Timót, Xénia
3 °C
6 °C

Van okunk félni az oltástól?

DMARC20201230012
2021.01.06. 10:25 Módosítva: 2021.01.06. 14:49
Minden szakértő egybehangzó véleménye szerint a koronavírus velünk marad, de együtt lehet vele élni. A Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszék ny. vezetője, a Magyar Orvosi Kamara felkért szakértője, dr. Barcs István írása.

Még nem is ismerte az emberiség a fertőzések okait, de már alkalmazta a járványok megfékezésének módozatait. A gyógyítás sikerei, az antibiotikumok tárháza hátrébb szorította a megelőzés jelentőségét, de mára a Covid–19-világjárvány ismét a figyelem központjába helyezte azt.

Ne fertőződjek meg!

A legrégibb kényszerintézkedés a karantén, a beteg vagy beteggel érintkezett személyek zárlata, elkülönítése az egészséges közösségtől, vagy az egészségesek elszigetelése a fertőzöttnek vélelmezett közegtől (#maradjotthon). Ugyanezt a célt szolgálja a távolságtartás, a kijárási korlátozás, a vásárlási idősávok és a védőeszközök (pl. arcmaszk, kesztyű, védőruha) vagy fertőtlenítőszerek alkalmazása. Az ilyen szükségintézkedések fenntartása addig indokolt, amíg a fertőződés lehetősége fennáll. Időnyerés, amíg a kórokozó el nem tűnik, vagy amíg aktív beavatkozás lehetőségét ki nem dolgozza a tudomány.

Ki véd meg, ha...

Az ún. fészekimmunitás azt jelenti, hogy otthonomban nem találkozhatok idegenekkel, akik fertőzést hurcolhatnának a fészekbe. Passzív védelmet jelent. Ha a kórokozó eltűnésére nem számíthatunk (jelenleg a Covid esetében ez a helyzet), ha muszáj kimozdulnunk a bezártságból, kell az aktív immunitás: legyünk védettek a kórokozóval szemben. Ha találkozva egy kórokozóval fertőzés alakul ki, azt vagy átvészeljük, vagy belehalunk. Amennyiben mi győzünk, a szervezetünk a kórokozó antigénjeivel szemben – jó esetben – tartósan immunis lesz.

Hogy elkerüljük a halálos kimenetel esélyét, használjuk a védőoltások rendszerét! A kezdeti oltások a kórokozóhoz hasonló, de kevésbé súlyos lefolyást eredményező mikrobát (pl. a fekete himlő ellen), vagy a kórokozó egy gyengített változatát (pl. a tbc ellen) vagy toxinjait (DiPerTe) használták, illetve elölt kórokozót tartalmaztak.

Ilyenkor számítani lehetett a betegség enyhébb, néha súlyosabb lefolyására, oltási szövődményekre. Amikor a kórokozó tisztított antigénjével oltanak, a mellékhatások jelentkezése ritkább, és enyhébbek.

Van okom félni?

Az ember természetszerűen fél minden ismeretlentől. Ugyan a védőoltásokkal egyetlen rettegett betegséget, a fekete himlőt sikerült végérvényesen eltörölni, de a többi fertőzés azért nem jelentkezik a klasszikus, súlyos formában, mert az oltásokkal fenntartjuk a népességben a védelmet, a nyájimmunitást. A kórokozók (a diftéria, a gyermekbénulás, a szamárköhögés stb.) kórokozói jelen vannak környezetünkben, de csak enyhe, atípusos betegséget okoznak, és nem adódhatnak tovább, mert a beteg környezetében nincs megfertőződésre fogékony ember.

Covid-ellenes vakcinák

Minden új gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény kötelezően igen szigorú ellenőrzési eljáráson megy keresztül ahhoz, hogy embernek beadható lehessen. Ha egy országban már lezajlott az engedélyezés, a következő ország ezt ismét elvégzi. Az EU-ban ez az engedélyező szerv az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA.

Száznál több koronavírus elleni oltóanyag fejlesztése folyik a járvány kezdete  óta. Valamennyi, az engedélyezés közelébe érkezett oltóanyag ismert, többnyire kockázatmentes elven alapul. Tapasztalatok egyedül a legkevésbé  támadott nukleinsav (RNS)-technológiával előállított vakcinákkal nincsenek még. Itt a kórokozó semmilyen formában nem kerül be az oltott emberbe.

 A sejtmagban tárolt információ a sejtmagon kívül, a sejtplazmában található riboszóma felszínén alakul fehérjévé, ahová a messzendzser RNS (mRNS) viszi az utasítást. A riboszóma olyan, mint egy nyomtató, a mRNS pedig a nyomtatandó fájl. A módszer kifejlesztői izolálták a SARS-CoV-2 vírus tüske-fehérjéjének üzenetét vivő mRNS-t, és mesterségesen szintetizálják, hatalmas mennyiségben. Ebből áll az oltás, a tartósság növelése céljából liposzómába, apró olajcseppekbe csomagolva. Semmi többlet oltási kockázatot nem jelenthet.

A többi tesztelés alatt álló oltóanyag egyedül az antigénben különbözik az évtizedek óta használt vakcináktól, ezért lehetett lerövidíteni az engedélyezési eljárásokat. A változás az oltóanyagokban pusztán annyi, mint ha egy húsüzem az akkreditált eljárásával disznóhús helyett marhahúst tölt a kolbászba. Minden lépés kipróbált és veszélytelen, ugyanannyi mellékhatással kell számolni, mint az eddigi oltások beadásakor bármikor.

Szó sincs tehát emberkísérletekről, inkább a védőoltás nélküli járvány szabadon eresztése lenne az!

A vektor-típusú oltások azt a technikát használják, mint a már évtizedek óta itthon is, pl. a rotavírus ellen alkalmazott oltások. Itt egy emberre teljesen veszélytelen, az érési folyamatra képtelen vírustörzsbe  építik be az új típusú koronavírus antigénjét meghatározó gént. Itt ez a vírus pusztán hordozó, csomagoló anyag. Egy boríték, ami az információt célba juttatja. Ezzel történik az oltás. Hasonlóan bejáratott eljárás a rekombináns fehérje alapú oltóanyag, ahol a SARS-CoV-2 vírus antigénjét mesterségesen szintetizálják, és csak ezzel oltanak. 

Habár, mint látható, ezek az eljárások bejáratottak, az oltóanyag előállítás lépésein nem történt változás, a fokozott biztonság betartása elengedhetetlen. Ugyan folynak kísérletek más technikával előállított vakcinákkal is, de a A MOK véleménye is az, hogy oltani csakis az EMA engedélyének megszerzését követően lehet bármelyik készítménnyel, de ezek mindegyike megfelel a követelményeknek.

Mennyi idő kell a régi életünk visszanyeréséhez?

Minden szakértő egybehangzó véleménye szerint a koronavírus velünk marad. Együtt élni vele csak úgy tudunk, ha kialakul a hőn áhított nyájimmunitás, a népességszintű védettség. Védőoltás nélkül ez sok millió áldozattal jár együtt. A száz év előtti spanyolnáthajárványnak egyes közlések szerint egy a mainál kisebb világban 200 millió áldozata is lehetett. 

A védőoltás az egyetlen lehetőség megszakítani a fertőzés láncolatát egy olyan népességben, ahol – mivel egy korábban nem létezett kórokozó fertőz – minden embert fogékonynak tekinthetünk.

Azt, hogy a lakosság hány százalékát kell védetté tenni, kórokozónként kell megállapítani. Ez függ a vírus reprodukciós értékétől és a védőoltás hatásfokától, valamint befolyásolja az is, hogy a fertőzést minden esetben követi-e immunmemória létrejötte. Azt tudjuk, hogy az átvészeltség ez esetben nem jár mindig visszamaradó antitestszinttel. Tudjuk, hogy az új típusú koronavírus nem kiugróan fertőzőképes, a reprodukciós értéke, tehát hogy egy fertőzött hány más embert fertőz meg, 2-3 közé esik.

A betegek kb. 80%-a senkinek nem adja tovább, a maradék 20% „szuperfertőző” felelős a járvány terjesztéséért.

Akkor térhet életünk vissza a régi mederbe, és akkor függeszthetjük fel a korlátozó intézkedéseket, ha már nem kell attól tartani, hogy egy-egy sporadikus megbetegedésből ismét robbanásszerű terjedés alakul ki. Ehhez a vélemények szerint legalább 60%-os átoltottság elérésére van szükség. Ugyanabból a vakcinából 3 hét különbséggel két adag beadásából áll, a másodikat követő egy hét után alakul ki a védettség. Ez összesen durván 12 millió adagos oltóanyagigényt feltételez. A kevés gyártó maximális kapacitása mellett is egyetlen típusból ez nem biztosítható, és nem tudjuk, mennyi idő alatt érhető el. Addig nem lehet lazítani.

Kinek higgyek?

A hit az, amikor valamit igaznak fogadok el anélkül, hogy arra bizonyíték lenne, vagy meggyőződhetnék valóságáról. Egy tudományosan elfogadott jelenség, tény vagy eljárás elfogadásában vagy elutasításában a hitnek nem lehet szerepe. Hogy milyen véleményt fogadok el, ott viszont arra kell támaszkodni, ami hiteles forrásból ered. Olyan személytől, aki ezt hosszú évekig tanulta és magas fokon műveli. Olyan szervezettől, amelyik mögött szakértők sokasága áll. Olyan médiumból, amelyik ellenőrzi az általa közölt állítások valóságtartalmát. Kerüljük az énaztántudomazigazat.com jellegű portálok ellenőrizetlen állításait, ne adjunk hitelt valakinek, aki pusztán azzal tűnik ki, hogy mást állít, mint a hivatalos állítás. 

A fertőzés elleni küzdelem az egészségügy és az azt kiszolgáló többi államigazgatási szervezet feladata. Kérjük, senki ne hátráltassa a munkájukat! 

Legyen nemzeti egység végre egy mindenkit veszélyeztető támadással szemben!

Kívánatos lenne, hogy a politika ne tekintse küzdőterepnek a járványügyet. Ha segíteni nem tudnak, ne okozzanak legalább kárt! Az egészségügy fontosabb annál, hogy politikai kampányfogássá alázzák.

A szerző mikrobiológus, főiskolai tanár, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszék ny. vezetője, a Magyar Orvosi Kamara felkért szakértője .

(Borítókép: Oltáshoz előkészített koronavírus elleni oltóanyag 2020. december 30-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)