Száz éve majdnem összejött a magyar kézműves IKEA

Kozma Lajos és a Budapesti Műhely alkotásaiból nyílt kiállítás a Műcsarnokban

2018.09.14. 08:03
3 hozzászólás

Vannak nagyszerű zenekarok, amelyek rövid útkeresés után megtalálják a saját hangjukat, azután kézzel-lábbal próbálják eltitkolni az első albumaikat, hogy valaha is játszottak mást, mint ami a védjegyükké vált. Ilyen mondjuk a Kraftwerk. Aztán vannak olyanok, amelyek a legkülönfélébb stílusokban próbálták ki magukat, de mindegyikben maradandót alkottak, és épp ettől kerek az életművük. Ilyen mondjuk a Beatles.

Kozma Lajos építész, grafikus, iparművész messziről nézve olyan mint a Kraftwerk, de valójában sokkal inkább a Beatleshez hasonlít. Mindenki a mostanában divatos, modern házairól ismeri, amiket a harmincas években tervezett, pedig a tízes években is egészen különleges dolgokat művelt. A hetven éve elhunyt művész emlékére nyílt most kiállítás a Műcsarnokban.

Azok többségének, akik hallották már Kozma nevét, alighanem modern villái, nyaralói, vagy épp a nagyszerű Átrium mozi épülete ugrik be. Pedig teljesen más területeken is alkotott maradandót. Elsőre talán furcsa lehet, hogy az az ember, aki ilyen nyaralót tervez (ezt ráadásul magának), ...

003 Lupasziget nyaral%C3%B3 1934
Fotó: Tér és Forma / Wikipedia

...meg ilyen kereskedelmi egységet (mint arról korábban szó esett), ...

004 Bp.V.Vad%C3%A1sz u 29 %C3%9Cvegh%C3%A1z
Fotó: Tér és Forma / Wikipedia

...az amúgy ilyen bútorokat készítsen,...

92 147 1 sha5923
Fotó: S.Haranghy Ágnes / Műcsarnok

...vagy épp ilyeneket:

63 253 1-2 sha9421-23
Fotó: S.Haranghy Ágnes / Műcsarnok

Rendben, a két korszak közt eltelt tíz-húsz év, de szó sincs éles törésről, hátat fordításról, meg a múlt takargatásáról. Tulajdonképpen folyamatos változással jutott el a letisztult formákig, anélkül, hogy valaha is meg kellett volna tagadnia korábbi önmagát. A sokszínűséget már tanulóként magába szívhatta, Párizsban Henri Matisse mellett tanult festeni, itthon pedig a Fiatalok néven emlegetett hallgatói csoport alapítója lett, és Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Mende Valér és Tátray Lajos társaságában, a magyar népművészetből kiindulva "támogatta a megújulás eszméjét". (A csoportot mi is emlegettük Bábolnay kapcsán.)

74 98 1 ujmkod2148
Fotó: Műcsarnok

Kozma Lajos egész életében komplex otthonokat álmodott meg, vagyis mindent, ami a lakáshoz tartozik. Ha házat tervezett, akkor a kilincstől a postaládáig mindent kitalált. Ha megbízást kapott, be is rendezte azokat, de olyan részletességgel, hogy még akár dísztárgyakat is készített a maga tervezte szekrény polcaira.

Első igazán komoly lakberendezési munkája a Rózsavölgyi Zeneműbolt belsőépítészeti kialakítása volt 1912-ben, mely sajnos mára megsemmisült. Ez annyira sikeres volt, hogy 1913-ban megalapított a Budapesti Műhelyt. Ez a legtöbb Kozma-életrajzban félmondatos kitérő a nagy művek bemutatása előtt, de most tulajdonképpen csak erről a különleges szövetkezetről nyílt kiállítás a Műcsarnok kamaratermében.

A Budapesti Műhelyben nyolc-tíz faszobrász, asztalos, kárpitos dolgozott mellette.

Bútorok, lámpák, tükrök kerültek ki innen, melyekre nem csak a stílus, de a magas színvonalú kialakítás is jellemző volt. A Kozma-barokk fogalommá vált.

Persze nem csak a barokkból merített a tervező: a reneszánsz, a klasszicista és a biedermeier formakincs egyaránt megjelent munkásságában, keverve az egész a magyar népművészet elemeivel. 

Annak ellenére, hogy régi motívumokból gyúrta egybe stílusát, Kozma mindig is nyitott volt az újra, és képes volt bármibe belefogni. Textiltervezést például soha nem tanult, de belekóstolt abba is. Sajnos mindössze egy, általa tervezett szövet maradt fenn máig (egy vitrin hátfalán), de ez is igen innovatív: az anyagba szőtt fémszálak nem aranyak vagy ezüstök, hanem alumíniumok. 

Kozma Lajos remekül kitalálta a vállalkozást. Gondosan kidolgozta a cég teljes arculatát a logótól (ahogy akkoriban hívták, a szignettől) a levélpapírok fejlécéig. A kétszintes Szabadság téri bemutatóteremhez olyan gyönyörű portált álmodott meg, hogy annak önmagában komoly reklámértéke volt (ezt Dévényi Tamás rekonstruálta 1998-ban). Odabenn nem csak ki voltak állítva a bútorok, hanem képzeletbeli lakások voltak berendezve a felszerelésekkel, akár csak ma mondjuk az IKEA-ban.

Kozma a kor legnevesebb fotósával, Pécsi Józseffel fényképeztette végig a berendezést és a bejáratot, a felvételeket pedig egy igényesen összeállított katalógusban mutatta be. A szövegeket szintén egy sztárral, az újságíróként és színpadi szerzőként is ismert Vitéz Miklóssal íratta meg. A műhely bevezetését profi reklámhadjárat kísérte tehát, aminek köszönhetően nem csak a hazai, de a német nyelvű, külföldi lapokban is komoly visszhangja volt.

Kár, hogy a nagy műgonddal készített lakberendezési tárgyaknak nem kedvezett a kor, bármennyire is okosan találták ki a vállalkozását. Magasabb gazdasági érdekek azt kívánták inkább, hogy egy évvel a szövetkezet megalakulása után essenek egymásnak a világ hatalmai. 1914-ben Kozma is bevonult és tüzérként szolgált négy évig. Az ekkoriban készített miniatűrök, amiket feleségének Elzának festett, szintén láthatók a kiállításon. A háború után, a Tanácsköztársaság idején a Művészeti Direktórium tagja lett, után viszont elvesztette egyetemi katedráját. Majd a világválság szűk esztendői következtek. Szóval nem nagyon mentek a dolgok. Egy ideig kísérleteztek ugyan olcsóbb termékekkel, de hamarosan feladták.

Bár felfoghatnánk pusztán kudarcként is a Budapesti Műhely történetét (ahogy a legtöbb félmondatos leírás hivatkozik rá), de a kiállítás anyaga a bizonyíték rá, hogy milyen maradandó értéket hoztak létre néhány év alatt.

A Műcsarnok kamaratermében rendezett kiállítás kurátora Kozma legnagyobb ismerője, Horányi Éva. Nagy szeretettel válogatta egybe a tárgyakat, amelyek többségét az Iparművészeti Múzeum őrzi, de az Építészeti Múzeum, a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és a Kozma Lajos Faipari Szakgimnázium is beszállt az együttműködésbe. Van néhány tárgy, amelyeket nem Kozma tervezett, hanem maga is gyűjtött (keleti képek például), és van néhány igazi kincs, ami csak most látható először a nagyközönségnek.

A kamaraterem egyik felében hagyományos kiállítás látható, fotókkal, dokumentumokkal, vitrinekkel, "műtárgyakkal". Na persze elég szerencsés helyzetben van az a múzeum, ahol az üvegszekrény maga is kiállítási tárgy: a gyönyörűen faragott tárlót, amiben most grafikái láthatók, maga Kozma tervezte az Iparrajziskola számára.

A kiállítás másik fele viszont olyan, mint amilyen egykor a Budapesti Műhely maga lehetett: három berendezett szoba idézi fel egyszerre a kort, a tárgyak használatát és az egykori kiállítótermet. Az egészet fehér zsinórokból függesztett falak osztják fel képzeletbeli szobákra. Nem csak ügyesen határolnak azzal együtt, hogy átengedik a fényt, de kifejezetten szellemes megoldással teszik izgalmassá látványt - anélkül, hogy előtérbe akarnának tolakodni.

A Kozma Klasszik névre keresztelt kiállítást december 2-ig lehet megnézni a Műcsarnok kamaratermében. Ha már emlékév van, több esemény is kapcsolódik hozzá, melyek közül a legfontosabb egy konferencia lesz a Design Héten, október 8-án és 9-én.

Kövesd az Urbanistát Facebookon, Twitteren, vagy újabban akár Instagramon is.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Zubreczki Dávid / Urbanista (@zubreczkidavid) által megosztott bejegyzés,

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?