Alfonz
5 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

A nyers erő, a Fidesz logisztikája győzött a tiszaújvárosi időközi választáson

Alacsony részvétel mellett mindkét oldal az elvárható eredményt hozta. A két esélyes jelölt személye jelentette a növekedési korlátot.

A Fidesz jelöltje nagyjából 1700 szavazattal, öt százaléknyi különbséggel megnyerte a vasárnapi időközi választást. A választás, különösen a ciklus eddigi időközi választások többségével összevetve alacsony részvétel mellett zajlott, ezért az országgyűlési választásokra szóló előrejelző ereje a szokásosnál is alacsonyabb. A kormánypárti és az ellenzéki jelölt eredménye közti különbség nagyobb volt, mint 2018-ban, ám kisebb, mint 2019-ben az Európai Parlamenti, sőt, az önkormányzati választások megyei közgyűlési listáján ugyanezen oldalak között.

Tehát egyik jelölt sem volt különösebben acélos, nem teljesített érdemben alul a pártjához, az „elvárható” eredményhez képest.

Mindkét jelölt számára voltak növekedési korlátot jelentő tényezők: a Fidesz jelöltje nem különösebben járatos a helyi ügyekben, és Washingtonból ugrott haza a választásokra, elsősorban az elhunyt édesapja által épített reputációra támaszkodhatott. Az ellenzéki jelölt antiszemita kijelentései és egyéb rá vetülő ügyei bár nem okoztak törést a bázisában, bocsánatkérésén túl erre volt elég a hat támogató párt pecsétje – ami Budapestről problémának tűnik, könnyen lehet, hogy helyben kevéssé volt fontos.

Ha már a jelöltek szavazatszerző képessége mindkét oldalon felülről korlátos volt, nem vettek el, de nem is adtak érdemben hozzá, másnak kellett dönteni.

Ezen választás mindkét oldal számára fontos volt, ám az ellenzék nem tudta felemelni a tétet, így a változáspárti szavazók otthon maradtak, ennek okán a nyers erő, a Fidesz logisztikája győzött.

Kisebb részben egy balos, nagyobb részben egy billegő-jobbos körzetből összegyúrt, ám döntően kistelepülési jellege okán jelenleg mégiscsak jobbra hajló választókerületben az eredmények megoszlása a várt módon alakult: Tiszaújvárost kétharmad közeli eredménnyel nyerte Bíró László, Szerencsen fej-fej melletti eredmény született, ám a falvakban – bár néhány helyen érdemben javított, sőt nyerni is tudott az ellenzéki jelölt – összességében nagyarányú vereséget szenvedett.

Fidesz

A kormánypárt számára 22-re készülve létfontosságú, hogy a formálódó ellenzéki együttműködést szétzúzza, és a születő összefogás potenciális szavazóit elbizonytalanítsa. Ezért aztán óriási erőforrásokat koncentrált a területre, hét miniszter, megszámlálhatatlan államtitkár és egyéb pontentát járta a kerületet. Nem csak krumplit, még laptopokat is osztogattak. 

Ellenzék

Az ellenzék számára a kétharmad jogi lebontása volt az egyik nagypolitikai tét. Ám annak a jelentőségét, hogy a Fidesz külső, pl a szélsőjobboldali Mi Hazánk támogatására szorulna kétharmados ügyekben, már nem sikerült elmagyaráznia a választóknak. Ha a jelölt legitimitása megerősítésre szorul, eddig jó eszköznek bizonyult az előválasztás, ám ez most elmaradt. Így aztán a 19-es önkormányzati választás után nem is tudta újra tesztelni az ellenzék, hogy miként működik élesben az összefogás – mert nem ez volt a döntő tényező. Hiába volt itt is erős politikus-jelenlét, húztak egy irányba a szekerek, ez nem volt elég.

Tanulság

A mohácsi helyhatósági időközi választáson a Momentum nélkül felállt, tehát az itteninél szűkebb összefogással az ellenzék jelölte 12-13 százalékkal tudta növelni a támogatottságát, az ezzel összehasonlítható helyzethez, 2014-hez képest. Sőt, két egyéni képviselői helyet szerzett ez a formáció, amire ott, Baranya talán leginkább Fideszes vidékén több mint 20 éve nem volt példa. Ez is mutatja, hogy ha az ellenzéknek sikerül tétet adni a választásnak, és a jelölje érdemi, a táboron is túlnyúló szavazatszerző képességgel bír, akkor az összefogás komoly eredményeket tud elérni. Ám az is látszik, hogy az összefogás bár szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek.

Így érdeklődés hiányában ezen választás nem volt arra alkalmas, hogy az összefogás technikáját tovább tesztelje. Sőt, azt, hogy 65-70 százalékos részvétel esetén mi történt volna, nem tudjuk, de az biztos, hogy az ellenzéknek Borsod 6-ot, és az ehhez hasonló karakterisztikájú választókerületeket meg kell nyernie, ha 22-ban győzni szeretne. Akkor legalább a tét megteremtésével nem lesz gondja.

A szerző a Publicus Intézet igazgatója.