Vilmos, Bíborka
2 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Az alkotmányos puccs nem állítja meg a járványt

2020.03.23. 14:57

Orbán Balázs államtitkár az Indexen megjelent írásában néhol fellengzős érveléssel, néhol pedig fenyegetéssel próbálja védeni a veszélyhelyzet kormány által kért, korlátlan idejű meghosszabbítását. Annak tudatában teszi ezt, hogy a kezükben lévő propagandagépezet holnaptól milliók felé fogja kiabálni a hazugságot a „hazaáruló sorosista migránsbarát ellenzékről”, amely „a vírus pártját fogta”.

Le kell szögezni és századszor is ki kell mondani: az ellenzék nem puhítani akarja a védekezést! Sőt, leginkább a kellően határozott, hatékony, szakmailag megalapozott és időben meghozott intézkedéseket követeli hangosan. A kormány felruházása teljhatalommal éppen azért aggasztó, mert nem látszik, mire akarják használni.

A kabinet ugyanis az elmúlt egy hétben az egyre súlyosabb járványügyi helyzet ellenére sem tett semmi érdemleges intézkedést, azon kívül, hogy néhány katonát kirendelt az utcára és összeütött egy gyalázatos törvénytervezetet.

Nem szívesen adnék korlátlan felhatalmazást egy olyan kormánynak, amelyik eddig alapvető járványtani ismeretek hiányáról tett bizonyosságot. Nem erősíti a bizalmamat sem a kormány 2010 óta tapasztalt tevékenysége, sem az őszinte tájékoztatás folyamatos hiánya. Ennek ellenére nem kívánom csípőből elutasítani az ötletet. De szeretném Orbán Balázs néhány objektívnek szánt érvét tételesen cáfolni, és bemutatni, miért is tartom alkotmányos puccsnak a pénteken benyújtott törvényjavaslatot.

Meglehetősen cinikus az az állítás, hogy ha az ellenzék nem szavazza meg ezt a törvényt, akkor ki kell nyitni az iskolákat, megszűnik a hiteltörlesztések moratóriuma és megszűnik a boltzár. Aljas érvek ezek, az államtitkár is jól tudja, hogy ezeket az intézkedéseket minden további nélkül, sürgősséggel vagy úgynevezett kivételes eljárásban törvénybe iktathatná keddig a parlament. Nagyon jól tudja a kormány, hogy megszavaztuk volna, ha őszintén elmondja, mit miért szeretne lépni. Ugyanezt megtehette volna bármilyen más intézkedéssel, de múlt hétfő óta gyakorlatilag semmi nem történt.

A másik „érv“, hogy attól tartanak, ha csak néhány hónapra kapnak teljhatalmat, az esetleges újabb hosszabbítás idején már nem lenne határozatképes a parlament. Ez aggasztó beismerése annak, hogy valami iszonyatosan nagy baj lesz. Ötvenszázalékos mortalitással számolnak talán? Vagy csak azzal, hogy a járvány akkorát robban, hogy a képviselők fele egyszerre lesz beteg? Persze, ha valóban tartanak ettől, a helyzet többféle módon orvosolható lenne, a korlátlan idejű felhatalmazáson kívül is. A törvényjavaslat megengedi például az Alkotmánybíróságnak, hogy videokonferencián, elektronikus szavazással dolgozzon – ezt a parlamenttel is megtehetné.

Az ellenzék kap majd hideget-meleget a kormánypárti sajtótól, de számos okunk van, hogy ne bízzunk a kormány önmérsékletében, abban hogy a megfelelő időben majd magától lefújja a veszélyhelyzetet. Az első például az, hogy

a kormány jelenleg is visszaél egy hasonló felhatalmazással:

2015-ben vezették be a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, amely különleges jogosítványokat ad a rendvédelmi szervek kezébe. Bár a bevezetésekor megszabott feltételek régóta nem állnak fent, azóta is félévente meghosszabbítják a válsághelyzetet, legutóbb március elején történt meg ez.

A másik, gyanakvásra okot adó körülmény, hogy a törvénytervezet megtiltja a képviselő-testületek önfeloszlatását, az időközi választásokat és a népszavazásokat. Szűkebb hazámban, Szekszárdon pontosan értjük, miért van ez: Ács Rezső polgármester a veszélyhelyzetre hivatkozva puccsolta meg az ellenzéki többségű közgyűlést, fogadta el egy személyben a költségvetést, vette saját kezébe a városi lapot, vette fel újra állásba a korábbi sleppjét.

Máshol is megtörtént, hogy a fideszes városvezetők visszaéltek a helyzettel, miért hinnénk el, hogy a fideszes kormány nem fog?

A harmadik, hogy javaslat tartalmaz egy Btk. módosítást is: ez alapján akár valós tények nyilvánosságra hozatalát is többéves börtönbüntetéssel fenyegetnék, ha ráfogják, hogy azokat „elferdítették” és így alkalmas arra, hogy „a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”. Az állandó titkolózással és mellébeszéléssel együtt ez egy rémisztő, de mégis hihető stratégiát sejtet: mivel a kormány retteg a következményektől, megpróbálja a valós számokat és az ország felkészületlenségét eltitkolni. A rémhírterjesztés minősített esetét pedig bunkósbotként használhatná bárki ellen, aki megpróbálja a valóságot nyilvánosságra hozni. Nem is kell, hogy elítélje a bíróság, maga az eljárás már elegendő lenne.

Csak remélni merem, hogy ez a válasz még kedd előtt megjelenhet, utána már akár több éves börtön is fenyegetne,

ha leírom, mennyire rossz a a helyzet: hiszen valós tényeket közöltem, mondhatjuk úgy, hogy a köznyugalmat zavaró módon.

Csakhogy a köznyugalmat nem én zavarom, a védekezés eredményességét nem akadályozom, hanem az a kormány, amelyik tíz napja még fizetés nélküli szabadsággal fenyegette a tanárokat iskolabezárás esetén; amelyik makacsul védte a védhetetlent, a tesztek alacsony számát; amelyik maszkok nélkül hagyta egészségügyi személyzetet és amelyik vidáman fogdossa vírusfertőzött emberék kezét.

A szerző (független) országgyűlési képviselő.