Gyönyörű képeken egy magyar monostor tündöklése és bukása

3D animáció készült az Ópusztaszeren állt épület történetéről

török 3 1200
2019.06.06. 05:11

Egy buszos osztálykirándulás résztvevőiben egészen biztos nem hagy mély nyomot az ópusztaszeri monostor maradéka. Lássuk be, az emlékhely tele van újabb kori látnivalókkal, amikkel nehezen versenyez az a néhány falmaradvány, ami ezen a fotón látható:

Az ópusztaszeri bencés monostor romjai
Az ópusztaszeri bencés monostor romjai
Fotó: opusztaszer.hu

Pedig évszázadokon keresztül tulajdonképpen ez volt a látnivaló a környéken, csak éppen elbánt vele a történelem, mint a magyar középkor emlékeinek többségével. A törökök az Alföldet pusztították el leginkább, így erre a területre különösen jellemző, hogy az egykori templomokból, kolostorokból, várakból csak csekély falmaradványok maradtak.

A 3Dpast.com, amelyik kiállításokon vetített, történelmi témájú animációs filmek gyártására állt rá, Mátyás király budai várával aratta első sikereit, aztán csinált mindenféle más animációkat is (itt írtam róluk kicsit bővebben). Legújabb munkájuk Ópusztaszer templomáról, majd a köré épült monostorról és településről szól. 

Varga Rolandék animációs csapatát ezúttal az Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark két régésze, Turda Gábor és Szabó Dénes Kristóf segítette a modellezésben, ők lektorálták a videóban megjelenő épületek történelmi hitelességét. Néhány képkockát megkaptunk a filmből, melyeken jól látszanak a változás lépései. 

Ópusztaszernek már a neve is csodálatos, hiszen minden tagja valamilyen történelmi emléket rejt. Eredetileg ugye Szernek hívták. Anonymus szerint itt ejtették szerét az első országgyűlésnek Árpád vezetésével (ahogy azt a romantikus XIX. századi fordításban megfogalmazták). A Puszta- előtag viszont akkor kerül egy település neve mellé, ha elnéptelenedik - így történt ez később Szerrel is Az Ó- pedig arra utal, hogy a település később nem pont ugyanott éledt újjá, ahol eredetileg állt, hanem kicsivel odébb. A régit pedig így különböztetik meg az újtól. Ópusztaszer mellett is van Pusztaszer, ahogy Óbuda mellett is van Buda.

Jurták Ópusztaszeren: Anonymus szerint itt ejtették szerét az ország dolgainak, innen a név
Jurták Ópusztaszeren: Anonymus szerint itt ejtették szerét az ország dolgainak, innen a név
Fotó: 3dpast.com

Hogy pontosan milyen történelmi eseménynek adott otthont Szer, azt nem tudni, de ami egészen pontosan van ábrázolva a fenti képen, és legalább ennyire érdekes, az a Tisza a háttérben. Ma már kilométerekkel odébb folyik, de a folyószabályozás (pontosabban a Tisza gátak közé szorítása) előtt Szer még folyóparti település volt.

A jurtavárosok nem maradtak meg sokáig a Kárpát-medencében, aminek sokak szerint elég gyakorlati oka volt: ami a száraz belső-ázsiai pusztákon tökéletes építőanyag, az a párás levegőjű, csapadékos Kárpát-medencében jóval kevésbé tartós.

Mint az emlékpark honlapján olvasható összefoglalóból kiderül, a területen Ond leszármazottai, a Bor-Kalán nemzetség telepedett meg. Ez nem túl ismert név, bár a család leghíresebb tagjáról mindenki hallott: ő volt Bánk bán. Ám az első templom már jóval előtte, az 1100-as években megépült.

Épül a szeri monostor első temploma
Épül a szeri monostor első temploma
Fotó: 3dpast.com

A fenti képen épp épül, mint egy tisztességes fejlesztgetős stratégiai játékban. Az ilyen emberi vagy állati erővel hajtott, kerekes darukról mindig id. Bruegel Bábel tornányak építése című képe jut eszembe, amelyen tökéletesen tanulmányozható a középkori építőipar minden vívmánya. Maga az építmény amúgy nem túl különleges, ez az első kis templom szinte bárhol máshol állhatott volna a kora középkori Magyarországon. Persze pont ezért is érdekes végignézni a fejlődését. 

Az alábbi fantáziakép a kedvencem. Ezen az látszik, hogy nem csak hogy közel feküdt a monostor a Tiszához, de saját kikötője is volt. Érdemes amúgy megnézni légi felvételen a környéket, a szántókból ma is szépen kirajzolódnak a lemetszett kanyarulatok, elzárt holtágak.

A monostor tiszai kikötője
A monostor tiszai kikötője
Fotó: 3dpast.com

Szer nem pusztán falu volt, hanem komoly mezővárossá fejlődött az évszázadok alatt. Ennek oka, hogy fontos logisztikai központ volt: nem csak folyami kikötőként működött, de azon az úton feküdt, amely Budáról Szegedre, és onnan a Balkánra vezetett.

Fénykorában az Alföld egyik legnagyobb és legpompásabb egyházi intézménye lehetett az itt működő bencés monostor. Ebben alighanem nagy szerepe volt a területet birtokló nemzetség egyik legnevesebb tagjának, Kalánnak, aki elég nagy lobbista lehetett. Volt pécsi püspök, esztergomi érsek, a királyi kancellária megszervezője és vezetője (ma úgy mondanánk, hogy az ország miniszterelnöke), Dalmácia és Horvátország kormányzója, sőt rábízták a keresztes hadak vezetését is 1214-ben, de azt valószínűleg valahogy elbliccelhette, mert már hatvanéves volt.

Ópusztaszeren a kutatók a "királyi udvar építőmestereinek keze nyomát" vélik felfedezni, szóval kihasználhatta udvari helyzetét. Jó kapcsolatot ápolt Anonymusszal is, így az sem kizárt, hogy a krónikás Szert egész egyszerűen azért írta bele a Gestába, mert jóban volt a település tulajával.

Fénykorában Szer az Alföld egyik legpompásabb egyházi épületegyüttese volt
Fénykorában Szer az Alföld egyik legpompásabb egyházi épületegyüttese volt
Fotó: 3dpast.com

A fenti képen teljes pompájában látszik a monostor. Ha valóban így nézett ki, akkor olyan impozáns lehetett, akár a jáki vagy a somogyvári kolostor. A háromhajós, négytornyos, márványpadlós, freskódíszes bazilika mintha a Rajna-vidék nagy császári bazilikáinak kistestvére lenne.

Aztán jött a török. Az 1526-os első hullámot még átvészelte a település, bár maga a monostor már ekkor kiürülhetett, ám a tizenötéves háborúban teljesen elpusztult. A lakosság elmenekült, a törökök helyőrséget telepítettek a monostor maradványaiba. Az Alföldet végigdúló támadás, és aztán a hódoltság hatását jelzi, hogy mind a mai napig ritkásabban vannak falvak erre, mint máshol az országban.

A török váracskává átépített romos kolostor a 16. században
A török váracskává átépített romos kolostor a 16. században
Fotó: 3dpast.com

A korábban itt élők városokban találtak menedéket, majd később tanyák hálózatával vették újra birtokba a vidéket - de ez már egy másik történet. A templom fala egészen sokáig állt, az 1800-as években még egészen biztos megvolt korabeli rajzok tanúsága szerint. Az utolsó pusztítást az ötvenes években kellett elszenvednie a romoknak.

Az elhagyatott rom a török távozása után
Az elhagyatott rom a török távozása után
Fotó: 3dpast.com

A filmet június 9-től vetítik teljes terjedelmében Ópusztaszeren, 3D-ben, de egy rövid ajánló azért felkerült a netre - természetesen két dimenziósan. 

Általában nem szoktam firtatni egy alkotás pénzügyi hátterét, de a 3Dpast.com annyira büszke rá, hogy mindig pályázati pénzek nélkül, korábbi filmjeik bevételéből dolgoztak, hogy örömmel megosztom veletek. Aki teheti, nézze meg Ópusztaszeren az egészet! 

Ha érdekelnek a régi épületek, kövess Facebookon és Instagramon.