Zalaegerszegen áll még a Marx-szobor

Sőt itt van Európa egyetlen Ho Si Minh-emlékműve is. 12 izgalmas alkotás

Azt hiszem, minden városnak vannak izgalmas szobrai. Vannak, amiket szinte az egész ország ismer, vannak, amiket szinte csak a helyiek. Abban viszont közösek, hogy a legtöbbjük fenn van a  Köztérképen , ahol ezeket gyűjtik lelkes önkéntesek. Szóval, mielőtt elindultunk Zala megyei túránkra a Mi Vidékünkkel, megkértem  Pál Tamás  alapítót, hogy segítsen kiválasztani pár izgalmas alkotást. Ő aztán ajánlott igen sokat: szépeket és kevésbé szépeket, dicső és kevésbé dicső korszakok emlékeit, amelyek azonban mind nagyon érdekesek. Aztán persze egy-kettővel én is kiegészítettem a listát, ha már belebotlottam valami különlegességbe. Az első körben lássunk pár szobrot és emlékművet Zalaegerszegről!

Gébárti szoborpark: séta remek asszociációkkal

Kissé kiesik a városból, de akinek ideje van rá, annak érdemes ellátogatni ide. Kellemes kirándulóhely a tó partján, ahol ráadásul vagy húsz köztéri szobrot láthatunk kies környezetben, melyek az ezredforduló környékén készültek az. Az első munka Szabolcs Péter Szélforgója volt 1992-ben, a fenti képen pedig Budahelyi Tibor Ganz Ábrahám emlékére című munkája látható. Műlapok itt.

A Kertvárosi Legenda. Lovas vagy Pegazus? 

"Egyik személyes kedvencem itt. A szobor története lassan bomlik csak ki..." - írta róla Tamás, és mi csak a fejünket vakartuk a helyszínen, hogy vajon mire gondolt. De ígérem, megkérdezem tőle. (Megkérdeztem, mint kiderült a szobor születésére utalt, hiszen évtizedek teltek el az első modell megalkotása, és a köztéri alkotás felállítása között.) Számomra a leginkább az volt a különös benne, hogy bizonyos szögből egy lovat és a lovasát látom, más szögből viszont egy Pegazust. Götz János eredeti alkotása amúgy egy kisebb méretű, beltéri szobor voltMűlap.

Ho Si Minh, a kommunista Lao Ce 

"Másik személyes kedvencem itt. Marton László '76-ban avatott szobra, amivel az akkori politikai vezetés reagált a vietnami háborúra." - írta Tamás, és teljesen egyetértek vele. Ez tényleg jól sikerült alkotás, amely a nemzetvezetőnek a távol-keleti bölcs imidzsét hangsúlyozza. Pedig lehetne akár egy Rejtő-regény szereplője is: három évig matrózkodott egy gőzösön, volt kertész, pincér, fotós és kazánfűtő. Aztán egy ország vezetője lett és francia idegenlégiósokkal kellett harcolnia. Állítólag ez az egyetlen Ho Si Minh-emlékmű egész Európában. Az biztos, hogy manapság is fontos szerepet játszik a diplomáciai kapcsolatok ápolásában. Műlap.

Ad Astra, az újrahasznosított kedvenc 

Ez a csillagokba sóvárgó fiú alighanem a kedvenc alkotása lehetett Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak. Nem csak azért mert több példányban elkészítette, leginkább síremlékekre (a legismertebb márványból volt és Horthy István emlékére állították fel Siófokon), de a saját sírjára is ezt kérte végrendeletében. Itt Zalaegerszegen párban áll a múzeum előtt egy másik népszerű alkotásával, a Vénusz születésével, amelyet szintén többször bronzba öntöttek. Születés és halál egymás mellett. Műlap.

Gondolkodó. Hát lehet így gondolkodni?

Ha gondolkodás és szobor, akkor ugye Rodin, pedig nálunk is van pár hasonló témájú alkotás. Például Rózsa Péteré Zalaegerszegen. Kifejezetten nyakatekert alakzatban ül, inkább valami értelmetlen jógapóz ez ,mint bármi, amibe az ember csak úgy belefeledkezik. És mégis nagyon klassz, legalábbis engem megragadott. Csuhai Istvánt is, aki a blogján egy egészen hosszú posztot szentelt neki, összevetve egy hasonló témájú budapesti művel. Műlap.

Két zsáner: Szabó Gyula, kefekötő és a Sakkozók

Korunk legjellegzetesebb köztéri alkotása a zsánerszobor. Ezeket arról lehet felismerni, hogy pont úgy néznek ki, mint a sétálóutcákban a fémesre kent képű pantomimesek, de akkor se mozdulnak meg, ha pénzt dobunk nekik. Zalaegerszegen kettő is van, az egyik Szabó Gyula, kefekötőt ábrázolja a piacon, a másik két sakkozót a Dísztéren. Az előbbi tulajdonképpen kedves emlék, mert hát tényleg ott dolgozott az öreg évtizedeken keresztül, és piac most is ugyanúgy működik mint egykor. A kofák épp úgy veszik körbe a szobrot, mint hajdanán Szabó Gyulát.

A Sakkozókat viszont nem nagyon indokolja semmi. Ráadásul - mint arra a Köztérkép komentelői felhívták a figyelmet - ha már ennyire veszettül gondolkodnak mindketten, akkor lehetett volna valami izgalmas állást is felállítani, mert az első lépés előtt azért még nem nagyon van min.

Amiben érthetetlenül közös a két szobor, az a méretük. Nem tudom, miért kisebb mindhárom figura az életnagyságúnál, főleg ha már ilyen zsánertémát választottak ábrázolni. Műlap itt és itt.

Marx szobrát már körbenőtte a kert. Jobb is így

Egészen szimbolikus, hogy a szocializmusban félistenként tisztelt német filozófus szobra fénykorában még uralta az egész domboldalt. Manapság viszont már olyan jótékonyan körbenőtte a növényzet, hogy az ember könnyen elsétál előtt az utcán. Nem is baj. Nem csak azért, mert a tanai felett eljárt az idő, hanem mert nem valami jó alkotás ez. Nem tudom, mi lehetett a koncepció, hogy ilyen böszme lett, mintha hátulról be se fejezték volna: á mindegy, onnan nem nézi senki sem. Persze azért örülök neki, hogy ha ilyen eldugottan is, de van egy Marx-szobor Egerszegen, bármennyire nem komálom én se. Mégiscsak az ilyen kis titkok miatt város igazán egy város. Műlap.

Űrhajós-emlékmű, a galaktikus útjelzőtábla

Nem tudom, ki, hogy van vele, ez a szobor kifejezetten tetszik nekem. Klassz rajta a sokféleképpen értelmezhető ellipszis, a lyuk, a gömb, és persze a talapzatán/nyelén/csóváján végigkacskaringózó Ciolkovszkij-jóslat a Naprendszer meghódításáról, mely amúgy a nagy orosz tudós sírján is szerepel. Műlap.

Megrázó II. világháborús emlékmű

Elképesztően sok II. világháborús emlékmű van az országban, én is láttam már rengeteget. De ennél megrendítőbbet még soha. Béres János alkotásán egy boltív alatt meztelen férfi fekszik a sárba süppedve. Lehet mondani, hogy a háború az dicsőséges, a halál meg ugye hősi, és akik meghaltak, azok büszkén és önfeláldozóan tették, lehetőleg a csatában, roham közben. De valójában mindennél jobban kifejezi a háború lényegét ez a lecsupaszított, magára hagyott, védtelen test. Tényleg nem tudom alkottak-e már jobbat ebben a témában. Műlap.

A pszichedelikus, több dimenziós Pillangó

Ez a jópofa lepke - amelyik simán lehet, hogy valójában négy összebújó lepke - egy játszótéren áll. Hadnagy Györgynek amúgy egészen sok szobra van Zalaegerszegen, melyek meglepő módon egészen sokféle stílust képviselnek. A nőfejű lepke, a Sejt és a hasonlóképpen négyes rendszerben álló, gigantikus óriáspáva például ezzel az alkotással rokon. A Szent László viszont teljesen hétköznapi fafaragvány. Első ránézésre Szent Kristóf is, de azért azért az övre akasztott mobiltelefonja és a zoknival felvett szandálja kicsit kizökkenti az embert. Műlap.

IV. Béla, az oszlopos király 

Egészen különös, és nagyon sok gondolatot ébresztő szobor IV. Béláé. Mindössze 150 centis, de vagy két-háromszor ekkora talapzaton áll, annak szerves folytatásaként. Nem magyaráznék bele semmit, annyi minden kavarog bennem róla a felszegett tekintettől, a kardot tartó (húzó?) karjain át, a talapzatán látható kezekig. Az eredeti terv szerint a Vizslaparkban (igen, ez a neve) terveztek egy történelmi sétányt, mely a városhoz kapcsolódó személyeknek, eseményeknek állított volna emléket. Ebből csak Béla szobra, meg az úgynevezett Címerház készült el. Ez utóbbi Dévényi Sándor építész alkotása, akiről már esett szó a blogon, és aki amúgy a talapzatot tervezte Palotás József királya alá. Műlap.

Országépítő, a közadakozásból épült ellenkirály

Nem csak IV. Béláé kitűnő királyszobor Zalaegerszegen, de van egy remek Szent István is erre. A története elég kacifántos. A millenniumra akart a város egy szobrot az államlapítónak. Pályázatot írtak ki, amit a szakmai zsűri egybehangzó véleménye szerint Fischer György terve nyert meg. A város vezetői mégis inkább  Seres János–Szórádi Zsigmond öt méter magas, kéttonnás szobrát állíttatták fel. A polgárok ebbe nem nyugodtak bele: először magánszemélyek és helyi vállalkozások dobták össze a pénzt, majd sikerült állami támogatást is szerezniük hozzá. Végül 2002-ben felállították az Országépítőt. Klassz lett. Műlap.

Nektek melyik tetszik a legjobban? Vagy melyik az a fontos, érdekes vagy különleges egerszegi alkotás, ami kimaradt? Jöhetnek a kommentek. Ha pedig még többet olvasnátok magyar városokról, 

kövessetek Facebookon, Twitteren, vagy Instagramon.

Neked is van témád a saját megyédből?
Küldd el nekünk!