Konstantin
12 °C
25 °C

Köszönjük az államnak

2010.01.14. 12:46
A magyar internet történelmének legnagyobb botránya az autópályamatricákkal foglalkozó cég lehúzós akciója. És a dologban sáros az állam is, mert cége felelőtlen, trehány és valószínűleg korrupt is volt.

A történet a múlt héten kezdődött: egy viszonylag régi blogger, Medwe blogjában jelent meg egy írás arról, hogy ha valaki az Autópályakezelő honlapjára téved, hogy interneten vásárolja meg az autóra a matricát, az állami vállalat oldalának címlapjáról minden külön figyelmeztetés nélkül egy magáncég webszolgáltatására kerülünk át, ahol különböző lehúzásgyanús tranzakciókkal traktálnak.

Közbevetett megjegyzés: az Autópályakezelő honlapjának minősége egy külön téma lehetne. Tört magyarsággal írt, kilométerhosszú, apró betűs szövegek, fontos információk PDF (!) fájlba kipakolva, regisztrációs lehetőség (minek, ha vásárolni úgysem lehet itt), totális káosz. És a 'Partnereink' menüpont alatt kiderül, hogy a “portált” négy Zrt., egy minisztérium, és egy koordinációs központ szerkeszti (egyszerre, egy időben?).

De most nem ez a témánk, hanem az, hogy Medwe blogbejegyzése felkerült az Index blogketrecére, mire az Autópályakezelő is felébredt, és eltüntette a nyomokat saját weblapján, a szóvivő pedig azt állította, hogy az internetes matricavásárlás versenypiac, bármilyen vállalkozás bejelentkezhet hozzájuk, és leszerződhet erre a tevékenységre.

Persze kérdés, hogy kap-e hozzá címlapi linket.

A rajtakapott magáncég pedig, alighogy ilymódon elrontották a játékukat, néhány napon belül újból hallatott magáról: leinkasszált több mint százezer, rajta keresztül regisztrált bankkártyaszámot. Ez a vállalat, a PPO azonban soha nem tehetett volna szert százezres ügyfélkörre az Állami Autópályakezelő segítsége nélkül. Megmaradt volna egynek a piti kis lehúzós cégek között, van ebben az országban épp elég ilyen, elég jól megélnek; üzemeltetőik háromévente kicserélik a tízéves mercijüket egy hétévesre, nagyjából ebbe a magasságba lehet ezzel a fajta tevékenységgel, a felhasználók megtévesztésével eljutni.

Ugyanis a felhasználókat a PPO mindenképpen megtévesztette, még akkor is, ha esetleg egy internetes ügyekben tapasztalatlan bíróság a későbbi perekben esetleg igazat adna nekik. Itt nem egérrel ügyetlenkedő nagymamákat (minden tiszteletem az övék, egyébként), és nem nyolcéves, interneten ellenőrizetlenül tévelygő kisfiúkat vertek át. Itt rutinos, tíz-tizenöt éve internetező felhasználók estek áldozatul tömegesen, olyanok, akik heti több alkalommal vásárolnak rutinszerűen hazai és internetes vállalkozásoknál – érintettek vagyunk mi is, mondjuk ki: az Index több munkatársa és főszerkesztője is így járt.

Az ugyanis nem megy, uraim, hogy óriási betűkkel ingyenességet hirdetünk, és az apróbetűs rész nyolcadik oldalán elrejtünk egy trükkösen megfogalmazott jogi csapdát, amire hivatkozva aztán a felhasználó külön hozzájárulása nélkül emelgetünk le pénzeket a bankszámlájáról. Nem megy, legalábbis kulturált országokban ezt nem hagyják. És nagyon remélem, hogy a meginduló perekben a magyar bíróságok döntése azt erősíti meg, hogy mi is közéjük tartozunk. A felhasználó esetleges fizetési kötelezettségeit kiemelten és eltéveszthetetlenül köteles közölni egy szolgáltató, jogállamban ez evidens kell, hogy legyen.

Ha pedig az derül ki a jogi eljárásban, hogy ez a fajta eljárás nem törvénysértő, akkor a következő kormány egyik leggyorsabban teljesítendő feladata lesz az, hogy az elektronikus kereskedelem szabályait aképpen pontosítsa, hogy ez ne történhessen meg. Az eset ugyanis óriási, felmérhetetlen károkat okozott a magyar internetező és interneten kívüli társadalomnak. Idehaza több ezer, vagy inkább több tízezer ember dolgozik azon legalább tíz éve, hogy hirdesse, bizonyítsa: az internetes kereskedelem biztonságos, etikus és gazdaságos. A neten dolgozó cégekben meg lehet bízni, és ráadásul még olcsóbban is meg lehet kapni mindent.

Az internetes kereskedelem terjedésének ügye a magyar gazdaság versenyképesebbé tételének elképesztően fontos területe – azt hittük, ez nyilvánvaló. (Az első komoly pofont ez az ügy egyébként akkor kapta – és ez szintén az Autópályakezelő sara -, amikor az autópályamatricát drágábban kezdték árulni sms-ben és interneten, mint a benzinkutaknál, majd ezt sanda, sunyi módon “kényelmi felárként” indokolták.)

A PPO esete óta pedig internetfelhasználók tömegei fogadkoznak, hogy interneten többet semmit nem vásárolnak. Köszönjük, állam.

És még valami. Érdekes a mintaegyezés a H1N1 oltásának ügyével: ugyanis ott is egy anonimizált tulajdonosi hátterű céggel üzletelt az állam, és a PPO esetében is – bár utóbbi nem a népszerű Cipruson, hanem Svájcban bejegyzett, anonimizált off-shore vállalkozás.

Az effajta üzletek pedig jó eséllyel egyetlen dolgot takarnak - mégpedig azt, hogy a bizniszt az állam egy politikussal köti. Ez az az eset, amikor ok van arra, hogy jótékony homály fedje a tulajdonos kilétét. Kíváncsiak lennénk tehát most is a kérdéses vállalkozás tényleges tulajdonosi körére.