Budapest a jobb vagy Debrecen?

Attól függ, milyen úthálózatot szeret. Íme 25 magyar város útjainak tájolása

2018.07.20. 17:43
18 hozzászólás

Nagyon izgalmas ábrákkal tarolta le az internetet nem is olyan rég Geoff Boeing, amerikai várostervező mérnök. Egyszerűen diagramokra vitte fel egy rakás amerikai nagyváros úthálózatának tájolását, majd a nép nyomásának engedve, csinált egy merítést a világ nagyvárosaiból is. (Ez utóbbiban Budapest is szerepel, mint azt Kolozsi Ádám ki is posztolta a múlt héten.)

Senkit ne tévesszenek meg elsőre az ábrák, ezekről nem lehet leolvasni, hogy mondjuk délre vagy északra vezetnek-e az utcák a város közepéből kiindulva. Csak azt, hogy milyen a tájolásuk. Vagyis egy keletre vagy nyugatra vezető út ugyanúgy kelet-nyugatinak számolódik - ennek megfelelően mindegyik körábra középpontosan szimmetrikus.

Viszont két dolgot le lehet olvasni azért mindegyikről:

  • mennyire tart egy irányba az utcahálózat (egy sima kereszt a legegyszerűbb, négyzethálós úthálózatot feltételezné, a teljesen kitöltött kör pedig azt, hogy minden irányra egyformán sok út van tájolva), és hogy
  • annak jellemzően milyen a tájolása.

Mindezt már hetek óta tudja minden netező, akit egy kicsit is érdekelnek a települések, de most egy kedves olvasónk igazi meglepetést küldött: megcsinálta ugyanezt magyar városokra

Az eredmény meglepett. Az Egyesült Államok és a világ nagyvárosait bemutató ábrák ugyanis azt sugallták, hogy a mesterségesen, tervezőasztalon született nagyvárosokra jellemző elsősorban a rácsszerkezet és az ennek megfelelő kereszt alak. Mint amilyen az USA legtöbb nagyvárosa, vagy a fenti ábrán mondjuk Toronto. Azokban a diagramok viszont, amelyekben "több a kék", vagyis több irányba is vannak tájolva az útjaik, organikus fejlődésű, régi városokat feltételeznek. Amilyen mondjuk Róma.

Lássuk viszont az alábbi ábrát. A szocialista iparvárosok - Miskolc, Ózd, Tatabánya - egyáltalán nem sablonos útszerkezetűek, szemben mondjuk Debrecennel vagy Szombathellyel, amelyekről nem feltételeznénk ezt.

A jelenségnek több magyarázata is lehet. Egyrészt ugye ezeknek a városoknak a jó része nem ma született, elég csak Miskolc gótikus templomára vagy a diósgyőri várra gondolni. Másrészt a szocializmus éveiben erőltetett városfejlesztés nem az utcahálózatokról szólt. Az 50-es években még szinte középkori kisvárosokat terveztek, később pedig visszatértek a háború előtti modern elvekhez és az új lakótelepekkel gyakorlatilag megszűntek az utcák

Ám a legfontosabb szerintem az, hogy a magyar városok

úthálózatának tájolását elsősorban a földrajzi adottságuk határozza meg.

Ózd domborzata például rendkívül összetett, nem véletlenül hívják a hét domb városának. Miskolcot szintén kanyargó vízfolyások jellemzik, és van olyan része ami gyakorlatilag alföldi síkon fekszik, miközben egyes negyedei hegytetőre épültek. Ezeket az összetett formákat nem lehet sakktáblaszerűen leképezni utakkal.

Ezzel szemben mondjuk Debrecen formáit semmilyen akadály nem befolyásolja. Ennek a városnak még csak egy nagyobb vízfolyáshoz sem kellett igazodnia. Majdhogynem tökéletes észak-déli és kelet-nyugati lehet a tájolása, szinte iránytűt lehet ne igazítani hozzá (már ha lehetne az iránytűt igazítani).

És szerintetek mi a legizgalmasabb a fenti diagramon?

Érdekelnek a városok? Kövesd az Urbanistát Facebookon, Twitteren, vagy újabban akár Instagramon is.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!