A 20. század legfontosabb magyar házai. Meg még néhány

Új sorozat indul a 111 év, 111 híres ház, 150 építész című könyv nyomán

2017.12.09. 23:35
11 hozzászólás
111 év, 111 híres épület, 150 építész

Nagyon rég nem szerelmesedtem bele ennyire könyvbe. Szegő György építész-díszlettervező és Haba Péter művészettörténész 111 év, 111 híres ház című művéről ugyan hallottam már korábban, de az Építészfórumon is közzé tett tartalomjegyzékén kívül semmit nem tudtam róla: azt egyszer végigfutottam és megállapítottam, hogy érdekes. Aztán a kelenföldi Konsumex-áruház bontása kapcsán megint előkerült és elkezdett izgatni. A könyvet már csak antikváriumokban árulják, ami persze érthető: egy új, de ma is aktuális kiadáshoz alaposan át kellene gyúrni az egészet, beleértve a tartalmat és a címet is. Szóval elő kellett jegyezni, de amint fölbukkant egy példánya a Bookline-on, lecsaptam rá. Már akkor tudtam, hogy ennél jobb vezérfonalat nem találok, hogy bejárjunk és bemutassunk egy csomó klassz házat. Lássuk tehát először is magát a listát (belinkelve azokat a házakat és építészeket, amelyekről már esett szó a blogon).

A 111 híres ház és a 150 építész

1865 Feszl Frigyes: Vigadó
1882 Feszty Adolf: A Fonciére Biztosító székháza
1890 Meinig Artúr: Wenckheim-palota
1891 Ybl Miklós - Hauszmann Alajos: Budai Várpalota
1892 Hauszmann Alajos: New York-palota
1893 Lechner Ödön - Pártos Gyula: Iparművészeti Múzeum

1894 Nay Rezső - Strausz Ödön: Mai Manó-ház
1895 Steindl Imre: Parlament
1896 Oskar Marmorek: Ősbudavára
1897 Pecz Samu: Központi Vásárcsarnok
1898 Lechner Ödön: Magyar Királyi Földtani Intézet
1899 Baumhorn Lipót: Szegedi zsinagóga
1900 Korb Flóris - Giergl Kálmán: A Klotild-paloták
1901 Kármán Géza - Ullmann Gyula: Király-bazár
1902 Komor Marcell - Jakab Dezső: Szabadkai zsinagóga
1903 Gerster Kálmán: Kossuth-mauzóleum
1904 Lajta Béla - Lechner Ödön: Schmidl-sírbolt
1905 Hegedűs Ármin - Böhm Henrik: Török Bankház
1906 Schickedanz Albert - Herzog Fülöp: Szépművészeti Múzeum
1907 Quittner Zsigmond: Gresham-palota
1908 Jánszky Béla - Kós Károly: Zebegényi templom
1909 Maróti Géza: Velencei Magyar Ház
1910 Györgyi Dénes - Kós Károly: Városmajori iskola

1911 Tőry Emil - Pogány Móric: Torinói Magyar Pavilon
1912 Neuschloss-Knüssli Kornél: Vastagbőrűek háza
1913 Árkay Aladár: Fasori Református templom
1914 Vágó József - Lechner Ödön: Szent László Gimnázium
1915 Ray Rezső Vilmos: József Telefonközpont
1918 Hegedűs Ármin - Sterk Izidor - Sebestyén Artúr: Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő
1920 Györgyi Dénes: Hangya-székház
1921 Adamo Boari - Maróti Géza: Mexikói Nemzeti Színház
1922 Bauer Emil: Corvin Köz és Mozi
1923 Kós Károly: Erdély kövei (könyvházak)
1924 Wälder Gyula: Beszkárt Székház
1925 Sándy Gyula: Budai Postapalota
1926 Medgyaszay István: Nagykanizsai Színház
1927 Czigler Győző - Hegedűs Ármin: Széchenyi Gyógyfürdő
1928 Hikisch Dezső: Bécsi úti bérházcsoport
1929 Hajós Alfréd: Nemzeti Sportuszoda 
1930 Foerk Ernő - Rerrich Béla: Szegedi Dóm és Dómtér

1931 Kismarty-Lechner Jenő: Rezső téri templom
1932 Árkay Bertalan - Árkay Aladár: Városmajori templom
1933 Borsos József: Debreceni ravatalozó
1934 Preisich Gábor - Vadász Mihály: Simplon mozi, bérház
1935 Kozma Lajos: Átrium mozi, lakóház
1936 Borbíró Virgil: Budaörsi repülőtér
1937 Domány Ferenc - Hofstätter Béla: Margit körúti „Dugattyús ház"
1938 Wellisch Andor: Bérház, Petőfi tér - Régiposta utca
1939 Wanner János - Sávoly Pál: Mérnök Kamara Székháza, Szalay utca
1940 Fischer József: Gyopár Szálló
1941 Olgyay Aladár - Olgyay Viktor: Városmajor utca 50. 
1942 Gerlóczy Gedeon: Lakóház, Petőfi Sándor utca - Párisi utca
1943 Id. Janáky István - Szendrői Jenő: Központi Anyag- és Árhivatal 
1947 Molnár Farkas: Magyarországi Szentföld templom
1948 Schall József - Piszer István: Lakóházak, Lehel tér
1949 Nyíri István: Mávaut-pályaudvar, Erzsébet tér 

1950 Gádoros Lajos - Perényi ImrePreisich Gábor - Szrogh György: MÉMOSZ-székház
1951 Szendrői Jenő - Lauber László: Vas- és Fémipari Kutatóintézet, Fehérvári út 
1952 Körner József: II. kerületi pártház, Mechwart-liget
1953 Ifj. Dávid Károly: Népstadion 
1953 Goldfinger Ernő: Általános iskola, London 
1954 Németh Pál: Megyeháza, Salgótarján 
1955 Rimanóczy Gyula - Kleineisel János: R-épület, Budapesti Műszaki Egyetem 
1956 Pierre Vago: X. Pius-templom, Lourdes
1957 Dul Dezső: Sarokházak, Mechwart tér 
1958 Zalaváry Lajos: Tisztasági fürdő, Jászberény 
1959 Mináry Olga: Óbudai kísérleti lakótelep, 527. számú ház 
1960 Gulyás Zoltán: Chemolimpex-székház, Budapest 
1961 Hofer Miklós: Avasi TV- és kilátótorony, Miskolc
1962 Mikolás Tibor: Tanulmányi épület, Debreceni Agrártudományi Főiskola 
1963 Legány Zoltán - Kun Attila: Fedett fürdőépületek, Hévíz
1964 Molnár Péter - Mühlbacher István: Kőbánya mozi
1965 Szrogh György: Budapest Szálló (Körszálló) 
1966 Csaba László: Római katolikus templom, Hollóháza
1966 Marcel Breuer: Whitney Museum, New York

1967 Kévés György: Teraszházak, Meredek utca 
1968 Ivánka András: Megyei Kórház klubépülete, Győr 
1969 Jurcsik Károly - Varga Levente: Művelődési Központ, Orgovány 
1970 Székely László: A Budapesti Metró Astoria állomása 
1971 Csete György - Dulánszky Jenő: Forrásház, Orfű 
1972 Csikvári Antal: Radelkis ktsz, Óbuda 
1972 Alexander Bodon: Museum Boyjmans Van Beuningen, Rotterdam 
1973 Farkasdy Zoltán: Olimpia Szálló, Normafa
1974 Reimholz Péter - Lázár Antal: Budapesti Domus Áruház
1975 Csontos Csaba: Csillagvizsgáló, Piszkéstető
1976 Bachman Zoltán: Református templom, Szamoskér
1977 Vadász György: Családi ház, Erdőalja út
1978 Jánossy György: Diplomata lakóház, Budai Vár
1979 Kaszás Károly: Ravatalozó, Tihany 
1980 Sylvester Ádám: Spartacus Sportuszoda, Kőbánya
1981 Bán Ferenc: Művelődési Központ, Nyíregyháza 
1982 Török Ferenc: Szent József római katolikus templom, Révfülöp
1983 Koris János: Konsumex-áruház, Kelenföld
1984 Rajk László - Bachman Gábor - Nagy Bálint: Műteremház, Vence
1985 Dévényi Sándor: Lakodalmas ház, Pécs
1986 Tomay Tamás - Varga Levente: Kórház, Pestújhely
1987 Laczkovics László: Tűzoltólaktanya, Dombóvár 
1988 Dobai János: Gloria CD-gyár, Székesfehérvár
1989 Ekler Dezső: Az Agrártudományi Egyetem oktatási épülete és kollégiuma, Kaposvár

1990 Finta József: Nemzetközi Üzleti Központ, Lipótváros 
1991 Virág Csaba - Marillai Árpád: Alag Center Irodaház, Naphegy
1992 Makovecz Imre: Magyar Pavilon, Sevillai Expo
1993 Mónus János: Átriumház, Rómaifürdő 
1994 Palánkai Tibor: Magyar Külkereskedelmi Bank, Szeged
1995 Nagy Tamás: Evangélikus templom és parókia, Dunaújváros 
1996 Turányi Gábor: Dunakanyar Erdei Iskola, Visegrád
1997 Cságoly Ferenc - Keller Ferenc: Graphisoft Információs Park, I. ütem
1998 Ifj. Janáky István: Családi ház, Napsugár utca
1999 Balázs Mihály - Török Ferenc: Matáv Igazgatási Központ, Krisztina krt.
2000 Sugár Péter - Selényi György: Borászati üzem, Tolcsva
2001 Benczúr László - Wéber József - Takács Ákos - Bozsó Annamária: Millenáris park, Budapest 

Így épül fel a lista

A szerzőket saját bevallásuk szerint a 111 híres regény című könyv és a hasonló kiadványok ihlették: elhatározták, hogy összeszednek ugyanennyi fontos házat és írnak mindegyikhez egy rövid kedvcsinálót. A annyival megnehezítették (megkönnyítették?) a saját dolgukat, hogy minden évből csak egyet választottak be. Elsőre teljesen logikusan áll össze tehát a lista: 2001-től visszaszámoltak 111 évet, és kiválasztották mindegyikben a legfontosabb-leghíresebb épületet.

Persze azért finomítottak-igazgattak, hogy minél több alkotó helyet kaphasson a könyvben. Szerencsére egy épülethez sem egyetlen évszám köthető. Így kerülhetett például a soha be nem fejezett Magyarországi Szentföld templom 1947-hez, amikor pedig a tervezője, Molnár Farkas már két éve halott volt, és még 1949-ben is dolgoztak az épületen.

Ám az ilyen megoldásokkal együtt is maradtak lyukak a történetben. Nagyjából ugyanazon ok miatt, mint ami miatt megfeneklett a Budapest100 eredeti tematikája: a világháborúk és a nagy válságok éveiben nem nagyon születtek kiemelkedő alkotások. Így aztán a szerzők ezeket a kieső éveket kétféleképp pótolták. Egyrészt bevettek két korábban épült épületet. Látszólag hasraütésszerűen, hiszen rengeteg fontos épületet terveztek a XIX. században.

Néhány szó a könyvről

Bár bennünket most leginkább a lista érdekel, hiszen ez lesz a vezérfonalunk, de azért ne menjünk el szó nélkül amelett, hogy egy igen remek könyvről van szó. Nagyon ritkán olvasni ennyire könnyed és szórakoztató stílusú kiadványt épületekről. Pont eltalálják a megfelelő arányt, mennyit kell írni a házról, az építészről, a korról vagy épp a tervezés körülményeiről. Szép kiállású album, de nem az a fajta, ahol a szerzők a szép képek mögé bújva igyekeztek megúszni az írást. Simán el lehet lapozgatni is persze, de könnyen belefeledkezhetünk a XX. század művészetének regényébe is.

De a Vigadónak és a Fonciére Biztosító székházának kiemelt jelentősége van. Az előbbi a magyaros építészet, a másik az eklektikus palotaépítészet első képviselője hazánkban, s mindkettőnek nagy hatása volt a következő évtizedekre.

A többi lyukat külföldön alkotó magyar építészek munkáival foltozták be, így például 1953-hoz nem csak Ifj. Dávid Károly: Népstadionja tartozik, hanem Goldfinger Ernő londoni általános iskolája is.

A válogatás szempontjai

Mint minden lista, persze ez is elsősorban arról szól, hogy mik és kik maradtak le róla. Maguk a szerzők is sajnálkoznak az utószóban, hogy például Schmal Henrik Párizsi Udvara nem kerülhetett oda az 1913-as évhez, de muszáj volt dönteniük. Én nem is kezdem sajnálkozva sorolni a kimaradottakat, mert biztos azok közül is kimaradna pár fontos.

Ami a kiválasztott házakat illeti, egészen bámulatos mennyire körültekintően jártak el a szerzők. Elkerülték az egyik legfontosabb csapdát, hogy egyetlen stílust emeljenek ki üdvözítőnek vagy fontosnak. Amikor visszatekintünk a művészet történetére, hajlamosak vagyunk csak azokat az alkotásokat kiemelni, amiket az utókor igazol: amelyek előfutárainak bizonyultak a most divatos, vagy aktuális stílusoknak. Szegő György és Haba Péter szerencsére nem így dolgozott: nem derül ki, melyik a kedvenc stílusuk.  Így aztán helyt kapnak azok az irányzatok is, amelyeket ma nem szokás sokra becsülni, azonban a maguk idejében megkerülhetetlenek voltak, mint a szocreál vagy a két világháború közötti neobarokk. Bár vannak a többihez képest (joggal) felülreprezentált építészek, azoknál is olyan műveket választottak, amelyekkel más alkotók is bemutathatók: mondjuk Lechner társaként szerepel Vágó és Lajta.

111 ház az Urbanistán

Hogy miért írok most erről a 15 éve megjelent könyvről? Az elmúlt években volt egy csomó érdekes épületbejárás a blogon néha apropóval, mint mondjuk most a Néprajzi Múzeum, néha meg csak úgy, mint pár éve az Országos Levéltár. Gondoltam itt az ideje valami rendszert vinni a dologba, szóval elhatároztam, hogy ha már itt van ez a remek lista, járjuk be a helyeket, nézzük meg, mi van velük manapság. Persze nem fogunk mereven ragszkodni hozzá, továbbra is lesznek listán kívüli kalandok, de azt hiszem ennél jobb keresztmetszet nincs a tágan értelmezett XX. század magyar építészetéről.

Néhány házról már esett bővebben szó, ezeket be is linkeltem a fenti listába, na meg a blogban már szerepelt építészek nevéhez is odabiggyesztettem a cimkéjüket. Lesznek helyek, ahova tuti nem jutunk el (legalábbis Mexikóváros például nincs a terveim között a következő tíz évben), vannak házak amelyek már a könyv kiadásakor sem álltak (pl. Ősbudavár), és vannak, amelyeket a megjelenésük után romboltak le (pl. Népstadion).

A Mecset tér a millenniumra épült Ősbudavárában, egy 1900-as képeslapon
A Mecset tér a millenniumra épült Ősbudavárában, egy 1900-as képeslapon
Fotó: http://old-time-budapest.blogspot.hu

Ezzel együtt látom már, hogy nagy kaland lesz. Nem fogunk időrendi sorrendben haladni, de annyit elárulhatok, hogy az első állomás a Vigadó lesz. Aki nem akar lemaradni róla, kövesse az Urbanistát a Facebookon! Ja és akinek van kedve, esetleg írja le, milyen házakat hiányol a listáról, esetleg hogyan folytatná a jelenig!