Egy Zsolnay- és egy Herendi-díszkút fog állni a József nádor téren

A József nádor térről nem túl sok jót hallottunk az elmúlt években: a legtöbbet a fák kivágása, majd a fölösleges mélygarázsépítés miatt került a hírekbe (teljesen jogosan: minek növelni a parkolóhelyek számát egy nehezen megközelíthető, belvárosi területen, amikor ezen a környéken a cél épp a forgalom csillapítása lenne?). Most viszont kaptunk két látványtervet arról is, hogyan fog kinézni. Legalábbis két klassz szökőkútról, amelyek a térre kerülnek majd. Számomra igazi meglepetések, ráadásul kellemes meglepetések voltak.

A József nádor tér a Belváros egyik legrégebbi sétatere, mely Hild József és Pollack Mihály városrendezési tervének köszönhetően  nyerte el mai formáját, és amelyet Széchenyi István javaslatára egyből a korzózóknak adták át. Ennek ellenére valahogy soha nem volt kitalálva, mindig csak az elhanyagolt mostohatesója volt a Vörösmartynak. Miközben sétálós és forgalomcsillapított területek veszik körbe (Vörösmarty tér, Erzsébet tér, Deák Ferenc utca, Váci utca, Duna korzó, a Belváros új főutcája tengely stb.) valahogy soha nem sikerült bekapcsolni ebbe a forgalomba.

Az átépítés egyik céljaként azt jelölte meg Belváros-Lipótváros önkormányzata, hogy turisztikailag vonzóbbá teszik a teret. Ennek egyik érdekes húzása lesz, hogy két új szökőkutat helyeznek el rajta. A díszkút mindig remek dolog, ezek ráadásul különlegesek lesznek: a két legismertebb magyar porcelánmanufaktúra, a Herendi és a Zsolnay készíti őket. 

Hogy milyen anyagi konstrukcióban készülnek a szökőkutak, azt egyelőre nem tudni, de mindkét cégnek boltja van a téren, szóval nekik reklámnak sem utolsó. Mi mindenesetre jobban járunk velük, mint egy-egy megállító táblával. 

Na de lássuk az alkotásokat!

Zsolnay Porcelánmanufaktúra: Herkules kút

Hogy a híres pécsi manufaktúra köztéri alkotást készít, egyáltalán nem meglepő. Rengeteg épületen vannak jelen a kerámiáik (a legismertebbek ugye Lechneréi), de Zsolnay-díszkútból is készült jó pár az elmúlt bő egy évszázadban. A legtöbb persze Pécsett van, de Szombathelytől Szabadkáig, Dunaújvárostól Debrecenig számos helyen adnak, vagy adtak egykor vizet. Budapesten is akad néhány, az egészen egyszerűtől a díszesebbig, de egyik sem olyan cifra mint ez lesz.

A Herkules-kút eredetije Herkulesfürdőn, az Alpár Ignác tervezte fürdőépületben áll 1887 óta. Több másolata is létezik, ezek közül a legismertebb a pécsi Zsolnay N egyedben található. Az így néz ki:

A neoreneszánsz szökőkút egyik előképe alighanem a visegrádi Herkules-kút lehetett Mátyás palotájából, persze itt félreismerhetetlenül megjelennek a Zsolnay-jegyek és a korszellem.

Herendi Porcelánmanufaktúra: Élet fája

Míg a Zsolnay egy híres 19. századi kútjához nyúlt vissza, a Herendi egy visznylag újjal rukkolt elő. Érthető, hiszen nem nagyon tudtak a régi formákhoz fordulni: teljesen más utat jártak be, mint a pécsi manufaktúra, náluk soha nem volt hangsúly a köztéri alkotásokon. (Igaz, mint arra Eszter felhívta a figyelmemet a poszt megjelenése után, Veszprémben áll egy hasonló kompozíciójuk 2009 óta.)

A leírása szerint elég izgalmas lesz: egy rozsdamentes acélvázra kerülnek a porcelántestek, a bubókat (amiket nézhetünk bimbónak, virágnak vagy gyümölcsnek is) éjszakánként belülről kivilágítják. A medence is mintás lesz és "habosító fúvókák" fodrozzák majd benne a vizet.

Nekem azért tetszik, hogy ennyire más karakterű lesz a két szökőkút. Nem csak az eltelt 130 év olvasható majd le a kettő közti különbségből, de az is, hogy mennyire más a színvilága, motívumkészlete és karaktere a két műhelynek.

Hogy a tér milyen lesz, az még kiderül, de ezzel a két díszkúttal midenképpen eredeti karaktert kölcsönöznek neki.

Érdekel mi épül Budapesten? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!