Ágnes
-4 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Színház az egész világ – káprázatosat csubakkázott Kocsis Máté és a Fidesz

2019.12.06. 22:21

Azok után, hogy elveszítette az önkormányzati választást, Orbán Viktor előtt két út mutatkozott: vagy látványosan hátrébb lép, vagy még keményebben folytatja a konszolidációra és kompromisszumra sosem törekvő – és vélhetően már alkalmatlanná is vált – kormányzását. Bár tűnhetett úgy, hogy előbbi történik majd, a szavakban megnyilvánuló gesztusok ideje gyorsan lejárt, és november közepén már világosan látszott, hogy a Fidesz továbbra is a totális kontroll és letámadás politikáját folytatja.

Ennek legújabb jele – az ellenzéki együttműködés ellehetetlenítésére hivatott, a Fidesz-KDNP 1997-es összeborulása fényében legalábbis pikáns törvényjavaslat mellett – az a nyomulás, ami a Fidesz által még nem teljesen leuralt kevés területek egyikén, a kultúrában vett új lendületet. A nem előzmények nélküli törekvés – tavaly az akkor még Magyar Időknek hívott kormánylap már belekezdett egy eléggé fókusz és ötlet nélküli kultúrharcba – a héten forrta ki magát az évente 9 milliárd forintot szétosztó Nemzeti Kulturális Alap átalakításnak nevezett kiürítését jelentő törvényjavaslattal és a színházak elleni kormányzati (le)támadással.

Az új rendszerben a támogatási döntéseket a miniszter hozná meg, állami támogatást pedig csak olyan színház kaphatna, amely igazgatói kinevezését a fenntartó (jellemzően önkormányzat) mellett az államnak is jóvá kellene hagynia. Hogy miért? Nem titok, a törvényben is benne van: hogy már a kultúrtao átalakításával rövidebb pórázra fogott színházak a „közpolitikai elvárásokhoz is igazodni képes” intézmények legyenek. Vagyis olyanok, akik tudják az irányt, ugye, Pelikán elvtárs?

A Fidesz kulturális szférára nyomulása azonban olyan erőltetett és izzadságszagú, hogy a párt úgynevezett agytrösztjében még egy legendás South Park dvd-t is elő kellett venni az indokláshoz. Azt az epizódot, amikor Johnnie Cochran előveszi a híres Csubakka-védelmet: az esküdtek előtt összevissza zagyvál hazugságokat, nem azért, hogy meggyőzze, hanem hogy összezavarja őket. Hadd idézzem kivonatosan az OJ Simpson-per ihlette beszédet:

Hölgyek és urak, úgymond esküdtek! Csak egy dolgot említenék, ha megengedik. Hölgyek és urak, ez itt Csubakka. Csubakka egy vuki a Kashyyyk bolygóról. De Csubakka az Endor bolygón él. Gondolják csak meg; ennek nincs értelme! Miért akar egy 220 centis vuki az Endoron, 50 centis ewokok között élni? Ennek nincs értelme! De ami még fontosabb: ennek az egésznek mi köze a most tárgyalás alatt lévő ügyhöz? Semmi. Hölgyek és urak, ennek semmi köze az ügyhöz. Ennek nincs értelme.

Ezt az összezavaró, dolgokat összemosó stratégiát most olyan mesterien alkalmazzák a kormányzati oldalon, hogy a nagy Cochran valószínűleg elismerően morzsolna el a szeme sarkában egy százdollárost. Gothár Péter nemrég kirobbant zaklatási ügye lett az az ürügy, amire építve Kocsis Máté, és szavai nyomán a Rogán-tárca propagandakiáltványai elkezdtek zaklatószínházazni, ami legalább olyan súlyos és primitív általánosítás, mintha a katolikus papok botrányai miatt pedofilegyházazni vagy egyes fideszes politikusok korrupciós ügyei nyomán általánosítva tolvajfideszesezni kezdene bárki. De a nagyobb probléma az, hogy az indoklásnak szánt szavak nem mások, mint Csubakka-érvek: semmi közük a valósághoz.

A Fideszben most úgy csodálkoznak rá a zaklatási ügyre, mint arra, hogy vuki él az Endoron – nem él, amúgy. Mintha 2016-17-ben nem robbant volt ki a #metoo-botrány részeként Magyarországon is egy Marton László-ügy vagy egy KERO-ügy. Ettől még természetesen ahogy akkor sem volt, most sem kérdés, hogy minden megengedhetetlen, erőszakos, ellentmondást nem tűrő „közeledést”, minden verbális vagy fizikai zaklatást vagy erőszakot tiltani és büntetni kell. Ahogy az sem kérdés, hogy segíteni kell az áldozatokat, és bátorítani őket, hogy vegyék a bátorságot áttörni a hallgatás falát.

De az, hogy melyik színház mennyi állami pénzt kap, hogy azt a pénzt mennyire kötik politikai elvárásokhoz, vagy az, hogy mennyire kell az életben maradáshoz fideszes erős emberekkel – a színházi világban Vidnyánszky Attilával – jóban lenni vagy sem, szóval mindezek semmiben nem befolyásolják azt, hogy egy-egy színházban vannak-e gonosz, beteg hajlamú, szándékú, mocskos emberek hatalmi pozíciókban, vagy nincsenek. Hölgyek és urak, ennek nincs értelme.

Azt mondani, hogy azért kell a politikai kontroll és a renitens színházak önkormányzatokra hagyása, mert ezzel az áldozatok pártjára állunk a zaklatók (zaklatószínházak!) ellenében – miközben tartózkodunk, amikor a nők elleni erőszak megállításáról kell szavazni –, hölgyek és urak, ennek semmi köze az ügyhöz. Ez nem más, mint porhintés, hazudozás, össze nem függő tények összemosása, a csubbakázás magasiskolája. Van ennek értelme? Hölgyek és urak, ennek semmi értelme.