Timót, Xénia
-3 °C
4 °C

Orbán Viktort elnyomja a liberális/baloldali/kormányellenes sajtó

902A5713
2019.01.11. 11:24
Kormányinfót tartott Orbán Viktor, olyat, amilyen még nem volt. Egyrészt nem ő szokta tartani, másrészt meg ilyet tényleg felesleges, hiszen a neki nem tetsző vagy kényes kérdéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyta. Hogy mit gondol a médiáról, azt három nagy blokkban fejtette ki.

Orbán és a baloldali médiafölény:

Kérdés:

Miért jó a magyar embereknek, hogy 476 kiadvány bekerült egy jobboldali médiaalapítvány alá, és ennek hátterét nem vizsgálhatja sem a GVH, sem a Médiatanács?

Válasz:

23 olyan döntést hoztunk az elmúlt időszakban, amely nemzeti és közérdek szempontra hivatkozva szükségtelennek minősítette azt ilyen vizsgálatokat, de ebből csak az egyik volt ez, a másik huszonvalahányat sose kifogásolta senki, tehát én inkább azt mondanám, hogy az a meglepetés, hogy ez a döntése a kormánynak szokatlannak tűnik a nyilvánosságnak. Ugyanakkor, ahonnan én nézem ezt az egész ügyet, az egy kicsit talán más kiindulópont, attól ugyanis, hogy valamit összeadnak, az arányok nem változnak.

Hogy a 23 ügyből csak ezt az egyet kifogásolták volna, egyébként nem igaz, sőt, nagy botrány volt már a legelső ilyen GVH-t megkerülő esetnél is. Mindenesetre a miniszterelnök ezek után kijelentette, hogy ő úgy éli mindennapjait, hogy Magyarországon ma baloldali, liberális, kormányellenes médiatöbbség van (ezek az orbáni retorikában egymás szinonimái).

Ezt tényszerűen rögzítem, nincs bennem harag, nem rázom az öklömet, ahogy a nap felkel, felkelek én is, és tudom, hogy a mai napon is ellenszélben fogok dolgozni. A legnagyobb televízió, a legnagyobb hetilap, a legnagyobb internetes platform és talán még a legnagyobb politikai napilap is - az mind egyértelműen baloldali, liberális, kormányellenes.

Orbán ellenzékben érzi magát, és azt is kijelentette, hogy minden szempontból baloldali médiatúlsúlyt érzékel, mert ha elkezd dolgozni, a nyomtatott és az internetes sajtóban is csak azt látja, többen vannak ellene. Ami egyébként nagyjából azt jelenti, hogy már a munkatársai sem veszik a fáradságot arra hogy szemlézzék a 476 kiadványt meg az ernyőcég alól első körben kimaradó 5-6 renitens sajtóterméket, és mivel legendásan nem internetfogyasztó, a 888.hu-ra sem fog a kávé mellé ráklikkolni.

Azért lett nemzetstratégiai érdek a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány, mert non-profit, bökte ki végül Orbán. "Ha a balliberális oldal ugyanezt az utat kívánja járni, ugyanezt a döntést fogom hozni" - tette hozzá, amivel persze simán dobálózhat, hiszen pontosan tudja, hogy nem lesz ilyen, mégpedig azért nem lesz, mert a független médiumok piaci alapon működnek, és általában különböző érték-, gondolat- és ízlésvilágokat képviselnek, ezért eszük ágában nincs egy nagy, állami hirdetésekből fenntartott gépezetté összeolvadni, mert pontosan tudják, hogy ezzel a sajtó lényege veszne el.

Az elgondolkodtató és valahol kétségbeejtő (mármint a kormány kommunikációs stratégiájának szemszögéből nézve), hogy miközben az ő reggeli érzéseivel ellentétben a hazai médiapiac olyan torzuláson ment át, aminek a végén független politikai napilap nem nagyon maradt (a Népszava pszeudo-független, hiszen a tulajdonos Puch László is elismerte, hogy állami hirdetések nélkül lehúzhatnák a rolót), négy független hetilap, a HVG, a Magyar Narancs, a 168 óra és Magyar Hang maradt talpon, egy (RTL), jó esetben még egy (ATV) tévé mellett, az internetes sajtóban pedig a Index, a 24, a 444 és a HVG mellett kisebb elérésű és olvasottságú oldalak állnak a független tábla alatt - szemben a 476 önkéntessel és pár lemaradóval a másik oldalon, szóval hiába tizedelték meg alaposan a nem kormányzati ellenőrzés alatt álló médiát, az emberek az istennek nem hajlandók azt olvasni, amit ők akarnak, hogy olvassanak.

Orbán és az interjúkérések

Kérdés:

Miért nem ad interjút olyan médiumoknak, melyeket saját maga szerint is a választók nagy része olvas?

Válasz:

Egy interjúnak nem az az értelme, hogy bikaviadalt vívjak egy újságíróval. Én szívesen állok mindenkinek a rendelkezésére, ha a beszélgetés egyébként azt a célt tűzi ki maga elé, hogy egy kérdést minél több oldalról világítsunk meg. Én olyan interjúkat nem keresek és nem is vállalok, ahol eleve lehet látni, hogy egy rosszindulatú ember előítéletes kérdéseket fog feltenni nekem. Köszönöm, de nem kérek ebből. Nincs rá szükségem, és a magyar választókhoz más módon is el tudok jutni. De mindenkinek állok a rendelkezésére, aki egy adott kérdéskört szeretne akár vitatkozva is, minél több oldalról körbejárni.

A miniszterelnök szerint tehát azok az újságírók, akik nem olyan kérdéseket tesznek fel neki, amiket ő szeret, ellenségesek és rosszindulatúak. Ezzel a felfogásával eléggé megnehezíti a sajtó munkáját, az Index például 2007 óta szeretne vele interjút készíteni, de nem kaptunk rá lehetőséget. Utoljára olyan sajtótermékben, amit függetlennek tekinthetünk, 2010-ben szólalt meg, ez az ATV volt, Kálmán Olga Egyenes beszéd című műsorában. Azóta Orbán Viktor csak a közmédiában, illetve a szerinte nem "fake news" kategóriába sorolt lapokban, oldalakon nyilatkozott.

Másrészt, az egyedüliként preferált baráti médiában sem valósul meg, hogy legalább barátságosan vitatkozva - tehát az Orbán által állítólag engedélyezett-eltűrt módon - járnák körül a témákat. Idejét nem tudjuk annak, amikor a kormánymédia újságírói valódi, nem előre leegyeztetettnek látszó kérdést mertek Orbánnak feltenni.

Orbán és a média jövője

Kérdés:

Ha a sajtószemlében sok kormánykritikus hangot és túlsúlyt lát, nem elképzelhető, hogy ennek az az oka, hogy a független sajtó a saját véleményét fogalmazza meg, míg a kormánybarát sajtótermékek annyira összehangoltak, hogy csak egy véleményt jelenítenek meg?

Válasz:

Nézze, én nem gondolom, hogy a politikának sokat kellene foglalkoznia a média-erőviszonyokkal, ott van erre a Médiahatóság. Korszakváltás kapujában vagyunk, én ebben reménykedem, önök meg nem.

A miniszterelnök szerint mindeddig az értékek bemutatása a liberális értékrend mentén történt a sajtóban - nem csak Magyarországon, hanem egész Európában, és az arányokról ugyan lehet vitatkozni, de a "sajátos liberális megközelítésről" már nem. Ez szerinte nem ellentétes a sajtószabadsággal, egy történelmi képződményről van szó, de e korszaknak most a végét jósolja.

Részben azért, mert összeszedik magukat a keresztény-konzervatív újságírók, de ez egy külön történet, részben azért, mert reményeim szerint ezek a médiák több hátszelet kapnak, mint eddig, részben pedig azért, mert olyan témák jöttek föl, amelyekben az európai emberek nyilvánvalóan nem értenek egyet a liberális sajtó képviselte értékekkel és véleményekkel. A migráció az erőviszonyokat a médiában is átalakítja. Ne nézzenek minket madárnak.

Mellékszál, de ezen a ponton kiderült, hogy Orbán Viktor saját maga sem veszi komolyan a baráti médiát, hiszen amikor a sajtóról beszélt, azt egységesen ellenségként kezelte, mintha a teremben nem képviseltette volna magát nagy számban a saját médiagépezete. Pedig képviseltette, hiszen a kormányinfón 9 független magyar (444, Mfor.hu, Index, Népszava, RTL, ATV, HVG, 24, Inforádió) mellett már 8 propagandatermék (Mtva, Origo, Pesti Srácok, 888, HírTV, EchoTV, Magyar Idők, TV2) kérdezhetett (valamint további 12 nemzetközi orgánum), vagyis számra már majdnem kijött a paritás.

Ha ezt és a korábban meghirdetett kultúrharcot, majd a jobboldali médiaalapítvány életre hívását együtt nézzük, akkor elég ijesztő jövőkép áll előttünk A hátszél, amiről Orbán beszélt, természetesen gazdasági, és azokat a támogatásokat, állami reklámköltést és ki tudja milyen csatornán a baráti sajtónak folyatott pénzeket jelenti, melyekkel a mai napig mesterségesen tartanak életben olyan, egyébként életképtelen médiatermékeket, mint az 1 százalékos nézettséget sem nagyon elérő HírTV-t és Echo TV-t.

És ezt addig kell csinálni, míg a független lapok forrásai el nem apadnak, vagy, ha már betették a lábukat az ajtón, meg nem vonják őket, és szép csendesen kivéreztetnek minden olyan hangot, amelyek a miniszterelnök szerint "ellenségesek és rosszindulatúak." Az lesz majd csak az igazán szép, homogén világ.

(Borítókép:  Ajpek Orsi / Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!