Mitől sikeres egy agglomerációs település?

Gyál vagy Vecsés a jobb? Folytatódik vitánk az új parcellázásokról

2018.03.06. 09:30
27 hozzászólás

Vasárnap jelent meg az Urbanistán a Budapest környéki új parcellázásokat elemző cikkünk, amelyben elsősorban a közlekedési adottságok alapján vizsgáltuk, hogy melyik területnek milyenek a fejlesztési adottságai. A módszertanból adódóan csak néhányt települést érinthettünk, és azokat sem elemezhettük az összes szempont alapján. Ugyanakkor Erdős Zoltán, a Városi Metamorfózisok bloggerének anyaga tökéletes vitaindítónak bizonyult.  A cikk kapcsán Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője küldte el gondolatait. Hozzászólása annál is inkább aktuális, mert nem is olyan rég publikáltak egy elemzést, mely azt mutatta be, hogyan, hol és miért kapott lendületet ismét az agglomeráció terjeszkedése. De át is adjuk neki a szót.

"Érdeklődéssel olvastam ezt az összefoglalót, de hiányoltam a körképből a fővárossal szomszédos dél-keleti agglomerációs településeket, nevezetesen Vecsést és Gyált. Évtizedek óta hevesen versengenek egymással, harcolnak a különféle kormányzati és uniós forrásokért. Változó sikerrel profitálnak földrajzi adottságaikból – és növekszik a lakosságuk.

Tőkevonzó képessége mindkettőnek jó, Vecsésen a repülőtér vonzáskörzetébe (irodaparkba és logisztikai központokba) tucatszám települtek szállítmányozó és gyártó, kereskedő cégek, Gyálon a logisztika az erősebb (Tesco, Prologis), de vannak gyártó világvállalatok is. A betelepült cégektől származó iparűzési adó egy részét főleg Gyál tudta erőteljesebben felhasználni különféle infrastrukturális és szociális fejlesztésekhez, illetve jobban lobbizott a kormánynál, így járási központ lett – több központi pénzhez jutva.

Mindkét településen dinamikusan fejlődik a lakóingatlanok piaca, részben ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően, illetve azért is, mert még alacsonyabb átlagárak vannak, mint Budapesten, tehát van honnan feljönni. Vecsés ugyanakkor „közelebb” van Budapesthez, mert sokkal jobb a vonatközlekedése, Gyál a lajosmizsei vonalon van, amit elhanyagolt a kormányzat.

Vecsésen már a harmadik lakópark épül, Gyálon inkább a romos házak lebontásával keletkező, nem túl nagy méretű telkekre felhúzott ikerházas beépítés kezd teret nyerni. Ez ellen sajnos semmit nem tesz az önkormányzat, így a belső utcákban nagyon nagy sűrűségű területek jönnek létre. Gyál jelenleg az M5-ös autópálya felé terjeszkedik, ám hiába van négy BKV-járat is a városban, az új körzetet (még) nem érintik. A fővárosba vezető Nagykőrösi út pestszentimrei szakaszára a négy járaton kívül rázúdul a rengeteg kiköltöző (és Pesten dolgozó) lakos autója. Sok embert ez tart vissza a kiköltözéstől.

Új parcellázásokra várhatóan a két település közötti mezőgazdasági területeken kerülhet sor, de ehhez jó lenne valódi egyeztetést kezdenie az illetékes városvezetőknek, bevonva a szomszédos budapesti kerület vezetőit is, hogy összehangolják a különféle hosszútávú fejlesztéseket."

Reméljük, hamarosan újabb szakértői véleményekkel folytatódhat az agglomerációról szóló cikksorozatunk.  Érdekel, mi történik a magyar városokkal? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!