Tibor
2 °C
8 °C

Európának megerősödve kell kikerülnie a mostani válságból

GettyImages-1203154408
2020.05.09. 06:57
A Schuman-nyilatkozat 70. évfordulóján, az Európa-napon közös levelet írt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, Charles Michel, az Európai Tanács és David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, amiben a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre reflektálnak. A levelet itt olvashatják.

1950-ben Európa válságban volt, a II. világháború pusztítását követően a szó szoros értelmében és gazdaságilag is romokban hevert. A politika nehéz feladat előtt állt: miként biztosítsa, hogy a háború szörnyűségei ne ismétlődhessenek meg többé? A közelmúlt e sötét árnyékában, 1950. május 9-én a francia külügyminiszter, Robert Schuman megfogalmazta, hogyan válthatja ezt az álmot valóra Európa – közös intézményeket kell létrehoznia, így a háború nemcsak elképzelhetetlenné, hanem ténylegesen lehetetlenné válik. Szavai megváltoztatták a történelem menetét, szilárd alapokat teremtve ahhoz, hogy az ő nemzedéke és a jövő generációi felépíthessék az Európai Uniót, a mi mai Uniónkat.

Most, a Schuman-nyilatkozat 70. évfordulójával egyidőben, Európa ismét válsághelyzetbe került. Földrészünkön az elmúlt hónapokban a koronavírus miatt több mint százezer ember vesztette életét. Százmilliók mindennapi életét korlátozzák a vírus terjedésének megfékezése érdekében bevezetett, példa nélküli megszorítások.

A mai napon mi, az EU három fő intézményének vezetői mindenekelőtt együttérzésünket fejezzük ki mindazokkal, akik elveszítették szeretteiket. Hálával gondolunk a nélkülözhetetlen munkát végző emberekre, akik a válság alatt mindvégig, folyamatosan végzik a dolgukat. Azokra, akik a kórházakban és a gondozóotthonokban életek megmentéséért küzdenek. És az áruszállítókra, a bolti eladókra, a rendőrökre, mindenkire, aki azért fáradozik, hogy mi továbbra is élhessük hétköznapi életünket.

Hálásak vagyunk a szolidaritás szelleméért és a civil felelősségvállalásért is, amelynek az európai polgárok számos tanújelét adták. Milliók vállalták önként, hogy a válság alatt segítenek, ahogy tudnak: bevásárolnak idős szomszédjuknak, arcmaszkokat varrnak, pénzt gyűjtenek a rászorulók számára. Európa akkor a legerősebb, amikor megértő és segítőkész.

Európa határozott intézkedéseket tett a belső piac működőképességének biztosítása érdekében, egészségügyi felszerelésekkel látta el az azok híján levő orvosokat és ápolókat, lélegeztetőgépeket juttatott el oda, ahol azok életeket menthettek meg, és gondoskodott arról, hogy az élelmiszerek és az alapvető termékek eljussanak a boltokba, az európai polgárokhoz.

Példa nélküli döntéseket hoztunk annak biztosítására, hogy a közvetlenül a válság kezeléséhez szükséges költségvetési kapacitás a nemzeti kormányok rendelkezésére álljon. Az Európai Stabilitási Mechanizmust a Covid-19 elleni küzdelem eszközévé alakítottuk át. A csökkentett munkaidős nemzeti rendszereket 100 milliárd euróval támogattuk annak érdekében, hogy az európaiak ne veszítsék el munkahelyeiket. Az Európai Központi Bank pedig sohasem látott mértékű támogatással járult hozzá a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak nyújtott hitelek folyamatosságának biztosításához.

Még nagyon sok tennivaló áll előttünk. Amikor a tagállamaink próbaszerűen, fokozatosan feloldják a megszorításokat és a korlátozásokat, a legfontosabb szempont továbbra is az életmentés és társadalmaink legnehezebb helyzetben lévő tagjainak védelme marad. Továbbra is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a koronavírus elleni oltóanyaggal kapcsolatos kutatás támogatásáért. A koronavírus globális felszámolásáért vívott harc jegyében május 4-én tartott adományozói konferencián 7,4 milliárd euró gyűlt össze. A globális egészségügyi szervezetek egyesítették erőiket az oltások, a kezelések és a diagnosztika terén folyó munkában – ez a siker jól mutatja, milyen gyorsan képes a világ összefogni egy közös ügy érdekében. Ezt a tettrekészséget fenn kell tartanunk, meg kell őriznünk a világ egységét a koronavírussal szemben. Európa ebben döntő szerepet játszhat.

Ugyanakkor valamennyi tagállamnak rendelkeznie kell a jelenlegi egészségügyi vészhelyzet kezeléséhez szükséges költségvetési mozgástérrel.

Ugyancsak fel kell készülnünk a helyreállításra is. Eddig sokan féltették egészségüket és életüket – most sok európai a munkahelyének elvesztésétől tart. Európa gazdasági motorját újra be kell indítanunk. Emlékezzünk Robert Schuman és társai szellemére,: legyünk mi is találékonyak, merészek és gyakorlatiasak! Utat mutattak nekünk abban, hogy válságos időkben politikai szemléletváltásra van szükség, szakítani kell a múlttal. Ezt kell tennünk nekünk is, fel kell ismernünk, hogy talpra állásunkhoz új ötletekre, új eszközökre lesz szükségünk. Fel kell ismernünk, hogy a válság után Európa nem lehet – és nem is lesz – ugyanaz, mint azelőtt volt.

Mindenekelőtt többet kell tennünk a társadalmainkban élő legszegényebb és legsérülékenyebb emberek életének javítása érdekében. Európában már a válság előtt is túlságosan sokan éltek szűkös körülmények között. Most újabb milliók számára vált bizonytalanná a jövő, mert munkahelyeik, vállalkozásaik megszűntek. Különösen nehéz a fiatalok és a nők helyzete, ők kézzelfogható, határozott támogatásra szorulnak. Európa nem hátrálhat meg, mindenképpen meg kell óvnia az emberek életét és megélhetését, különösen a válság által leginkább sújtott területeken.

Az Uniónak is egészségesnek és fenntarthatónak kell lennie. A válság egyik fontos tanulsága, hogy hallgatnunk kell a tudomány szavára, és cselekedni kell, mielőtt túl késő lenne. Nem halogathatjuk tovább az éghajlatváltozás kezelését, és talpra állásunkat az európai zöld megállapodásra kell építenünk.

Közelebb kell kerülnünk a polgárokhoz, átláthatóbbá és demokratikusabbá téve Uniónkat. Az Európa jövőjéről szóló konferencia (amely a tervek szerint ma kezdődne, és csak a világjárvány miatt kellett elhalasztani) ezen elképzelések kibontakoztatása szempontjából alapvető fontosságú lesz.

Egyelőre bizonytalan időket élünk, és csak egy erős Európai Unió képes megvédeni közös örökségünket és tagállamaink gazdaságát.

Tegnap volt a második világháború befejeződésének 75. évfordulója. Sohasem feledhetjük el sem a háború borzalmait, sem a barbár pusztítását, sem pedig a befejezéséért hozott áldozatokat. Ma azt gondoljuk végig, hogy mi történt a nagy világégés után. Emlékezzünk az 1950-es nemzedékre, azokra, akik hittek abban, hogy a romokból jobb Európa és jobb világ születhet újjá – és nekiláttak a felépítésének. Ha okulunk ebből, ha egységesek maradunk a szolidaritásban, ha kitartunk értékeink mellett, akkor Európa most is megerősödve kerülhet ki a válságból.

David Sassoli, az Európai Parlament, Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

(Borítókép:  Balról-jobbra: Charles Michel, David Sassoli és Ursula von der Leyen. Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary)