Alfréd
5 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Szép ez a jogállam, csak baja ne essék

-4814153473406411430 HUSZ1191
2020.01.18. 18:15

A kormány egy szimpla kormányhatározattal úgy döntött, hogy hiába a törvényeken alapuló jogerős bírósági döntés, felfüggesztik a börtönviszonyok miatt járó kártérítések kifizetését. A döntés sok szempontból meghökkentő és aggályos, nagyon káros üzenete van a bíróságok és úgy általában a jogállamiság komolyan vehetősége szempontjából – ugyanakkor látszik, miféle politikai hasznot akar (és vélhetően fog) kovácsolni belőle Orbán.

Egy normális országban a kormány nem döntene úgy, hogy az amúgy általa benyújtott törvényjavaslat alapján, az ő politikai többségét tükröző parlament által meghozott törvényeken alapuló bírósági végzés végrehajtását felfüggeszti. Persze nem azért, mert ebben jogilag korlátozná bármi, nyilván lehet kormányhatározatot alkotni arról is, hogy a gravitáció csak a Soros-hálózat koholmánya vagy kormányhatározatban leszögezhetjük, hogy a magyar futball ab ovo sikeres és a stadionépítés a nemzet fennmaradásának egyetlen valós záloga – ezeknek a kormányhatározatoknak ugyanis nem kell bármiféle viszonyban állniuk a valósággal (bár persze van egy ilyesfajta szokásuk, történelmileg).

A kormány határozata nem jogszabály, kötelező érvénye csak a kormányra és az alá tartozó szervekre van, ahogy ez most is történt. Nem kormányrendelet született arról, hogy a börtönkártérítési ügyekben született bírói döntések semmisek – az tényleg jogi nonszensz lenne, bár néha azt érzi az ember, hogy ez ebben az országban nem igazán számít –, hanem csak annyit mondtak ki, hogy ők ugyan nem fogják betartani őket. Mármint "csak".

Hiszen ezzel a kormány azt üzeni – szervesen illeszkedve az elmúlt hetekben megindult, bíróságellenes fideszes kampányhoz –, hogy a bíróságok döntései valami olyasmik, amiket nem kell azért túl komolyan venni. Ezek után ha bárki egyszerű magyar állampolgárt arra ítél a bíróság, hogy fizessen meg kártérítést annak, akinek kárt okozott – mert megrágalmazta, mert ártott az üzleti vagy személyes megítélésének vagy bármi egyéb miatt –, érezheti azt, hogy ha valaki (a kormány) megteheti azt, hogy ezt semmibe veszi, akkor miért ne tehetné meg ő is. "Nem a jogszabályok helyes alkalmazásáról van szó, ezért nem fizetünk" – mondta Orbán a börtönkártérítésekről, és hát ki ne állíthatná ugyanezt, aki pert veszített, hogy nem a jogszabályok helyes alkalmazása történt.Különösen ártalmas ez a kormányzati döntés azért, mert egy hatalmi ág (kormány) tesz keresztbe egy másik, tőle elvben független hatalmi ágnak (bíróság).

Mintha a bírók azt mondanák, hogy bocs, ez az új adótörvény (vagy bármi más törvény) nem a jogszabályok helyes alkotásával született, szóval mi inkább a régi szerint ítélkezünk.

A kormányhatározat gyakorlatilag azt eredményezi, ha betartják, hogy a hatályos jogszabályok alapján jogerősen megítélt kártérítést nem kapja meg automatikusan a pernyertes, hanem amiatt, jó eséllyel, végrehajtást kell indítania. Vagyis az egyén szintjén több macera, a társadalom szintjén káros üzenet az eredménye – mégis, akkor mi értelme?

Mást nehéz elképzelni, mint a politikai haszonszerzést: háborús, ellenségkép-kereső kormányzati-fideszes retorikának időről időre új terepet kell találnia. Az elítéltekkel kapcsolatos szigornak valószínűleg széles társadalmi támogatottsága van, az "aki börtönben van, az megérdemli, hogy szenvedjen" demagógiából könnyű szavazatot szerezni – ráadásul itt még a korábbi toposzt, a Soros-hálózatot is be lehet építeni az ellenségek táborába. Mondhatnánk persze, hogy milyen politikai felelőtlenség ez, hogy a jogállami alapértékeket tesszük kockára rövid távú politikai célok érdekében.

De hát kétharmados jó reggelt kívánok – ezen a NER tizedik évében miért lepődjünk meg?

(Borítókép: Huszti István/Index)