Munkagépekkel mentek neki az Olof Palme Háznak

Ijesztő a videó, de valójában műemléki rekonstrukció zajlik

2018.03.12. 13:05
12 hozzászólás
Egy vágókép a helyreállítási munkákat bemutató videóból
Egy vágókép a helyreállítási munkákat bemutató videóból
Fotó: Végh Attila / youtube

Elég brutális, munkagépes, épületkibelezős videót kaptunk az Olof Palme Ház felújításáról, amin hivatalosan december óta "műemléki rekonstrukció zajlik". A vágóképek szerint sem a tetőt, sem a közfalakat nem nagyon kímélték a munkák során. Most akkor mi ez? Lerombolás és újraépítés, mint a Közlekedési Múzeumnál? Szerencsére egyáltalán nem erről van szó.

A ma Olof Palme Ház néven ismert épület eredetileg Műcsarnoknak épült a Városligetbe, az 1885-ös Országos Általános Kiállításra, amikor a Pecsa őse is. A Pfaff Ferenc tervezte ház csilivili, neoreneszánsz ékszerdoboz lett, tele Zsolnay-díszekkel, de nagyon hamar kiderült, hogy eredeti funkciójának nem igen felel meg. Egyrészt túl kicsi volt, másrészt nem volt könnyű megközelíteni. Pedig az első komolyabb átalakítás során átpakolták a főbejáratát az egyik oldalról a másikra, hogy a Stefánia felé nézzen, de ez sem segített. A huszadik század során elég sok funkciója volt, amelynek során rendszeresen alakítgatták, főleg a szocializmus éveiben. Az állapota nem volt valami fényes, az épületdíszeket keresztbeverő ereszcsatornákról és vezetékekről már az Urbanistán is volt egy adag fotó vagy hat éve. Szóval a helyreállítása már érett egy ideje, a kérdés csak az volt, hogy minek nyíljon újra.

Mostoha sorsának az a legfőbb oka, hogy igazán jól sehogy nem lehet hasznosítani: túl szép és túl értékes helyen fekszik ahhoz, hogy egyszerű raktárként, műhelyként vagy irodaként működjön, de túl kicsi és nehezen megközelíthető ahhoz, hogy valami turistalátványosságot telepítsenek bele. Nem véletlen, hogy sokáig a Liget-projektben is egy nagy kérdőjel volt a helyén (amihez azért évi 50 ezer látogatót terveztek). Aztán egy darabig vendéglátóhely/kávéház funkciót emlegettek, amihez az ideiglenes ideköltöző Kertem kitűnő tesztüzemmódnak tűnt.

Tavaly ősszel aztán végül bejelentették, hogy  Millennium Háza néven a századfordulós aranykort fogják megjeleníteni. A sajtóközlemény szerint lesz benne egy több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett, amit vetített képekkel, meg AR-rel (kiterjesztett valósággal) turbóznak fel. Lesz benne kávéház pódiumszínpaddal, meg egy kis konferenciaterem. Oké.

A munkák decemberben el is indultak, ám a hétvégén ezt az ijesztő videót kaptuk a "műemléki rekonstrukcióról":

Sebtiben megkérdeztem egy műemléki felújításokkal is foglalkozó építész ismerősömet, hogy szerinte ez rendben van-e. Ő első blikkre kicsit gyanúsnak nevezte az egészet, főleg nem értette, miért kapják le a tetőt és szedik le a födémet, illetve hogy vajon mi lesz az eredeti díszítőfestményekkel - ha esetleg voltak ilyenek.

Pfaff Ferenc tervein látszanak az eredeti felülvilágítók
Pfaff Ferenc tervein látszanak az eredeti felülvilágítók
Fotó: kitervezte.hu

Nos, rövid utánajárással kiderült, hogy hasonló esetről van szó, mint a Lóvasútnál, ahol sokan megijedtek a falbontástól, pedig csak utólagos toldásokat távolítottak el az épületről. Itt is erről avn szó, ugyanis eredetileg az egész épület felülvilágított volt, vagyis tetőablakai voltak, melyek jó része eltűnt az elmúlt évszázadban. 

A Városliget Zrt. tájékoztatása szerint: "Az eredeti 1885-ös kiállítási épület földszintes háromhajós csarnok volt, kiemelkedő középső résszel, végigmenő, felülvilágított keresztcsarnokkal és sarokrizalitos zárótömbökkel. A háborús pusztítások után 1954-től a - Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnak székhelye lett. 1958-61 Bardon Alfréd tervei alapján teljes mértékben átalakították A részben alápincézett részt lesüllyesztették és kiegészítették, boltozatát vasbeton síkfödémmel váltották fel, új nagy teherbírású födém és tartószerkezettel látták el. A tetőszerkezetet elbontották és megemelték, hogy osztószinteket létesíthessenek új födémekkel. Azért, hogy az átalakítás kívülről ne annyira látszódjon, a párkányokat részben felemelték. A belső térosztás tehát a főfalak elbontásával gyakorlatilag teljesen eltűnt. A volt háromosztatú tér nagy, felülvilágított szobrászműhely és két szintnyi irodaszárnnyá változott. Az épület bejárata ekkor került át a mai Olof Palme sétány felőli oldalra, a régi bejárat helyén rámpát és gazdasági bejáratot alakítottak ki.

A tervezett Millennium Háza
A tervezett Millennium Háza
Fotó: Városliget Zrt

A rekonstrukció célja az eredeti épületkontúr (tetősík, párkányszint visszaállítása), a homlokzat helyreállítása mellett az eredeti belső térrendszer visszaállítása. A rekonstrukció során a megmaradt eredeti elemek, a külső falak, a homlokzat téglaburkolata és Zsolnay kerámia elemei megtartásra, helyreállításra és pótlásra kerülnek a restaurálási terv szerint. A belső térben teljes szerkezeti falakat is érintő átépítés volt, így az eredeti fotókon látható díszítőfestések sem maradtak meg.  A központi előcsarnok díszítőfestése a szakrestaurátori terv és kutatás (fotók stb.) alapján tud megvalósulni."

Szóval úgy tűnik, ez most egy üdítő kivétel: műemléki értékek rombolása helyett valóban helyreállítás zajlik.

Érdekel mit építenek és bontanak Budapesten? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!