Ott villant Magyarország, ahol senki nem gondolná

A frankfurti és a lipcsei könyvvásár standjaival messze kitűnünk az átlagból

leipziger-buchmesse-17-20-march-2016 35512158264 o
2018.01.30. 10:13 Módosítva: 2018-01-30 11:03:58
1 hozzászólás

A Frankfurti Könyvvásárról már mindenki hallott, ez a világ legnagyobb könyves rendezvénye. Magyarország ezen éppúgy önálló standdal képviselteti magát, ahogy a második legnagyobb német könyvvásáron, a lipcsein is. Persze minden ország szeretne villantani ezeken az eseményeken. Hazánk természetesen pusztán erőből, mérettel nem tud kitűnni, ezért az elmúlt két évben magyar építészirodákat vontunk be a tervezésbe. Így ráadásul nem csak irodalmunkból, hanem egy kalap alatt az építőművészetünkből is meg tudunk mutatni valamit a világnak.

Minderről bevallom egyáltalán nem tudtam mostanáig, pedig igen izgalmas terület – teljesen véletlenül szereztem tudomást róla. Egy Budapest 100 könyvet vettem át a grafikai tervezőjétől, Polgárdi Ákostól, és ártatlanul rákérdeztem, hogy és amúgy min dolgozol? Nos mint kiderült, Szabó Leventével és Biri Balázzsal együtt a Lipcsei Könyvvásár magyar standja lesz a következő nagy dobásuk. Eléggé megörültem neki, hiszen ez tényleg nekik való terep: legutóbbi közös munkájukkal, a Kálvin téri Reform500-zal bizonyították, hogy tudnak kevés pénzből, kicsiben, finom megoldásokkal is eredetit és figyelemfelkeltőt alkotni.

Az idei munkájuk egyelőre még nem publikus (ha elkészül, természetesen visszatérünk rá), de persze kíváncsivá tett, hogy vajon mikkel képviseltük magunkat az elmúlt években, amióta építészeket is bevontak a standtervezésbe. Lássuk:

2016, Lipcse, sporaarchitects

A tervező az a sporaarchitects volt (Hatvani Ádám és Dékány Tibor vezetőtervezők mellett Pásztor Bence, Tarcali Dávid, Korompay Attila, Evva Ambrus, Harcsa Dia és Pavlicsek Nándor), akik a két legklasszabb megállót jegyzik a négyes metró vonalán: a Fővám térit és a Gellért térit. A standot állítólag egy Dragomán-regény ihlette, amit készséggel elhiszek, de nekem attól függetlenül is nagyon tetszik. Egy kiállítócsarnok merev, ipari környezet, amibe egy kifejezetten meleg, otthonos sarkot sikerült varázsolni. A bútor egyszerre könyvespolc, pult, ülőhely, egyszerre konzervatív és újító, egyszerre nyitott és védett. A meghittséget a három szinten kidolgozott világítás („csillár”, „olvasólámpák”, rejtett fények) teszi teljessé.

2017, Lipcse, Lead82

Ennek a csapatnak a tagjaival is találkozhattunk már. Salát Zalán Péter nem csak az egyik kedvenc emlékművemhez, a Bevésett nevekhez tartozó könyvet tervezte, de könyvtervezőként számos nemzetközi djat is besöpört. Társai Sztranyák Zsófia grafikus, Sztranyák Gergely és Zilahi Péter építész voltak – az utóbbi kettő névvel a Hello Wood táborokban találkozhattunk. Alkotásukkal szakítottak a hagyományokkal, hiába keresnénk könyveket, székeket vagy egy hagyományos értelemben vett információs pultot. Viszont a különös fehér labirintusukkal – amelyek falán magyar regényekből vett idézetek olvashatók német fordításban – bevonzzák azokat a látogatókat, akik egy hagyományos stand előtt simán elsétálnának. Egyre beljebb haladva egyre kevesebb a szöveg, és egyre nagyobbak a szóközök, a szavak közti csend. Ez az egyetemes irodalmi eszköz olt ugyanis a központi téma. A labirintus mélyén egy kis fedett kuckó, „kápolna” fogadja a vendéket, akik egy magyar művész, Tesch Kata testhangokból és a NASA által rögzített „bolygóhangokból” összeállított „zenéjére” pihenhetnek meg kicsit a vásári forgatagban.

2017, Frankfurt, Paradigma Ariadné

A fiatal építészek (Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid) eddig leginkább meghökkentő húzásaikkal hívták fel magukra a figyelmet, mint amilyen ez az alternatív terv is volt a Gellért-hegyre. Itt nagyobb teret kapott Magyarország, mint Lipcsében, amit ki is használtunk. A tervezők a kettős évforduló kapcsán (1887-ben született, 1967-ben halt meg) Kassák Lajost idézték meg a munkájukkal. Az avantgárd festőművész és költő formáiból sikerült egy befogadható teret létrehozni, amely akár egy közönséges kávéházként is felfogható.

Ugyanakkor akárhonnan nézzük, mindenhonnan egy másik absztrakt képet rajzol elénk. Ezt a játékot a különböző nyílások csak fokozzák: ezeken betekintve ismét más „Kassák-képet” varázsolhatunk magunknak, ahogy az az alábbi videón is látszik:

Az idei évben megint csak izgalmas téma várható, az apropót aligha találja ki bárki, de izgatottan várom, hogy beszámolhassak arról is. Meglátjuk, milyen lesz Lipcsében március 15. és 18. között a magyar stand.

A borítóképen a a 2016-os Lipcsei Könyvvásár magyar standja, fotó: Danyi Balázs / Collegium Hungaricum Berlin. Ha érdekel a magyar építészet és dizájn, kövesd az Urbanistát a Facebookon!