Átvernek, ráadásul mi álljuk a cechet

2019.08.25. 16:14 Módosítva: 2019.08.25. 16:14

Sokat foglalkoztunk már a közmédia minden szabállyal és törvénnyel ellentétes hírszerkesztési gyakorlatával, nemrég például akkor, amikor a megbukott Orbán Viktor szövetségese, az osztrák alkancellár. Nem azért rugózunk ezeken, mert nincs jobb dolgunk, hanem azért, mert elég súlyos dolgok történnek.

A közmédia dolga - nem én mondom, hanem a törvény - a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás. Ezek mind olyan előírások, amiket a közmédia sokszor, mindenféle következmény nélkül áthág.

Az egyik leggyakoribb manipulációjuk az, hogy olyan szakértőket idéznek külpolitikai és belpolitikai ügyekben, akik szinte kizárólag a kormányzati narratívákat erősítik. Idézésükkor hiányoznak azok a kontextusok, amikből kiderülhetne, hogy nem független és pártatlan szakértőkről van szó, hanem például kormánylapok újságíróiról, kormányhoz közeli szervezetek illetékeseiről. Ezek feltüntetése nélkül az lehet az olvasó/hallgató/néző benyomása, hogy független, azaz hiteles véleményt hall, azaz ezek befolyásolják a véleményalkotásban.

Az ország nagy részén a köztévé és közrádió híradóiból tájékozódnak az emberek, és ha a közmédia kormányzati szempontok alapján szerkeszti a híreit, akkor az ország jelentős része is kizárólag kormányzati szempontok szerint tájékozódik. Nincs más vélemény, csak az, amit a kormány diktál, ami a kormánynak jó. Márpedig a köztájékoztatás, a közszolgálatiság nem ezt jelenti. Annak függetlennek, pártatlannak, objektívnek kell lennie. Ezt írja elő a törvény.

Nézzük a legfrissebb manipulációt. Azt írja a közszolgálati hírügynökség (MTI), hogy

Mostanra trendivé vált családosnak, nagycsaládosnak lenni. A fiatalok is egyre inkább családban képzelik el jövőjüket - mondta Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója az M1 aktuális csatorna vasárnap délelőtti műsorában.

Hosszan idézik a szervezet véleményét arról, hogy a kormány milyen sokat tett a családokért, a családalapítási vágy növeléséért, és hogy ebben mekkora sikereket értek el. Ez önmagában nem gond, egy szervezetnek lehet ilyen véleménye, akár érdekes is lehet. Az egyik probléma az, hogy ezzel ellentétes narratívát képviselő szakértő soha nem lehet vendég a közmédiában. (Van olyan ember, akit teljesen ártalmatlan, valóban civil és valóban pozitív témában azért nem hívnak be, mert egykor az SZDSZ-ben politizált.)

A másik gond, hogy egyvalamit kihagytak a hírből: Hogy ezt ki mondja.

Persze ott van a neve, meg a szervezet, aminek a nevében beszél, de azt sehol nem említik, hogy a szemlézésre fontosnak szánt vélemény nem csupán egy civil szervezet alapítójáé. Király Nóra ugyanis fideszes politikus. Jelenleg éppen a XI. kerület fideszes alpolgármestere. Ennek említése nélkül át van verve mindenki, aki ezt nem tudja vagy nem néz utána. Mintha mondjuk Dobrev Klára az uniós támogatásokról szakértene, és nem említenék, hogy ő amúgy DK-s politikus és Gyurcsány Ferenc felesége. Durva lenne, nem? Vagy mintha lenne egy nagy nemzeti sajtbolt, ahol elvileg az ország sokféle sajtjait kellene árulni, erre kapnák az adófizetők pénzét, de a boltban csak felcsúti kecskegomolyát lehetne kapni, semmi mást.

Van erre több szó is, például az átverés vagy a megtévesztés.

És persze ugyanezt, ugyanezzel a politikussal eljátszotta már többször a kormány kereskedelmi tévéje, a TV2 is, nyilván ott sem véletlenül, de rájuk nem vonatkozik a közszolgálati médiáról szóló törvény, és elvileg nem közpénzből működnek (jó, persze, kapnak azt is bőven, de ez egy másik sztori).

Lehetne legyinteni, hogy ugyan, ez most egy aprócska tévedés, kis hiba, amúgy is kit érdekel, minek ezen rugózni. De nem véletlenül hallgatják el a megszólaló pártködődését. Egy pártpolitikus kevésbe hiteles, mint egy civilnek látszó szakértő. 

A gond az, hogy ez a fajta manipuláció nagyon tudatosan, szisztematikusan és rendszeresen zajlik, nemcsak a családtámogatási intézkedésekkel, hanem mindennel, ami a kormánynak fontos.

Itt megint az történik, hogy a hatalom a saját céljaira használ és működtet egy olyan tájékoztatási közhivatalt, aminek egészen más lenne a dolga. Ráadásul ennek ellenőrzésére van amúgy egy hatóság is, amit ez az egész egyáltalán nem zavar. De legalább őket is mi fizetjük.