Új helyre kerül az Úttörő Áruház legendás világtérképkútja

Kovács Margit legizgalmasabb épületkerámiái

2019.06.04. 18:30 Módosítva: 2019.06.04. 21:23
5 hozzászólás

Gyermekkorom meghatározó élménye volt az Úttörő Áruház kerámia díszkútja. Először is, nagyon szerettem az olyan térképeket, amiken különböző figurák voltak ábrázolva, ez pedig pont ilyen volt (itt lehet tanulmányozni a részleteket). Persze a hihetetlenül erős ideológiai töltet akkor nem jött át.

Fel sem tűnt például, hogy Kovács Margit simán lehagyta az egész amerikai kontinenst a világtérképről. Az sem szúrt szemet, hogy a térképen az egész világot beragyogja a gigantikus vörös csillag fénye. Sőt, a világításba kisebb alcsillagok is besegítenek, leginkább természetesen Moszkvából. A tökéletes politikai inkorrektség jegyében, Afrikában és Ausztráliában pucér bennszülötteket fényesít a sugárzás, míg Koreára egy szuronyos puskás katona hívta fel az áruházba lépő gyerekek figyelmét.

7 úttörökút
Fotó: Kovács Margit új állandó kiállítás, FMC

Azaz csak hívta volna, ha tudja! Mert hogy a mi figyelmünket a teknősök és az aranyhalak kötötték le. Ugyanis a medencében a tengerekben

tényleg víz volt halakkal, alattuk bedobált pénzek, a szárazföldön pedig teknősök sütkéreztek.*

Ez egy mai gyerek figyelmét is hosszan le bírná kötni, szóval könnyű elképzelni, milyen hatása lehetett ránk. Vagy még inkább azokra, akik évtizedekkel korábban léptek az 1950-ben megnyitott Úttörő Áruházba.

A Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca legendás áruházait ma már hiába keresnénk. Bezárt az Otthon, a Corvin, a Lottó. A Versenyben Libri, a Csillagban egy Tesco működik. Az Úttörőnek pedig nyoma sem maradt. Egész megdöbbentő, hogy hagytak lebontani 2006-ban egy ennyire jellegzetes homlokzatot Budapest főutcáján, hogy a helyére egy hotel+irodaház kombót húzzanak fel

Egyedül a díszkút maradt meg, azt az építkezés után visszahelyezték többé-kevésbé oda, ahol volt, az új passzázs egyik csendes, elhagyatott belső udvarába. Persze nem hogy halak, de víz sincs benne, elég nehéz észrevenni, és egy olyan üvegtető fedi, amitől rálátni sem könnyű, normálisan fotózni pedig szinte lehetetlen. Úgy tűnt, el is felejtette a város, hogy létezik. 

Az Úttörő Áruház díszkútja eredeti helyén.
Az Úttörő Áruház díszkútja eredeti helyén.
Fotó: Kovács Margit új állandó kiállítás, FMC

Ám most úgy néz ki, fordulat áll be a történetében, a díszkút végre méltó helyére kerül. Mint megtudtam, a nemrég újra megnyitott szentendrei Kovács Margit Múzeumba viszik még idén. Igaz, halak sajnos ott sem fognak úszkálni benne. Viszont ha már szóba került, érdemes megnézni Kovács Margit több köztéri alkotását is, hiszen korántsem ez volt az egyetlen, amit épületek díszítésére készített. A már emlegetett új szentendrei kiállításon ezzel is foglalkoznak, és el is küldtek egy csomó anyagot hozzá. Ezekből válogattam ki néhányat.

Halászó fiú, 1932

A Halászó fiú szobra a Ponty utcában
A Halászó fiú szobra a Ponty utcában
Fotó: Kotricz Tünde / Köztérkép

A budapesti épületszobrok egyik fénykora a harmincas-negyvenes évekre esett, amikor az egyszerű, modern homlokzatokat egy-egy kicsiny, de hangsúlyos alkotással dobták fel. Kovács Margitnak számos ilyen kerámiája született akkoriban – ez is ilyen. Témája a helyszínre rímel, hiszen a Ponty utcában áll a ház. Az utcáról amúgy nem is olyan rég esett szó az Urbanistán, mikor elveszítette egy szakaszán a kockakő burkolatot, és ezzel régi hangulatát is. Még több kép és infó az alkotásról itt.

Szent Flórián, 1935

A Ponty utcai ház építésze Hámor István volt, aki három évvel később a fejlődő Újlipótvárosba, a Katona József és a Hollán Ernő utca sarkára tervezett egy bérházat. Erre is Kovács Margit készített kerámiát, amely ezúttal témájában nem az utcák nevére utal, hiszen azokat akkoriban is pont ugyanígy hívták. Még több kép itt található róla.

A régi postaházhoz, 1937

Dombormű a régi postaházhoz a Régiposta utcában.
Dombormű a régi postaházhoz a Régiposta utcában.
Fotó: Neszták Béla / Köztérkép

A Régiposta utcában áll egy nagyon menő épület, melynek tervezője a nagyszerű bútortervező-építész, Kozma Lajos és Dénes Vilmos volt. Ennek a főbejárata fölé került 1937-es épültekor egy Kovács Margit-kerámia, a fentiekhez hasonló szellemben, mely a Halászó fiúhoz hasonlóan megidézi az utca nevét. Ezen amúgy egy apró szójátékot is elrejtett a keramikus: a monogramját a kilométerkőre tette: KM 1937. Bővebben itt.

Van egyébként még hasonló utcanévre rímelő épületdísze ebből a korból. Pár sarokkal odébb látható 1939 óta a Felszállott a páva dombormű a Vármegye utcában – utalva az ismert népdal első sorára.

Híradó mozi, 1939

A New York-palota mellett, az Erzsébet körút és a Dohány utca sarkán működött 1939-től a Híradó mozi, mely olyan volt, mint ma egy hírtelevízió: vég nélkül ismételték benne a híreket, és a műsorfolyamába bármikor be lehetett kapcsolódni. Aztán a tévék térhódításával befellegzett ennek a műfajnak, és a Híradó is átalakult hagyományos filmszínházzá Horizont néven, majd mikor a mozik kora is leáldozott, végleg bezárt.

Hogy mikor került a vetítővászon két oldalára Kovács Margit egy-egy műve, azt nem tudom, de szerencsére ma is ott vannak. Balra a világ-, jobbra a magyar történelem nevezetes eseményei vannak kiemelve, mindenféle tematikában, ahogy az egy filmhíradóban is szerepelhetne. Szent István nevének említése, na meg úgy általában a magyar történelmi események kiemelése azt sugallja, hogy a nyitással egy időben készülhettek.

Magyarország-térkép, 1950

A hegyeshalmi Magyarország igazi kuriózum, melyet ma már sajnos csak fényképekről ismerünk. Kovács Margit szocreál korszakában készült, akárcsak az indítónak bemutatott világtérkép az Úttörő Áruházba. A határállomás külső főfalát burkolta be a 800 mettlachi kockából álló Magyarország-térkép, amely

tulajdonképpen egy termékbemutató volt, az ország kirakata.

Szerepeltek rajta a fő ipari és mezőgazdasági központok, termékek, turisztikai látványosságok és szórakozási lehetőségek, míg a bal oldalon egy kenyeret és virágot tartó pár SALVE felirattal köszöntötte az érkezőket. Érdekes kompromisszum a latin nyelv és a szocialista építkezés összekapcsolása, na meg a pár viselete is: a férfialakon a szocialista realista művek tipikus munkásünneplője látható, a nőn viszont népviselet.

Kovács Margit Magyarország-térképe Hegyeshalmon
Kovács Margit Magyarország-térképe Hegyeshalmon
Fotó: Kovács Margit új állandó kiállítás, FMC

Érdekes, hogy talán mert az ország nyugati kapujáról volt szó, sokkal kevésbé erőltetett dolgokat emeltek ki, mint az országon belüli kommunikációban. Belefért mondjuk a bögyös sellő, vagy épp a jáki templom is. Simán el tudom képzelni, hogy a göcseji fazekasságot maga Kovács Margit lobbizhatta bele a kompozícióba. Mielőtt elhelyezték volna Hegyeshalmon a térképet, bemutatták a budapesti közönségnek is. A határállomás épületét sajnos 1982-ben lebontották, valószínűleg ekkor semmisült meg a kerámia is.

Körtánc, 1957

A hatalmas inotai erőmű mellé az ötvenes évek végén készült el a művelődési ház, mely már nem annyira a szocreál, hanem az újraéledő modern szellemiségét képviselte. Ebben látható mind a mai napig a vidám kavalkád: anyák, juhászok, gyerekek, tánc, szerelem. Ekkor már nem követelték meg, hogy minden alkotásnak legyen valami szájbarágósan közvetlen szocialista üzenete. Még több kép és infó itt van a domborműről. Hasonlóan felszabadult hangulata van az egy évvel később készült Badacsonyi szüretnek is, mely az Építészpincét díszíti a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában, az Ötpacsirta utcában.

Játékok, 1959

Kovács Margit Játékok című alkotása a fóti Gyermekvárosban
Kovács Margit Játékok című alkotása a fóti Gyermekvárosban
Fotó: Deim Balázs / Kovács Margit új állandó kiállítás, FMC

A Fóti Gyermekvárosban tíz új óvodát építettek, és a tervek szerint mindegyikbe neves művészektől szerettek volna alkotásokat. Kovács Margit Játékok című műve is ide került eredetileg, igaz, ma már nem az óvoda falán, hanem a Gyermekváros központi épületének egyik tárgyalójában van. A felkérés úgy szólt, hogy a hároméves gyermekek lelkivilágának megfelelő témákat ábrázoljon, ennek szellemében készült el a 12 négyzetméteres, terrakotta falikép.

Ülő Madonna, 1972

A hetvenes években már annyira elszakadtak a szigorú szocialista megkötésektől, hogy olyan vallásos témájú kompozíciókat is lehetett állítani, mint amilyen ez, a Tárnok utca 18 alatt. Igaz, inkább csak történelmi szempontokat figyelembe véve kerülhetett ide.

A múzeum ismertetője szerint „a várnegyedben található középkori ház homlokzatán a Budapesti Történeti Múzeum kutatásai 1957-ben tártak fel egy barokk kori szoborfülkét, benne egy szoborposztamenssel. A fülke eredeti festésének – zöldeskék alapon arany csillagminta – visszaállítása után a főváros felkérése alapján a Képző- és Iparművészeti Lektorátus Kovács Margitot bízta meg a hiányzó fülkeszobor elkészítésével. Ő végül két korongolt, formázott szobrot készített, melyek közül a zsűri a helyszíni adottságokat figyelembe véve a barokk homlokzathoz jobban illő Ülő Madonnát választotta, így a másik, Gótikus Madonna című alkotás a Kovács Margit hagyatékba került.”

Budavár ostroma, 1977

Budavár ostroma az Ostrom utcánál
Budavár ostroma az Ostrom utcánál
Fotó: Neszták Béla / Köztérkép

Kovács Margit halálának évében állították fel ezt a művet, mely stílusában és tematikájában visszanyúlik a kezdetekhez, akár 45 évvel korábban is készülhetett volna. Igaz, nem egy modern ház, hanem a budai vár falának oldalába helyezték el a Bécsi kapunál, az Ostrom utcában. A kerámia nemcsak témájával utal az utcanévre, de szövegesen is: „Neve Buda vára ostromának emlékét őrzi”.

Persze Kovács Margitnak ennél jóval több, épületet díszítő alkotása van, és életművének csak tört részét teszik ki ezek. Aki többet szeretne megtudni róluk, annak az újranyílt szentendrei kiállításon érdemes körülnézni.

*A sütkérező teknőcökről megoszlanak a vélemények. Egyes kollégák szerint az egészet víz borította, teknősök nem voltak, a halak pedig a kontinensek fölött is át tudtak úszni. Na persze én nem így emlékszem, de írjátok meg, ti hogy emlékeztek!

Érdekel az építészet? Kövess Facebookon, vagy Instagramon.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!