nőtt fel, a kertbe belépve mégis rácsodálkozott: errefelé megállt az idő. A filmbeli vityillóban akkoriban Gál Géza bácsi lakott, ő mesélt büszkén a Halálos tavasz forgatásáról.

Csikász Andrea először a hátsó kis házrész tulajdonosa lett, és hamarosan emléket is állított a filmnek: egy mézeskalácsszívet, meg Karády és Jávor forgatási szünetben készült fotóját. Tavaly lett az övé az egykori találkahely, most tervezi a felújítást. Azt szeretné, hogy minden úgy legyen, mint rég. Nemcsak a film, hanem Géza bácsi emlékét is őrizni akarja, akinek az egyik kapucsengőn még mindig ott a neve.

A környéken mindenki tudta, hogy itt dolgoztak a filmesek, és évtizedekkel később is megilletődve léptek a szobába, bár már nyoma sem volt zongorának. Csikász Andreával megtörtént, hogy volt olyan taxis, aki a Kilátás utcai címet hallva rávágta: „Tudom, Halálos tavasz!”

Ahogy a Daru utcában, úgy a Felhévizi, a Repkény és a Kilátás utcában is sok ház eltűnt, átalakult. De a titokzatos, kicsit magányos hangulat ma is itt lebeg. Ideális hely titkos szerelmeseknek.

Köszönet a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak és külön Kurutz Mártonnak a filmkockákért.

Többet akarsz tudni Budapest titkairól? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!