Eszter, Eliza
15 °C
28 °C

Veszélyes vizekre evez a Fidesz

D SOS20171121002
2018.01.26. 19:35
A Fidesz olyan ellenzéki politikusokat akar nemzetbiztonsági kockázatként megbélyegezni, akiknek papírjuk van róla, hogy nem azok, miközben éppen a kormánypárt háza táján bukkantak fel olyanok, akik kockázatot jelentettek. Miközben a kormány propagandája azt harsogja, hogy a Fidesz az egyetlen, aki képes megvédeni a nemzetet, valójában a kormánypárt csinál viccet azokból, akiknek a dolguk a nemzet biztonságának védelme lenne.

Jóllehet kampány van és ilyenkor a politikusok túlzásokba esnek, az, ami csütörtökön a parlament nemzetbiztonsági bizottságának befuccsolt ülésén történt, egy olyan folyamat része, ami nem a kampányban kezdődött és bár valóban cirkusznak és ezáltal akár viccesnek is tűnhet, korántsem az.

Mi történt? Az ellenzék összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot. Ez a parlamentnek egy olyan testülete, ami - ahogy a nevében is benne van - nemzetbiztonsági ügyekről szokott tárgyalni, szinte mindig zárt ajtók mögött. Azért zárt ajtók mögött, mert ha a nemzetbiztonságról van szó és a képviselők esetleg titkosszolgálati, rendvédelmi vezetőket hallgatnak meg, akkor minősített adatok, azaz államtitkok is szóba kerülhetnek. Ez a bizottság gyakorolja a kontrollt a különféle titkosszolgálatok felett. Mindenkit, aki a bizottság munkájában részt akar venni akár politikusként (akár a politikus mellett szakértőként), azt az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) átvilágítja. Ha az AH az átvilágítás végén megállapítja, hogy az illetővel minden rendben van és nem jelent kockázatot, akkor már nincs akadálya annak, hogy az érintett az ülésen részt vegyen.

Tehát akik a bizottságban dolgozhatnak, azoknak papírjuk van arról, hogy nem jelentenek semmilyen veszélyt vagy kockázatot a nemzetre.

Itt érdemes megemlíteni az LMP-s tanácsadó, az afgán születésű, de 4 éves kora óta Magyarországon élő Janan Mirwaist is. Őt is átvilágította az AH, ennek az átvilágításnak az eredménye negatívan zárult. Ennek az lett a következménye, hogy Mirwais nem vehet részt a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésein. Maga az érintett egyébként nem tudja, hogy miért lett negatív az átvilágítás eredménye, de ebben semmi szokatlan nincs. Az átvilágítás végén ugyanis az AH nem indokolja vagy részletezi az eredményt, egyszerűen csak a tényt közli. De Mirwais nem is vesz részt a zárt üléseken, tehát az ő története itt le is zárul.

Nem mellékes ugyanakkor, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban többségben vannak a fideszesek, tehát érdemi munkát csak akkor tud végezni a testület, ha a Fidesz is azt akarja. Ha nem akarja, akkor az ellenzék legfeljebb csak a felszínt kapargathatja. De már a felszín kapargatása is elég elrettentő ahhoz, hogy ha a kormánypárt esetleg hazudni is akar egy témában, akkor legalább legyen egyfajta kontroll.

A csütörtöki ülés eleve egy politikai kampány része volt. Az ellenzéki pártok ugyanis olyan témák miatt hívták össze a testületet, aminek igazából köze nincs a nemzetbiztonsághoz. A Soros-terv nem létezik, így vitatkozni róla vagy levelet írni Soros Györgynek, legfeljebb politikai pótcselekvés, ahogy Orbán Viktor vagy a Fidesz számonkérésének sincs valódi nemzetbiztonsági relevanciája. Ez pedig azt jelenti, hogy az ellenzék is saját politikai céljaira, Orbán Viktor és a Fidesz politikai hazugságának "leleplezésére" használta volna fel a bizottsági ülést, és ezzel nyilván a kormánypárt is tisztában volt. 

A nemzetbiztonsági bizottsági ülésen napirendjének köze nem volt a nemzetbiztonsághoz, annál inkább a politikai kampányhoz. 

Ez viszont nem jelenti azt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság csak a politikai színjátékok helyszínéül szolgálna. Ha ez a bizottság nem ülésezett volna korábban, akkor például nem derült volna ki az, hogy a titkosszolgálatok szerint nem létezik Soros-terv, és ezt csak a kormánypropaganda sulykolja. Mert az odáig rendben van, hogy egy fideszes politikus hülyét csinál magából nagy nyilvánosság előtt, de egy titkosszolgálati vagy rendvédelmi vezető az úgynevezett szakmai hitelét darálja be akkor, ha sületlenségeket igazol, arról nem is beszélve, hogy egy esetleges kormányváltás után csúnyán meg is üthetné emiatt a bokáját.

Részben ezzel is magyarázható, hogy miközben a Fidesz ezerrel tolta a sorosozást, a Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alatt álló rendőrség már nem mert beleállni abba, hogy Soros György a nemzet biztonságára veszélyt jelentene. (Igaz, azért próbálkozások még így is vannak: Pintér Sándor kezdeményezésére például megalakult egy titkosszolgálati információkat elemző szervezet, a TIBEK. Legutóbb a TIBEK állított össze egy olyan anyagot, amit a Soros-terv kapcsán a kormánypárt "lobogtatott", csakhogy Szél Bernadett szerint ez egy internetről összeszedett dokumentum, nyílt információkat tartalmaz, köze sincs az államtitkokhoz, éppen ezért kérte is a titokgazdát, hogy oldják fel a titkosítás alól.) 

Látva, hogy a titkosszolgálatokra mutogatva mégsem lehet mindent megtenni, a Fidesz stratégiát váltott. Most már kitérnek a jogszabályok keretei közül. Miután észlelték, hogy a rendvédelmi és titkosszolgálati szervek szakmailag nem igazolják az általuk kreált összeesküvés-elméleteket, a politikai térből félresöpörték őket. Így történhetett meg, hogy Németh Szilárd annak ellenére nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte Szél Bernadett LMP-s és Molnár Zsolt szocialista politikust, hogy mindkettőjüknek papírja van róla, hogy nem azok.

Amikor ezzel szembesítette a sajtó Németh Szilárdot, akkor esély sem volt arra, hogy a fideszes politikus értelmes, elfogadható magyarázatot adjon erre. De hiába próbálta Szél Bernadett is megtudni Némethtől, hogy mégis miért csinálja ezt, az LMP-s politikus nem járt szerencsével.  

Egyszerűen azért, mert a Fidesz akciójára egy jogállamban nincs épeszű magyarázat.

Ezért aztán Németh olyan okfejtésbe kezdett, aminek se füle, se farka. Arról kezdett el beszélni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a politikusok "nem ugyanazon a pályán mozognak", más a feladatuk, a kötelezettségük. Ez igaz, csakhogy éppen Németh Szilárd az, aki átvette az AH feladatát és kötelezettségét anélkül, noha ezt meg sem tehetné. Olyan ez, mintha valakinek a NAV-tól lenne egy nullás adóigazolása, de Németh Szilárd azt állítaná, hogy az illetőnek súlyos adótartozásai vannak. Ha ez történne, akkor abból két dolog következne. Az egyik, hogy a NAV elégtelenül végzi a munkáját. A másik lehetőség, hogy Németh Szilárd dönt arról, kinek van adótartozása és kinek nincs, függetlenül attól, hogy a NAV szerint nincs. 

Mindezt persze lehet alternatív valóságként tálalni, vagy politikai színjátékként, csakhogy itt már nem erről van szó. Az, hogy egy politikus hazudik, majdhogynem velejárója a szakmájának. Ahogy az is, hogy szakmai kérdésekből politikai kérdést fabrikál. Ami ebben a történetben új, hogy itt nem csupán hazudik egy politikus, hanem egyszerűen kilép abból a térből, ahol a politikát játszák. Kilép a jogszabályi keretekből, semmibe veszi a szabályokat, a jogállamot, a hatalommegosztást.  Ha mostantól nem az AH, hanem Németh Szilárd és a Fidesz dönthet arról, hogy ki nemzetbiztonsági kockázat, akkor mi értelme van egyáltalán a kormánytól független hatóságoknak?

Németh Szilárd az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke érkezik a bizottság ülésére a Képviselői Irodaházban 2018. január 25-én.
Németh Szilárd az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke érkezik a bizottság ülésére a Képviselői Irodaházban 2018. január 25-én.
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Egy jogállamban lehet hülyeségeket beszélnie egy politikusnak, hazudhat is kedvére, de ha nem tartja be azokat a demokratikus kereteket, amelyeken belül politizálhat, akkor az azt jelzi, hogy bármire képes, bármilyen rendszert legitimizálhat, mert úgy gondolja, hogy csak és kizárólag ő képviseli a népet, és aki nincs vele, az ellene van. Ami ijesztő Németh akciójában, az pontosan az, hogy ezzel azt bizonyítja: nincsen szükség a kormánytól független állami szervekre. Majd a kormánypárt elvégzi azt a munkát, ami amúgy ezeknek az állami szerveknek kell. 

Ez tehát ugyanaz a történet, mint amikor a Fidesz kézi vezérli az állami szerveket. Amelyiket még nem tudja, vagy nem elégségesen tudja kézi vezérelni, azt egyszerűen kiiktatja a folyamatból. Mert miközben az ÁSZ még jogilag úgy ahogy, de meg tudja magyarázni, miért lép fel az ellenzéki pártokkal szemben, a titkosszolgálatok vagy a rendvédelmi szervezetek nehezen tudnának igazolni egy olyan Soros-tervet, ami valójában nem létezik és csak a kormánypropagandában jelent nemzetbiztonsági kockázatot.  

És szó sincs arról, hogy ezeket az állami szerveket csak a politikai kommunikációban iktatja ki a Fidesz, hiszen a Németh Szilárd által kihirdetett verdiktet valódi cselekvés követte. A nemzetbiztonsági bizottság ülését valóban megpuccsolta a Fidesz ezzel a megmagyarázhatatlan akcióval. Sőt, már nem is csinált titkot abból sem, mi lesz a következő lépése. Azzal ugyanis, hogy Németh az ülés után a testület szocialista elnökét, Molnár Zsoltot is nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette, jelezte, hogy így nem is nagyon lesz majd bizottsági ülés a jövőben. 

Tehát mondvacsinált indokkal egy olyan bizottság munkáját lehetetleníteni el a Fidesz, amely testület már eddig is félkarú volt a fideszes többség miatt. 

Mindez ráadásul azért is érdekes, mert miközben a Fidesz az egész politikai kommunikációját az ország védelmére húzza fel, éppen a kormányzása alatt lehettünk szemtanúi, hogyan csinál viccet a nemzetbiztonságból és az átvilágításokból.

Íme néhány példa: 

  • A Fidesz változtatta meg úgy a törvényt, hogy egy miniszter akkor is kinevezhessen valakit, ha az illető megbukik a nemzetbiztonsági átvilágításon;
  • innen már egyenes út vezetett ahhoz, hogy a Fidesz-kormány alatt kapjon fontos szerepet az államigazgatásban az a Kiss Szilárd, aki megbukott az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágításán, ennek ellenére vígan intézhette a "keleti nyitást", miközben Orbán Viktor barátjával, Mészáros Lőrinccel volt közös cége Oroszországban. (Amelyik céget egyébként a látványosan gazdagodó felcsúti polgármester eltitkolta a vagyonbevallásából.); 
  • a kormány regnálása alatt kerülhetett közel Orbán Viktorhoz egy olyan szaúdi milliárdos, akit az FBI is körözött. Az az ember pedig, aki mindezt intézte és a kormányfővel jó kapcsolatban állt, szintén megbukotta a nemzetbiztonsági átvilágításon. 
  • Bár az Orbán-kormány minisztereként Navracsics Tibor rendeletben szorgalmazta a kormánybiztosok átvilágítását, a kabinetnek 2011 óta mégsem jutott eszébe Andy Vajna ellenőrzése, az esetleges kockázatok felmérése. Vajnát csak 2015-ben világították át.

A nemzetbiztonságot politikai eszközként bevetni azért is veszélyes, mert ezzel a kormányzat éppen azoknak a szervezeteknek a munkáját hitelteleníti, amelyeknek valóban az lenne a dolguk, hogy a biztonságot garantálják. Ezzel viszont nem csak az állampolgárok bizalma csökken bennük, hanem azok előtt a külföldi partnerszervezetek is könnyen nevetségessé válhatnak, amelyekkel nap mint nap együtt kellene működniük. Mégpedig valódi ügyekben, legyen szó terrorizmusról, migrációról, szervezett bűnözésről, nem pedig egy olyan terv megakadályozásában, amely csak a kormány propagandájában létezik.  

(Borítókép:  Soós Lajos / MTI)