A Horváth Mihály téri madonnás ház

Bámulatosan sok minden történt ezen a kis józsefvárosi téren

2018.04.29. 12:24
14 hozzászólás

Budapesten, a Tavaszmező utca és a Horváth Mihály tér szegletén áll egy régi, klinkertéglás meseház, oldalfülkéjében Madonna-szoborral. A Szent József templom mögött még a vidéki Józsefvárosban járunk, ódon épületek, vadszőlő, az ablakokban muskátli. A vakolat pereg, az idő áll, vagy legalábbis évtizedekben mérik: a cukrászda ötven, a patika legalább száz éve működik. A sarokházban egy bolhapiacon vásárolt és a Fortepannak adományozott hagyaték miatt jártunk, évszázados család- és háztörténetet találtunk.

A Budapest100 valami ilyesmit keres és mutat be az idén is: a terek, a terek övezte házak, a bennük élők és történeteik lesznek a főszereplők május első hétvégéjén. A Horváth Mihály téren lesz épülettörténeti séta és intenzív helytörténet bárasztalok mellett. A programfüzet elkészült, lapozzattok bele.

Mária Terézia tér, bolhapiac, Horváth Mihály tér

A negyvenes években készült, bolhapiacon talált fotók közül kettőn is feltűnik a Horváth Mihály (akkor Mária Terézia) tér részlete, de sokáig kérdés maradt, hogy kik lakhattak a decens berendezésű polgári lakásban. A Fortepan fórumozóinak most is sikerült nevet kötni az íróasztala mögött dolgozó, bajuszos férfihez, és az önfeledten bájos háziasszonyhoz. A megoldást a falon látható grafikák hozták: Komjáti Gyula rajzai A sipotei Golgota című, 1930-as évek elején megjelent könyvhöz készültek. A romániai rabmagyarok történetét feldolgozó mű szerzője pedig dr. Gartner Károly. Ő és felesége, Weigand Irén látható a fotókon.

Gartnerékről a családdal rokonságban álló, mai is a harmadik emeleti lakásban élő Szilágyi Erzsébet, és Nagy Júlia mesélt nekünk. A Fortepanon felbukkant fotók számukra is újak voltak, bár néhány bútort és festményt felismertek. A beszélgetésen tulajdonképpen Gartner Károly unokája is részt vett: a zenész, szövegíró, dalfordító Muzsay András halála előtt nem sokkal jegyezte le, amit a családról és a házról tudott.

Az erdélyi származású csukási Gartner Károly 1936–ban vette feleségül Weigand Irént, a Székesfővárosi Vízművek tisztviselőnőjét, aki nyolcvanévesen is bejárt idegen nyelven levelezni. A családban Lamának becézett nő az első házasságából származó lányával, Mariettával költözött be a Tavaszmező utcai házba.

Gartner Károlyt a harmincas-negyvenes években leginkább az első világháborús élményeiből táplálkozó, tizennégyezer magyar hadifogoly pusztulását leíró A sipothei Golgota című visszaemlékezései miatt emlegették. De szerzett ő feleségével együtt magyar nótát is Cseresznyevirág címmel, volt igazgató a Phönix Csokoládégyárban, volt a Bethlen István-féle Nemzeti Egység Pártja országos igazgatója, majd 1938-tól a Székesfővárosi Községi Élelmiszerüzem vezetője.

A második világháború után hőmérőket forrasztott, majd bedolgozott, csatosüvegekhez való zárókupakokat készített. A visszaemlékezések szerint talán a negyvenes évektől, talán már korábban, a Mária Terézia tér 11-ben működtette a Hazai Szikvíz és Üdítőitalok Üzeme nevű vállalkozását.

„Itt készült olasz licence alapján az eredeti Bambi szénsavas üdítőital is narancs, citrom, málna és meggy ízzel. Az üzemet 1952-ben államosították, leszerelték, odaadták a Margitszigeti Ásványvíz üzemnek – ebből lett aztán a Bambi néven forgalmazott és elhíresült kátrány ízű szörp”– írta az unoka.

A plakáton is olvasható Mária Terézia (nem sokkal később már Horváth Mihály) tér 11. a híres Szkalla-ház. A tulajdonos patikuscsalád Örkény Istvánék jó ismerőse, a Macskajáték szereplőinek névadói.

A műépítész családja 123 éve él itt

Amikor bekéretőztem a házba, csak annyit tudtam, hogy a fotókat a második vagy a harmadik emeleten készíthették. Becsengettem hát a másodikon, hogy megkérdezzem, nem ismerős-e a Gartner név, és hogy kinézhetek-e az ablakon. Nehéz eldönteni, hogy melyik lehetett a furcsább kérdés, de legalább Biblia nem volt a kezemben. Viszont a legmeglepőbb, hogy Görög Ágnes nyitott ajtót, a sarokházat tervező és építtető Balázs Ernő leszármazottja

Balázs Ernő, a századforduló ismert építésze 1895-ben vásárolta meg a Tavaszmező utca 1. szám alatti épületet, amelyet az évek során többször átalakított, majd 1903-ban új háromemeletes lakóházat emeltetett a régi helyén. Balázs országszerte tervezett iskolákat, bérházakat és templomokat, sőt a Terézvárosban telefonközpontot, a Józsefvárosban víztornyot. 1930-ban bekövetkezett haláláig lakott a Horváth Mihály téri sarokházban, családtagjai társaságában – ugyanis a legtöbb lakásban rokonok éltek.

A Balázs-dédunoka irányított tovább az egykori Gartner-lakásba, ahol Muzsay András jegyzeteiből felelevenedett a ház negyvenes és hetvenes évek közötti élete. A Paff, a bűvös sárkány fordítója úgy emlékezett, szintenként eredetileg csak két lakás volt, melyek kettéválasztása már a két világháború között elkezdődött.

A földszinti üzletekhez általában egy-egy udvari lakás is tartozott. A harmincas években ifj. Trom Aladárnak temetkezési, exhumálási, halottszállítási és kegyeleti cikk üzlete, később Meszler Józsefnek cipész-, Vendler úrnak szabóműhelye, Csapanda Dánielnek esküvői ruhakölcsönzője volt az épületben. A félemeleten sokáig egy kurva lakott, aki az ablakából kikönyökölve szerezte vendégeit.

A cukrászda az üzletben lógó régi fotó szerint korábban is ekként működött. Sarokházat nem sütnek, de az apró, porcukros hold mennyei, a kávéhab a tortahabnyomóból jön, tömény boldogság.

Az ötvenes években több művész lakott a bérházban: a Hintónjáró szerelem elfeledett sztárja és Makk Károly egykori felesége, Medgyesi Mária színésznő, aztán Kiss Angyal Ernő zeneszerző és felesége, Nemes Rózsa nótaénekes. Kiss Angyal az 1939-es Ott, ahol zúg az a négy folyó című kissé irredenta sláger szerzőjeként a háború után korrepetálásból élt. A műteremlakásban sokáig Edvi Illés Jenő festő lakott egykori modelljével és későbbi feleségével, Gizellával. Majd Bernáth(y) Sándor képzőművész, a Bizottság együttes egyik tagja és a magyar techno atyja költözött ide.

Az udvari részen, a „toronyban” volt a kétszintes házfelügyelői lakás, az alagsori konyhába belső csigalépcsőn lehetett lejutni. A házfelügyelő hosszú ideig az a Zsófi néni volt, akit még a Balázs család vett fel.

Nemcsak művészekből, hanem beszélő nevű lakókból is több akadt, Kiss Angyalékon kívül itt voltak még Okosék.

Okos úr azért emlékezetes számomra, mert 1956-ban, amikor a szovjet tankok a Tavaszmezőn vonultak, megpróbált kilesni a kapu nagy rácsos-ovális ablakán. Azonnal golyót kapott a homloka közepébe, a holttestet három napig kerülgetni, a vértócsát átlépni kellett, ha valaki ki akart menni a házból”– írta Muzsay.

A halottakat csak később lehetett eltemetni, a Fazekas Mihály gyakorlóiskola előtt kialakított ideiglenes tömegsírba.

Az eltűnt ház és a józsefvárosi fiúk kedves tere

A talált képek helyszínének beazonosítását segítő kép a Szent József templomot, a távolban a Baross utca részben eltűnt házait és jobbra a szintén már csak néhány fotón látható földszintes, kiugró kis házat mutatja. Az épület 1958-ban már elég romos volt, valamikor ezután bonthatták le. Ma foghíjtelek.

A tér legrégibb épülete a római katolikus templom, ebből eredt első elnevezése (Templom tér). 1878-tól Mária Terézia, 1947 óta Horváth Mihály tér. Molnár Ferenc, a századforduló legismertebb nagykörúti születésű írójának kedvenc játszóhelye lehetett.

A Mária Terézia téren áll a józsefvárosi templom, két kedves, régi tornyával, nekünk, józsefvárosi fiúknak legédesebb gyerekkori emlékünk, a templomtér közepén.”

A Pál utcai fiúkból sem hagyta ki az innen szálló „lágy harangszót”. De más emlékek és titkok is vannak. 1921-ben az akkor még igencsak külteleknek számító Kálvária téren lakó irodistalány, Tanner Ilonka a templom íve alá bújva kapta meg első menyasszonyi csókját Babitstól a Centrálban lezajlott furcsa leánykérés után. A negyvenes években Gobbi Hilda a templom alatti alagúton jutott be a Magdolna utcai Vasas székházba.

A plakátért köszönet a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak.  Még több történet, nyitott terek és kapuk várnak május 5-6-án, a Budapest100-on. Ha pedig többet olvasnál Budapest történetéről, kövesd az Urbanistát a Facebookon!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?