Mitől is nagy szám a turai kastély felújítása?

tura kastely latkep 01
2018.09.05. 10:55
17 hozzászólás

Ritkán kap akkora figyelmet egy műemlék épület felújítása, mint a turai Schossberger-kastélyé, melynek híre most bejárta a sajtót. Persze a nagy érdeklődés elsősorban a tulajdonosnak és a felújítást végző cégnek szól. A BDPST Zrt. viselt dolgairól itt írt az Index, de minket természetesen most sem ez, hanem maga az épület érdekel. Ha már ilyen sokat emlegetik, és valószínűleg emlegetni is fogják, nem árt rendbe tenni néhány fogalmat vele kapcsolatban, mert még a sajtóközleményben is írnak szamárságokat róla.

Ki építtette?

Schossberger Zsigmond második generációs, zsidó nemes volt. A család vagyonát és rangját az apja szerezte meg termény-nagykereskedőként. Neki már bárói cím jutott, fel is merült benne természetesen, hogy a ranghoz most már egy impozáns vidéki kastély is dukál (történetüket amúgy tök jól megírta Sarkadi Zsolt).

Persze nem volt ezzel egyedül. A XIX. század második felében Magyarországon – akárcsak egész Európában, sőt picivel később Amerikában is  nagyon felpörgött a kastélyépítés. Nem csak az újonnan nemességet szerzett polgárok akartak ősinek látszó fészkeket építtetni, hanem mindenki, aki megtehette. 

Ez volt a historizmus nagy korszaka, és hát hol lett volna nagyobb szükség a régi formákat felelevenítő stílusra, mint épp a kastélyoknál. Ekkoriban rengeteg újat építettek, illetve számos régit építettek át romantikusabbra és ősibbnek látszóra. Ugyanakkor már a kor legmodernebb felszereléseit rejtették el bennük: sokuk kápolnatornya valójában víztorony volt, fel voltak szerelve villanyvilágítással, központi fűtéssel, étellifttel stb. Teljesen úgy, mint a nagyvárosi bérpaloták.

Ki tervezte?

A turai kastélyt sokáig Ybl Miklós alkotásának tartották, de mint néhány éve kiderült, tévesen. Alighanem ugyanarról a jelenségről van szó, mint amikor egy ingatlanhirdetésben Makovecznek mondanak minden organikus családi házat, vagy bármit, amiben van néhány látványosabb fagerenda. Ybl Miklós korának legkeresettebb, legjobb és legtöbbet foglalkoztatott kastélyépítésze volt, nem csoda, hogy minden menő kastélyt az ő nevével akartak még vonzóbbá tenni. 

Sisa József egy 2006-os tanulmányban tisztázta az építész személyét (magam is ebből merítettem a legtöbb információt a házról), akit Bukovics Gyulának hívtak. Az erős másodvonalhoz tartozott, és olyan épületek fűződnek a nevéhez, mint a Földművelésügyi Minisztérium (emlegettem is a nevét ezzel kapcsolatban), a Kodály körönd egyik kupolája vesztett palotája, vagy az a Reáltanoda utcában álló ház, ahol Kincsem lakott. 

Ennek ellenére a közlemény nem is említi az alkotót, csak annyit ír:

az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült.

Ez ráadásul nem is igaz. Bár az építész valóban dolgozott Ybl mellett, egy ideig a titkára is volt, és könnyen lehet, hogy ezt a melót is a mestere szerezte neki, de 1883-ban már hosszú évek óta független volt tőle, saját irodát vezetett. Szóval

igazságot Bukovics Gyulának!

Milyen az épület?

A ma megjelent sajtóközlemény szerint ez egy „hazánkban egyedülálló, klasszicista stílusban épült kastély", ami annyiban igaz, hogy nincs még egy  klasszicista kastély" Magyarországon, amelyik valójában neoreneszánsz. Kicsit neobarokk elemekkel tűzdelve. Az ilyenen azért egy ingatlanhirdetésnél is felszisszen az ember.

A turai kastély stílusában leginkább a Loire mentiekkel rokon, sokan az Operaház kistestvéreként" emlegették. Persze ebben szerepet játszhat az is, hogy sokáig azt hitték, Ybl alkotása. De persze az is oka lehet, hogy ugyanúgy a reneszánsz formákból merített mindkét építész.

Van amúgy egy izgalmas elmélet, amelyet Őrfi József ír le az Ybl összesben. Szerinte a Bukovics tervezte kastély tömegformálása „zsúfoltnak mondható", túlzottan hangsúlyos a tetőzet összhatása", és nincs olyan jól megszerkesztve az egyes részek közti hierarchia", ahogy azt a mestertől megszokhattuk. Viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a kastély pálmaházát maga Ybl Miklós tervezte – ez szerinte színvonalával, szabályos, arányos tömegformálásával simán lehet az ő munkája. 

Az biztos, hogy az épület emlékeztet Ybl ókígyósi Wenckheim-kastélyára, mely talán a legszebb neoreneszánsz kastély hazánkban, és a maga korában az egyik leghatalmasabb, legimpozánsabb épület volt egész Magyarországon. Sisa viszont egyértelműen egy angliai épületet, a buckinghamshire-i Halton House-t jelöl meg mintának. Azt nem mondanám, hogy laikus szemmel olyanok, mint két tojás, de a szerkezetük valóban hasonló. Ahogy írja:

„Megegyezik ugyanis a sajátos és (ismereteink szerint) másutt elő nem forduló alapképlet: hosszúkás, hegyes tornyokkal ékes, francia neoreneszánsz-neobarokk stílusú főépület, melynek hossztengelyéhez nyaktaggal csatlakozik az olasz reneszánsz kápolnát idéző télikert. (Az angliai kastélynál a télikertet már lebontották.) "

Az biztos, hogy Schossberger Zsigmond valami divatosat és frisset akart építeni, márpedig az angol kastélyt épp abban az évben fejezték be, amikor itt hozzákezdtek a munkához. Ráadásul az építői a Rothschildok voltak. Ők szintén zsidó polgárokból váltak fényűző épületeket emelő főurakká, vagyis a példaképei lehettek a dinasztiaépítésben.

A ház persze ennek megfelelően a legjobban felszerelt, hiszen pénz gyakorlatilag nem számított. A már emlegetett luxuskiegészítők mellett érdemes megemlíteni, hogy ezen a házon egészen innovatív módon, tükrös napcsapdákkal vezettek le fényt az alsó szintekre, ahogy azt mostanában szokás megint.

Persze nem csak ettől fontos ma a ház. A hazai kastélyok között mindenképpen az egyik legszebb, leglátványosabb, egyediségével a többiek közül messze kimagasló, és a pusztulók között a leginkább megmenthető állapotban maradtak egyike.

Mi lesz vele?

Az épület sorsa szokásos magyar kastélysors, németekkel, szovjetekkel, állami céggel, értelmetlen funkciókkal és rendszerváltás utáni elkallódással. Az elmúlt években leginkább magyar és külföldi forgatások helyszíneként volt ismert, az egykori pálmaházban pedig esküvőket tartottak.

Mindenesetre mázlija van a háznak, hogy megmenekül.

A közlemény szerint megoldották az épület utólagos szigetelését, amire azért volt szükség, mert "az épület alagsorában másfél méteres víz állt, amely a 6-8 réteg romos aljzatbeton-rétegen keresztül szivárgott be az épületbe". A másik fontos lépés, hogy helyre rakták a bonyolult tetőszerkezetet. Az elemek egy része tehát új, de a húsz hatalmas kéményt például az eredeti téglákból rakták fel ismét. Törekedtek a történelmi hűségre: az új tető fedőelemeit is abból a palabányából hozatták, ahonnan az 1800-as évek végén is ideszállították az építőanyagot. (Dicséretes, Bukovics egy másik, sokkal látványosabb helyen levő, műemlék épületénél magasról tettek erre.)

A tervek szerint hotelként nyitják meg jövőre. Hogy ezt miért kell úgy körülírni, hogy „19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpont", azt nem tudom, de mindegy is. Engem önmagában egyáltalán nem zavar, ha nem lesz múzeum minden kastélyból, eredetileg sem azok voltak. Ráadásul ennél azt ígérik, hogy előre meghatározott nyílt napokon látogatható lesz majd az épület és a park.

Na igen, a park! Hogy mennyire fontos egy kastélypark, arról már elég sok szó esett az Urbanistán. Helyreállításuk költsége törtrésze az épületekének, de a megjelenéshez, az összhatáshoz többet tudnak hozzátenni.  Elvileg itt is helyreállítás következik. A közlemény szerint „a rekonstrukció érinti a szintén műemlékvédelmi státuszt élvező kastélyparkot is, amelybe már eddig is – az eredeti állapot mentén – több száz növényt telepítettek a szakértők".

Jó lenne, ha igaz lenne. A park egészen különleges volt ugyanis, állítólag Nagy-Magyarországot mintázta. Nem csak a domborzatát követte, de még az őshonos növényeket is annak megfelelően telepítették, hogy azok hol fordulnak elő hazánkban. Felteszem, mindeközben a kötelező tájképi kastélykert „előírásainak" is megfelelt a park (erre enged következtetni több egzotikus faj), szóval elég egyedi mutatvány lehetett. Nem tudom, mekkora terület maradhatott meg az eredeti parkból, de ha van rá lehetőség, nagyon remélem, hogy helyreállítják.

Borítófotó: BDPST-sajtóközlemény. Érdekelnek a magyarországi kastélyok? Kövesd az Urbanistát Facebookon, Twitteren, vagy újabban akár Instagramon is.

Zubreczki Dávid / Urbanista (@zubreczkidavid) által megosztott bejegyzés,

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?